Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-21 / 94. szám

2 Amerika döntő elhatározás előtt. Kopenhága, április 20. A Reuteir-iigy­ri-ökség felenti Washingtonból!: Wilson elnök a képviselőháziban Ibömutntya ia Németor­szághoz intézendő jegyzéket. Ez -az uto-lsö jegyzéke Amerikáinak a tengorékittjárók ügylében, A -jegyzék tartalmát még -nem is­merik, Wilson -i-g-en foot-os -nyilatkozatát várják. Washington, április- 20. Wilson elnök a kongresszus -ülésén kijelentette, ho-gy a jegy-, zék tényleg ultimátumjellegü. A jegyzék a vála-szra nem szabott Ihia-tálridőt, bár haladék­talan választ követel, Wilisonmialk az a meg­győződése, h-ogy f-öHlépésié nemcsak Ame­rika, ha-nem a semleges országok érdekében is történik. A jegy-zék bőve-n -foglalkozik a Suissex-iigy-gyel és azt mondja, h-ogy az ad-'á­t-ok alapján, m-oist már nem kétséges a gőzös elsiilye-satésének ideje -és. Melye, valamint az, hogy a hajót tengeralattjáró torpedója sü­ly esz tette el. Rotterdam, április 20. A Reuter--ügynök­ség jelenti Washingtonból: -Gráf Bernstorff amerikai német nagykövet mia tanácskozott Lansimg k-ülügyi állaim titkárral. A bolgárok utol építenek Vaiona felé. Bern, április 20. A Journal de Débafs­'nak táviratozzák Rómából: Az albániai bol­gár csapatok utakat építenek Valona felé. Az albán milícia szervezése osztrák-magyar tisz-. tele vezetésével tovább folyik. Olasz könyörgő Istentisztelet a békéért. Lugano, április 20. A -milánói San Mar­co-íbazillikában nagypénteken Ferrari biboros here-egér sek és a vár-os egész klérusának részvételiével ünnepies könyörgő istentiszte­let lesz, -hogy Istentől a borzalmas háborít végét és az óhajtott elköv étkezését kérjék. A szertartás á Italia s-zerint hódolat! akar lenni -a .pá-pa iránt a közelmullitban kinyitaT­k'oz tiaitotit nézeteiért. Briand válaszol a kancellárnak. Zürith, április 20. -Briand a külügyi bi­zottság jö-vő heti ülésén fog válaszolni a kancellár beszédére és fogta ujiból fixi-rozni Friainea-io-rszáig álláspontját. Románia csak a központi hatalmaktól importálhat. Bukarest, április 20. A Jassyban meg­jelenő Opima irja: Románia iki- -é-s bevitele most im-ár véglegesen a központi hatalmakra szorítkozik. A Fnan-ci-aországíblan, Angliában ős -Oroszországban időző különböző román bizottságok azzal -a határozott meggyőző­déssel tértűk haza, ho-gy teljesen lehetetlen ezekből az országokból valamit importálni. Orosz-országban még iá belföldi személy- és áruforgalomra elégtelenek la közlekedési esz-közök. ' Egy 100 kilo-méí-erfnál hosszabb útra. az utasoknak legalább 15 nappal előbb kell -jegyeiket ímegivál-taniok. Az Oroszorszá­gon át -szállitött áruk gyalkria-n. négy hóna­pig is vesztegelnek útközben, [Azokkal ,az árukkal-, amelyek Norvégián és Svéd-orszá­gon. át érkeznek, a dolog még -rosszabbul áh. Anglia, Franciaország és Oroszország az utóbbi időben kategorikusan megtagadnak mindenféle kivitelt Románia részére. A -Ro­mánia- -száimára Szalo-nikiba érkezett árukat a Jin -nérvói gőzösön expediá'lták Marseille fölé. Oroszország semmisnek jelentette ki a lóvásáríásra vonatkozó szerződést. Miude-z arra kény szeri tette a román kormányt, ho-gy gazdasági szerződést kössön Németország­gal Oroszország nem bírja fejleszteni vasúti hálózatát. Stockholm, ápriliis 20. Az orosz Vecscr­neje Vremja cimü uiiság a duim-a legutóbbi üléseiről- iriva az/t -mondja, hogy száznál is kevesebb képviselő vett bőszt az -üléseken. A nacionalisták részéről senki sem volt je­len. A képviselők vita nélkül, -minden érdek­lődés hiányával intézték el a nagy kérdése­ket. A -miniszter referált, azután a -legjobb esetben is egyetlenegy képviselő felelt és Végül a kormány javaslatát elfogadták. Igen érdekes, h-c-gy az érdeklődés, e hiánya épen a védelmi szervezetről való tárgyaláskor nyilvánult meg. A kormány egy uj nagy fegyver- ős -acél-gyla-r felállítását inditvá­nyozta; a dunna vita nélkül -elfogadta az in­dítványt. Ezután a pétervár—-murmmi vasut építésének tárgyalása terült- sorira. A kor­mány képviselője bejelentette, ho-gy a mun­kát abba kellett hagyni, mert kevés, volt a rendelkezésire levő anyag és az orosz mér­nökök n-enn tudtak szembeszállani az Obs­dorktól a Jeges-tengerig vivő vonlai rengeteg technikai nehézségei-vei. A duma jóváhagyta a munka megszüntetését. így 'tehát dugába dőlt az a -nagyszerű -vasúti terv, amely arra v-olt hivatva, hogy Oroszországnak jégmen­t-c-s kiiik-ötőt