Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-02 / 78. szám

Szeged, 1916. április '2. DLl/M Ad ¥ A RO RSZ AG A szegedi kenyér-mizéria okai. (Saját tudósítónktól.) A napokban niegirta a Déimagyarország, Hogy Szegeden több péknél és sok élelmiszer-üzletben egyúttal.;nem lehet kenyeret kapni. Ezzel az üggyel kapcsolatban több. nyilatkozat is megyeiem lapunk hasábjain, végső konklúzióként azonban csak megmaradt az a szomorú tény, hegy kenyeret gyakran nem lebet pénzért sem vásárolni. A nyilatkozatok során a pékek és kereskedők a városi liszthivatalt okolták a kienyérhiártyért, a polgármester pedig azt fejtegette, hogy a hatóság nem hibás. Most isiuét kénytelenek vagyunk .ezzel az ügygyei foglalkozni, mert kenyeret még most sem lehet kopni egyes árusító helyeken, azon kivül olyan elfogulatlan szakértőktől kaptunk nyilatkozatokat, akiknek véleménye alapján segíteni lehetne a periodikusan visszatérő kenyérhiányon. Az elmúlt napokban három budapesti sütőmester járt Szegeden, akik üzleti ügyeik c. véczé.e után —- a sors iróniája -•- a szegedi sütőipari viszonyokat is tanulmányozták. Mindhárom intelligens, külföldöt is megjárt kereskedőamter. az egyiknek Pé~ e..en Is- van üzlete, a másik pedig gyakran 'megfordul Bécsben és Berlinben, ahová rokoni nekszusok fűzik. Mind a háromnak volt érdekes és tanulságos mondani valója :t szegedi viszonyokra vonatkozólag. Az egyik, akinek Pécsen is van üzlete, a következőket mondta: — A szegedi kenyérhiány legfőbb oka abban rejlik, hogy a liszthivatal csak a hónap első és utolsó napjaiban váltja be a pékek liszt-, illetőleg kenyérjegyét. Ez a rendszer hibás és tarthatatlan. Még egy kisebb sütőmester is naponta feldolgoz négyöt z. k liszté*. Mivel 'három, sőt majd négy hétig a liszt-hivatal nem szolgáltatja vissza számukra a forgalomba hozott liszt-menynyiskget, az anyagból kifogynak. Ennyi idő alatt legalább egy vaggon lisztre van szükségük, ahoz pedig kétség sem férhet, hogy egy kisebb péküzlet nem képes a mostani; \iszonyok között ilyen nagy tartalék-készkihez "jutni. Mindaddig tehát, amig a liszthivatal legalább is hetenként nem gondoskocttk.a lisztutalványok beváltásáról, a sütők hibáján kivül rneg fog történni, hogy a közönség sok helyen nem kaphat kenyeret. á másik budapesti pék igy nyilatkozóit : — Több szegedi üzletfelem elpanaszolta, hogy a hatóság sokkal több liszt-, illetőleg kenyérutalványt bocsá.it forgalomba,; mint amennyi liszttel) tényleg rendelkezik.' igy aztán előáll az a helyzet, hogy a pékek és élelmiszer-kereskedők, akik utalványra készségesen kiszolgáltatják a kívánt menynyisépet. mindaddig, amig anyaggal rendelkeznek, nem kapják vissza a Hszthivatal-; u'.-i azt a mennyiséget, amely nekik a beadott utalványok alapján járna. Vagyis," liogy érthetőbben fejezzem ki magamat, a magok hatósága a törvény értelmében min-^ denkinék kiadja a megfelelő lisztutalványt,' arról azonban már nem gondoskodik. hogy: erre fedezet is legyen. A szegedi íisztuíalvány is olyan, mint a papirbarikó ércfödözct nélkül, vagyis csak írott malaszt. A pékek igy még saját készlet ükhöz sem tudnak ismét hozzájutni, mert a liszthivatal csak aránvlagosan osztja fok köztük a lisztet és nem reálisan, az általuk beszolgáltatott utalványok mennyisége alapján, amit ők már kiadtak a közönségnek. A harmadik sütőmester, aki gyakran megfordul külföldön és nagyon is tisztában vi.n az élelmezési kérdések mostani nehézségeivel, már pusztán sütőipari szemponton megviiágitására szorítkozott: • - Szegeden nincs elég liszt. — mondotta —- és azt a kevés lisztet sem osztják fel gazdaságosan. A pékek nem kapják viszsza a kiszolgáltatott mennyiséget, a hatóság azonban az éleímiszerárusoknak is külön ad ki kenyeret. Ennek tulajdonképen nincs semmi érteimé sem. Ha a pékeknek nincs elég anyaguk, akik csak pusztán lisztf-s kenyérárus tássai foglalkoznak, akkor miéit osztják meg még jobban a szűkös mennyiséget. Különben az élelmiszerárusok úgyis beszerezhetik a péxektől is a kenyere.. A szegedi gaz iálkodás az oka tehát a kenyér-hiánynak. Így világi tjük meg nem szegedi pékek a kérdést. (sasiinkgaiaaaBa Vasárnap délután a lövészárokban. — Szegcdi zászlós harctéri levele. — I Északi hUretér, műre. 12. Ebédiitánl feketekávén vagyunk a zászlóalj parane.se okunk fedezékében, egy-két ur már búcsúsáshoz készülődik, amidőn berregni kezd a telefon. Mindenki arra gondol, bogy Hőíer atyánk ma szokatlanul pontosan köszönt le és a tiilefonista széles mosolygásra derültt -ál rámából