Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-21 / 94. szám

Szeged, 1916. április 16. ~ DÉLMAGYARORSZÁG A szegedi iparospárt a jász­nagykunszolnoki felirat ellen (Saját tudósitónktól.) Méltó kritika kí­séretében ismartette a Délmagyarország azt a ídLinaltot, amelyet a háborús jövedelmiek megiadöz'tlatálsa érdekében a jászn'agykiun­szolínokiak gráf Tisza István miniszterel­nökhöz intézitek. A feliratot tapintatlan itiar­tallima átirat kíséretéiben kiiildözigieltté'k szét a jásznagylkn nszolndki ak, akiik nem át alják álilainídóan sértő "hangon emlékezni meg az ország iparosairól és kereskedőiről. A hu­szonhatodikán kezdődő áprilisi közgyűlés foglalkozni ifog a jászrilágylkumszollinoki ak­cióval, ép azért a szegedi iparospárt csü­törtökön délultán 5 óraikor a kereskedelmi és iparkamara ;gy ülés termében ülést tartott, hogy a jászwagyknínszolnokiák támadásának visszaveréséről tanáasko'zzék. Wimmer Fü­löp el nőik vezette a taiiéoskozáslt, Weiner Miksra, Bokor Adolf lés Obláth Lipót szólaltak fel. A tanáoskoaás eredménye az, hogy Wim­mer a következő tartalmú javaslattal lép a közgyűlés elé: A kő agy ülés első sorban is utal tarra, liogy a jáiszinagykuiniszolndkíi Máira,t annyiban tel­jesein feleslegle|s ós ösaik ugy minitegy szereplési vdiszíketegjből eredő ténykedésnek minősíthető, jamiennyiiben az úgynevezett liálboruis nyere­ségeik küllőin 'nue.gadóztiatása általános tudomás szerint ós áJlitalámo|sia>n helyesólt módon a kor­mány által niettnesalk 'hogy terivibe van véve, de külöinöis'én nálunlk, (Auisztriáíblam ez nemi t,ör­tónt) a pénzügyindinászternek már januárban megjelent (rendlöietie eltiltotta a nyilvános számad áísiia ikiötelezett társaságokat attól, hogy a;z idén nagyobb ojs^talékot és nagyoibb jutalékot fizessen dk, míint amielklkoir|a taz az osz­talék .volt, amelyet aa> utolsó báróim óv. egyi­kétben fizetett. Egymeben arra való utalással, hogy igy a nyere/ségkübbletek a háborús ny.e­re&égok külön megadózitiatáisa ©óljából a kor­miálny randielkeziéjsóre maradötanak. j ; A unitkor pedig ezelk szerint az egész fel­irat teljesen felesleges nleík és eéitdévesztettnek i bizonyult, annál sulyo&ablb megitélás alá esik annak az eglész ország iparát és kereskedelmiét sértő htaingja, ainely nemes,aík az összes üzleti forgalomnak talán egy százalékát sem kitevő bünülgyi esetekét, baneni az öqszeis gazdasági tényezőket ás a Iháboru alatt kuifejtdtt egész te­véken ységüíklkel meg neon eiigedlhető ós a lé­nyegnek meg yiem felelő módon pieilleugénre állítani IgyeklsiZilk. ( A közgyűlés ezzel szeaniben rámutat a lia­zai ip'an cjs kereskedie,lemnek a (háboru egész tartania alatt kifejtett azon rendlkiivülii tevé­kenységére, mellyel a.z iismlert óniálsii nehézsé­giekét leküzdve, 'elismerésre méltó imódom al­kalmazkodott a luadiiisziiksógletek fedezés© te­kintetében támasztott igényiekhez, ós igy lehe­tővé tette a had se regnek miniden szükséges ojlkkel 'való ellátását, miért is a közgyülé es a jászna yyhyinszohttoki feliratban a magyar ipart és kereskedelmet méltatlanul ért táma­dást visszautasítva, a felirat felett napirendre tér. Amennyiben a tanács a jáisanlaigy kun­szolnoki ,feliratot támogatni kívánná, erős vitára van kilátás, a szavazás eredménye azonban: nem lehet kétséges. Ezt iaz akciót a szegedi közgyűlés nem támogathatja, a ta­nács ,is niagyon furcsán