adjon ős változást teremtsen az orosz közgazdasági életben. Olasz lap a német-román egyezségre ' Lugano, április 20. A Corriere della Sera -bukaresti levelezője lerontani igyekszik a német-román megegyezés jelentőségét, a mennyiben -aizt vitatja, hogy ez osialk a zár­kőivle azoknak a tárgyalások maik, amelyeket már régebb idő óta folytattak, liogy Német­országnak bizt-ositsa a gabonaellátást, Romá­niának a gép- és vasúti anyag és egyéb ipari gyártmányok szállítását. Ha az idei ro-mán termés jó lesz, akkor háromszázezer vng­gont telhet exportálni. Ezizel -szemben hely­telen az a th-ir, mintha Németország Romá­niának 500 milliót ajánlott volna- föl' belső kölcsön -céljaira. Repülőink sikeres támadása olasz városok ellen. Lugano, április 20. Az április 18-án ki­adott hivatalos jelentés, közli, h-ogy Osztrák­magyar repülők jelenték meg Treviso, Mot­ta di Lirenza és imás helységek fölött és har­minc bombát dobtiak le. A bombák tizenki­lenc embert öltek meg, húszat megsebesí­tettek. Gradonál lelőttek egy osztrák-ma­gyar hyd-roplánt, a bennülök, köztük egy ti-szt, fogságba jutottak. Verdunnél megsemmisüli négy francia hadfest, Berlin, április 20. -A Frankfurter Zeitung jelenti: A fran-ciiák összes veszteségét Ver­dunnél legutóbb 180.000 emberre becsülik. Azóta azonban a német nielhéz tüzérség hatá­sos működése és a- í-ranioiia heves ellentáma­dások -fokozták e veszteségeit. Négy francia hadtest semmisült meg Verdunnél, Szegett, 19-16. április 21^ Verdun felszivja Franciaország tartalékjait. Stockholm, ápritl-iis 20. A németek Ver­dun melletti uj sikeréről a Stockholm Dag­blad ezt irja: ö . Bizonyos, hogy ez a terület-nyereség "J l-épést jelent a Verdun várának fővonalai tó® való módszeres előrehaladásira -s sem®1 cserre sieim ellanlk-a-dásnak j'éle. De Verdi"1 ezenkívül felszivja Franciaország más cél"' rendelt tartalékait is. Eztetk után jog-os az3 hitünk, bogy a heves hia-rco-k, amely-ek J franciáknak osaik f-ogly-okban 700 tisztjük és 38.000 katonájukba kerültek, nagy Mér' tőkben ímegbiusiitották a -szövetségesek a"1/ tervét, Ihogy megs-emimisitö tavaszi oífeaZ1' vát kezdjenek. Az angol fronton komoly eseményt' tői félnek. Genf, április 20. Repington ezredes ir)" a Tlm-e-sbain: Be kell vallanunk, hogy a N' fronton komoly események fenyegetnek. • németek itt hatatlanul erősek és a mi fenségünk könnyen arra biztathatja h-o-gy nagy támadással r-Oih-anjanak ránk. " kert érhetnek el a flandriai fronton tó.,'1 francia földön is, de nem lehetetlen egy ratlan invázió kísérlete az angol szigrá 'ellen sem. A mi északon levő csapataink* szemben, körülbelül -nyolcszázezer főnyi­met sereg áll. Háborús készenlét Hollandiában' Zürich, április 20. A Neue Zürcher ^ tung tudósítója jelenti Amsterdamból: rá nően informált helyről szerzett értesülés®"1, szerint -a hollandi méphangulatba-n beá'1 pillanatnyi nyugalomból még -távoliról se', szabad a normális viszonyok visszatéri,, következtetni. A normális viszonyok rá nagyon távol vannak. Bizonyos, hogy ország egész hadereje több mint egy hét-[ kaszárnyákban voltak ös-szpontositva s rá is csak annyi engedményt tettek a tó'5"! katonai hatóságok a tis-zteiknek és a fe^Á s-égnek, h-ogy esténikiént s-étáfcat tehess®", állomáshelyük területén belül. A vasutó ( katonák fél1- nem ülhetnek, vasúton legközelebbi állomásig sem rnéhet-nek , mert az állomáshelyekről való ilyen rá vozást i-s veszedelmesnek tart a katona' s-őbbség. Ugyancsak -összpontosítva Vrá vaisutak -személyzete is és még ebben a Pü natban is teljes készenlétben áll, bárha rá a tekintetben is engedélyeztek biz0"' könnyítéseket a kormányhatóságok. Az összes hollandi vasúttársaság-0* tesitésti k'aptaik, hogy legyenek felkészüli állapotok hirtelen megváltoztatására, rá ezekből -az intézkedésekből kitetszik, f Holland,iában a háborús készenlét teli1''' kormány köztudomásra adta,azt is, h-öíÁ z-onyos esetékiben azokat az évfolyam ^ -melyeiknek es-aik okjt-óberben kellene y nuln-iök, már hónapokkal előbb a fegf, alá fogják hivni. Általában a-zomban ritfrá ke-dnek, h-ogy mindezek az intézkedések . az ország biztonságát szolgálják, de ^ lyabb konfliktusok, legalább egyelőre-^ csenék kilátásban. Minden attól függ- ta a párisi konferencia határozatai, rtó" hatásai a legközelebbi napokban kell- „ érezhetők legyen-ek, mennyire -f-ogJáik ^ teni és .veszélyeztetni Hollandia felség 1 és életérdekeit,

Next

/
Thumbnails
Contents