Verdun elestét, vagy legalább is ugy francia draedrought niegtoi-pedózását jósoljuk. A feszült csendet egykettőre megtöri az ünnepélyes hangon kihirdetett- telefonhir: — Délután négy órakor kijön a Musik! A világért sem gondoljon senki •csalódástól ..megnyúlt ni cukra, mert bizony ugy voltunk vele, hogy ha Verdunt nem is. de rár egy i Itványabbfajta tengerjárót szivecin elengedtünk egy kis csinnadrattáért ezen az un.'ihnasuak indult délutánon. Igaz .ugyan, begy a muszkákkal heteik óta borzasztóan ió lábon élünk és egy kis zavartalan bóbiskolás sem lett volna utol ó élvezet, hanem a kutonahanda .mégis esek különb szórakozás. Még a megrögzött kártyások is egyértelműiig holnapra halasztják a tegnapi levansot, gyorsan, fe lik á szólód urak és mindenki siet haza rrgviuni az örömfairt a többieknek. A legénység kitörő boldogsággal veszi tudományi az újságot, hangos knrjon.gatásuknak esek a lelkiismeretes muszka Vorpost kiabálú-s-'.; vet véget, egyik tóiul értő legényünk felnsá zik • fedezék tetejére és szót ért a muszival: , — bzt (mordja, ne ordítozzunk, mert al• züiM.k a tiszt urak. /Egyszerre loyális csend ! •:•/. ts r. fiuk ideges izgatottsággal várják a :.€. ;,'< ó, .'k lassú múlását. Mi pedig fedezék-frk'e vonulunk, vissza, mindegyikünket ••zokett úgyis várni egyikét ügyes-bajos ember, épen jó lesz vélük négyig elbibelődni. Cs-kr van rám is les már egynéhány. Jóképű, ezüst medál is legény bújik be elsőnek és (mondja: Zászlós urnák jelentem alássan egy kis felokositt'isért jöttem, .mert liogy azokat a csekély vitézségi tizenöt koronákat nein vállalja a manikulós fizetni. — „Felokositom" a hőst, gyerünk a másikkal. Szomorúan köszönt be a következő, ez, is tanácsért jön, de előbb gyűrött levelet szed le a sapkája mellől és átnyújtja. Olvasom az öreg s, szarkaláb bet ükibol összetákolt kusza irást: £ — Kelt levelünk idehaza a tanyán és küldjük kedves 'Íjunknak a távolba, Galíciába az atya, fiu és Szentlélek nevében, ámen. S: retett fijunk Tamás, kívánjuk-istentől. hogy ezen .pár sor írásunk friss jó egészségben találjon, olyanban .mint nekünk van bár kedves szülőd egy kicsit magint köhögés, lovóbfcá iiod, liogy Gáspár testvéred nem ir neked, már azt bizony ne is várd kedves .'ijunk többet, .mert cédula jött a halálárul, a Doberdóu nyugszik Jézus nevében, továbbá a Vilma megellett, négy lábára kesely fekete, takaros kis kanca csikója -lett, a Tengőr telién meg kis bornyuval biztat, hát bizony kedves fijunk jó is leginkább ez a kis szerencse a nagy .szomorúságra; mert ugy vagyai ük a kedves szülőddel, hogy nyárára hazahoznánk a kedves Gáspár öcséd testyit, ind meg kedves fijunk bele vagy e állapodva, ezzel zárjuk levelünk sorát Isten álgya annak olvasóját apád id. (Bálint Tamási és Kerekes Rczál mint anyád. Visszaadom a levelet és megszólal a flu: — Most már az á véleködésöm alássan jelentem, ha szómmal nem sértem a zászlós urat, hogy ,hogyne volnék beleállapodva a testvérem testibe, (mikor úgyis vagy tizenegy kis lánc föld jut rám szegény után),, de egy kis baj van. mert a eugfirer ur aztmondia, bogy igencsak .más testet szoktak küldeni és nem a magunk vériét a sok szép pénzünk árán. Hát bizony itt már magam is gondolkodóba esem a tanácsadás dolgában, és mármár veszélybe lenne a dekórum, amidőn szinte 1 lebukik a fedezékbe egy ordonánc és lihegve jelenti: — Jön a 'Musik! Nosza felfüggesztem- a kihallgatást és rohanók .magam is a nyüzsgő sokaságtól zsúfolt futóárokba, a banda elé. Már itt is vannak a hangászok és a karmester kottatartogatókat válogat. ,A sarzsik szakértő szemiekkel sietnek a segítségére, persze mindenki sóvárog erre a fontos hivatalra, hiszen a kijáró tekintélytől, meg .minden egyéb dicsőségtől eltekintve, ,móg a tiszturaknál is közelebbről hallgatják a muzsikált. Különösein-a nagydob, meg a cintányér előtt nagy a tolongás, a sarzsik megközelíthetetlensége ott állja ki a legkeményebb tüzpróbát és onnan savit ki Infánterist Kolompár Mózes rimánkon ása is: — Nem párástnak való munka azs kaprai uram, lianem azs én tanult mesterségem. A cigány érvelésére jóváhagyólag bólogatnak a tisztestoru népfelkelők, egy-két süldő karaasz még zsörölődi.k ugyan, de'csakhamar előkerül a zászlóalj másféltucatnyi Van szerencsém a nagyérdemű közönség és barátaim b. tudomására adni, hogy a HétváSaszfé-sörházamat ma megnyitottam. ÁUandó&n elsőrendű kőbányai-sör. Kitűnő hegyi borok. Zónák. Kitűnő cigányzene naponta. Szá- ja h fi I d DeZ SO mos 'átogatást kér. Tisztetettel: HgüllülU