imutatna az ilyen isze-, repben. A vidéki városok közélelme­zési központot létesítenek. (Saját tudósitónktól.) Április tizenhete­dikén — unitot megirtuk — Áriadon a köz­élelmezési központ létesítése 'érdekében a vi­déki 'Városok Ihaitósáigi fidözlölelmezéki üze­meinek vezetői tanácskozást tartottak. A tanácskozáson, — minit azt Balogh Károly pénzügyi tanácsos, Szeged város kiküldötte münkátársuinikikal köz,ölte — á közélelmezési központ feltétlenül szükséges volta körül alakult ki a nézet. Ebben 'az ügyben május Havában Budapesten ankétet rendeznek, a melynek eredményéhez képest, a kormányt felkérik ama, Hogy la közélelmezési központ működését támogassa. Abban az esetben, ha a közélelmezési központ létesül, egyes vi­dékiek termelési fölöslege nemi kerül: speku­lánsok kezébe, hanem a központ segítségévei annak a vidéknek 'ahol arra nagyobb szükség van. Ilyen módon egyes vidékek a szükséges éileUmicikkeket úgyszólván kicse­rélnék. A közélelmezési kozpont aztán hi­vatva volna ezt a cserét jkiözivetiteni és a vá­rosok állandó élelmezését biztosítani. A vá­ros a Budapesten tartandó értekezletre Ba­logh pénzügyi tanácsost fogja delegálni. A közélelmezési üzem vezetője a 'sze­gedi köziéldimeziéislsel kapcsolatban még a következő 'felvilágosítással volt szives 'mun­katársunknak szolgálni: — A hatósági közélelmezési üzem ma értesítést kapott a vas'uttól, Ihogy egy vag­gon olajpogácsa érkezett. Az olajpogácsa tudvalevőleg kiváló tápanyag a jószágok ré­szére. Ugyancsak ma kaptunk egy viaggon répaszeletet és egy vaggon melaszt. Ugy á répaszeletet, mint a imtílaisz't nagyon szeret in a szarvasmarhák. Ezeket a tápanyagokat á jcszágtartó gazdák között fogjuk az állat­állományukhoz képest szétosztani. Mint azt a polgármester ur a mai ta­nácsülésen bejelentette, a Hadlermény r.-t. száz mázsa, a Korpaközpont harminc mázsa korpát utalt ki a Back-malom uitjám a'vá­ros' részére. A korpát is azolk a gazdák kapják, alkik rendőri igazolványt tudnak ffe'­rrijuitatni arról, Ihogy háriy jószágot tenyész­tenek. A korpavásárlási uitalványokat, — a rendőri igazolvány alapján, — a ségédgaz­dász állítja ki. Az 'utalványokon rajta lesz azoknak a kereskedőknek a neve is, ahol a kiutalt korpát át lelhet venni. Reményünk van arra, hogy legközelebb kétszáz mázisa korpát kapunk a Haditerménytők A Város zsirra-l való ellátására szerző­déseket kötöttünk. Ha a kormány megadná az engedélyt, négyezer sertést hizlalnánk. Miután a miniszter engedélyezte, az eltitkolt és felkutatott zsir és Háj is közélelmezési cé­lokra jut. Tekintettel arra, hogy az elsőrendű élel­micikkeket túlnyomó részben csak a Hadi­termény r.-tól lehet beszerezni, két Héttel ezelőtt azzal a kéréssel fordultunk a Hadi­terményhez, hogy ezekből az élelmicikkék­ből bocsásson megfelelő mennyiséget rendel­kezésünkre, hogy a kiskereskedők szükség­letét kielégíthessük. Egyelőre csak ígéretet nyertünk arra, hogy a belügyminiszteri en­gedély megszerzése után megkapják az árut. A cukor és rizjs beszerzése iránit külön elő­terjesztésit 'tettünk, miután ezeknek *a cik­kéknek a beszerzése ütközik fa legnagyobb nehézségekbe. Szegedi vélemények az idő szabályozásáról. (Saját tudósitónktól.) A közönség körében napok óta élénk kombináció tárgya az az okos terv, hogy április 30-án tizenegy órakor az összes órákat egy órával előbbre kell igazítani. A kombinációk főképpen a körül forognak, hogy az óraigazitás a hivatalok és közüzemek működésében, továbbá a minden­napi életben észrevehető változásokat idéz-e majd elő. A kormánynak erre vonatkozó rendelete még nem jelent meg. Tehát mind­az, ami a kérdéssel kapcsolatban eddig fölme­rült, puszta tervezgetés, de a jelek szerint nem alap nélkül való. Épp azért több irányban ér­deklődtünk, vájjon Szegeden a hatóság és az egyes hivatalok és közüzemek vezetői tettek-e már valaminő előzetes intézkedéseket arra az esetre, ha az órakiigazitást május elsejére valóban elrendeu a kormány. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester: Addig, amig a koimánynak rendelete meg nem -jelenik, semmi intézkedést sem teszek. Egyébként a kérdéssel kapcsolatban a vá­ros hatósága részéről különösebb intézkedé­sekre nem is lesz szükség. Az újításnak elsősorban a közvilágítás szemponljából lesz hatása, ameunyiben az óraelöreigazitás kö­vetkeztében a lámpákat későbben gyújtják meg és előbb oltják el. Körössy István, a szegedi posta főnöke az alábbiakat volt szives velünk közölni: — Hivata'osan még nem volt alkalmam tárgyalni a dologrói. Éz idő szerint én is csak annyit tudok az ügyről, amennyit a lapokban olvashattam. Azt hiszem, hogy az órakiigazitás a postai szolgálatban semmi változással nem fog járni. — A postán a világitóanyag fogyasztá­sa sem lesz észrevehetően kevesebb. Hiszen a postán éjjel-nappal van szolgálat, a hiva­talos órákban beálló változás-al tehát a vilá­gítási idő alig csökken. Talán a csomagfel­adásnál, amely most 7 óráig (az órakiigazi­tás után tehát 6 óráig) tart, lehet számítani némi különbözetre. Az ajánlott-lqvél feladás­nak esti ideje is megrövidül egv órával, vi­szont ugyanabban a teremben működik a táviratfeladó hivatal is, amely pedig tudva­levőleg éjjel-nappal a közönség rendelkezé­. sére áll. — ismétlem, a postán számbavehető intézkedésre nem lesz szükség. Én azt hi­szem, hogy az emberek egy-két nap múlva nem is gondolnak többé arra, hogy az órá­jukat előbbreigazitották. A szegedi üzletvezetőség hojvettes-veze­tője ezeket mondta: — A kérdésről alig mondhatok mást, mint amit Kotányi elnökigazgató ur őméltó­sága az egyik fővárosi lap munkatársa előtt tett nyilatkozatában kifejtett. Ha a kormány rendelete megjelenik, megkapjuk a szüksé­ges utasításokat. — Az órakiigazitás első hatását az alábbi gyakorlati példával lehet megvilágítani. Este ii órakor Budapestről indul egy vonat, ez reggel félnyolckor érkezik Szegedre. Május elsején ez a vonat egy órai késéssel, vagyis a kiigazított idő szer nt félkilenckor ér Sze­gedre. Természetesen ez a megállapítás csak azokra a vonatokra vonatkozik, amelyek április 30-án indultak el. A május elsején induló vonatok már a menetrend szerinti időben fognak megérkezni az állomásokra. A Szeged-pályaudvar főnöke is szives volt informálni bennünket a kérdésről. — A rendelet még nem érkezett hoz­zám, — mondta, — és igy semmi intézke­dést nem tehettem. De hiszen az órakiigazi­tás nem jár majd nehézséggel. Pusztán rövid átmeneti intézkedésekről lehet szó. — A kibocsátandó rendelet különben az egész országra bizonyára egységes eljárást fog megállapítani ; természetesen nekem is azokhoz kell majd alkalmazkodnom. Pongrácz légszeszgyári igazgató érdeklő­désünkre a következőkben volt szives vála­1 szólni:

Next

/
Thumbnails
Contents