Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-12 / 61. szám

6 iU&íAA A <i Y A ROKtJfkAÖ Szeged, 1916. március 12. Szegedi kávésok a zárórarendeletről. (Saját tudósítónktól.) Március 15-én lép életbe tudvalevőleg az uj zárórarendelet, a meiv akként intézkedik, hogy éjfél után egy órakor minden kávéházat, vendéglőt és -mulatót be kell zárni. Eddig a rendelet hatását inkább a közönség szempontjából kommentáltuk. Most érdeklődtünk afelől is, hogy az uj zárórarendelet mennyiben érinti a szegedi kávésipart. Természetesen magukhoz a kávásokhoz fordultunk. Három kávéháztulajdonost kérdeztünk meg, a két nyilatkozat szerint az uj zárórarendelet igen érzékenyen sújtja a szegedi kávésokat és könnyen meglehet. — itt egy kis túlzás következik — •hogy a szegedi kávésipar csődjét fogja előidézni. A harmadik kávés elragadtatással nyilatkozik a záróráról. Előszöi Kuss Jánost, a Kass-kávéház tulajdonosát kerestük föl, aki a zárórarendelet következményeiről a következőket mondotta munkatársunknak: A zárórarendelet az én véleményem szerint a szegedi kávéházaknak nagy veszteségeket fog okozni. A kávóháztu 1 ítjdonosok már eddig is megélhetési gondokkal küzdöttek. mert a mozi és a szinház túlságos mértékben elvonta a közönséget, amelv az előadások után mégis bevetődött a kávéházakba. Ha a zárórarendelet életbelép, a mozi és színházi előadások után a közönség természetesen hazamegy. Minthogy a szegedi kávéházak az utóbbi időben amúgy sem jövedelmeztek kitűnően, tartani lelhet attól, hogy a zárórarendelet behozatalával a szegedi káv'húzi és vendéglői ipar csődbe fog jutni. Kovács József, a Korzó-kávéház tulajdonosa a következő nyilatkozatot tette: Az uj zárórarendeletet a Korzó-kávéház nagyon meg fogja sinvleni. A legutóbbi bevonulások óta a közönség gyérebben kereste fel a kávéházat és a vendégek főként a tisztek köréből kerültek ki, akik éjjel egy óra után gyakran mulattak és pótolták a veszteséget. Most ez is meg fog szűnni. A vasútra menő és átutazó közönség elmaradása révén is íelentékenv veszteség fogja érni a kávéházat. Az uj zárórarendelet tehát a Korzó-kávéházra igen káros hatással lesz. Strasser Manó, a Baross-vendéglő tulajdonosa és a Belvárosi-kávéház bérlője ezeket mondotta: Az én meggyőződésem az, hogv az uj zárórarendelet — különösen a mai viszonyok között — igen helyes és üdvös. A vendéglőket nagyon keveset érinti, mert azok. amióta a budapesti rendszer a vidéken is meghonosodott és -éjifél után a kávéházak valóságos fiók vendéglőkké lettek, éjfél után eddig sem számíthattak nagyobb forgalomra. A kávéházak szempontjától pedig a.rendeletet épen nem lehet jogos váddal illetni, mert az éifél utáni dorbézolá$ok és mulatozások amúgy sem válók elsőrendű kávéházakban. Régebben nem is a cigányozásra alapították Szegeden a kávéházak főjövedeimi forrásukat és már egy órakor letakarták a billiárd-asztait. Amelyik kávéház a feketékből, tizsonnakávékbó! és a szórakozó kártyajátékokból nem csinálja meg a maga forgalmát, annak ugy sincs létjogosultsága, mert a kávéház nem arra való. hogy ott reggelig dorbézoljanak. Ez a szokás csak az utóbbi időben fajult el. azelőtt a kávéházakban az ilyen kicsapongások nem voltak napirenden, a kávésok mégis mi'ttomosok lettek. Eífé! után egy óráig minden kávéház megcsinálhatja a maga tisztességes forgalmát. Az én nézetem szerint tehát az uj zárórarendelet ellen jogos panasz nem emelhető (volt Konrád) ííókaufea 6. sz., Szegeapályaudvarral szemben Gyönyörűen átalakítva tiszta szobák 2 koronától kezdve. — Kávéház egész éjjel pgitva. Beszélgessünk. (A kultúrpalota előcsarnokában áll még mindig a fahonvéd. Mereven néz maga elé. Az arckifejezése haragot árul el. 'Éjfél utáni idő.) Én (belépek az előcsarnokb i, halkan üdvözlöm a fahonvédet): Adjon isten jó -estét, vitéz honvéd uram! • A fahonvéd (hallgat, látszik rajta, hogy bosszús és hogy valami foglalkoztatja.) Én: [Mifelénk azt tartják, vitéz honvéd uram, hogy amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten. Köszöntöttem. A fahonvéd (felüti a fejéi, az arca zord. a szeme szikrákat szór): Adjon isten! Én: Rossz kedvűre van ma, vitéz honvédunk. A fahonvéd: Tán nincs rá bkom? Nagy csúfság esett rajtunk, uram. Én: Milyen irányiban? A fahonvéd: Még kérdezi? Hiszen maga is ott Volt csütörtökön a színházban, ahol megengedték, hogy a legesufabb, a legutolsó ellenségünk nyelvén énekeljenek. Ilyent -megérni, hogy itt, a magyarság végvárában, a nagy magyar -Alföfld szivében, az átkos olasz nyelve hangozzék a színházban! Én: -Ebbe megint magának van igaza, dicső honvédunk. Sajnos, itt sok -mindenre nem gondolnak, pedig -sokan azt mutatják, hogy gondolkozni szoktak. A fahonvéd: Kiki a maga módja szerint, de ritkán ugy, ahogy kellene. Mintha mákonnyal lenne tele a város, alusznak az embereik és nem veszik észre, hogy mi minden történik a mézeskalács palotáikban. Én: Aki nyitott szemmel járja a vitások mindent észre viasz, de nem igen hangoztatja. Semmi sem fáj ugy az embereknek, mint az igazság hangoztatása, különösen ha újságban hangoztatják. A fahonvéd: Ennek is az újságok az okai. Hozzászoktatták a dicsérethez, a hiimntiszoláshoz az embereket, a-kik a magasztalást már ugy kivánják. mint az italos ember •a bort. Én: Annyi bizonyos, hogy a hiúságok vásárjában élünk és az boldogul csak igazán, aki ész-és tervszerűen a saját menagerja tud len-ni. A fahonvéd (elgondolkozva): Hallom, hogy uj alapra fektették a közélelmezés ügyét. Én: Erős kezű ember irányítására bízták, akinek helyén van a szive is, az esze is. Noha -Rnloghnak hívják, nem suta. A fahonvéd: Ideje volna, hogy ebijen a dologban dűlőre jussunk, mert elviselhetetlen már a drágaság. Hová jufinrk, ha igy haladunk? Én: Valahogy csak lesz, mert még ugy sohasem volt, hogy vnlahogy ne lett volna. A fahonvéd: Szokás-mondás ez is. mint a-z. hogy kaparj kurta, neked is lesz. Én: Hej, vitéz honvédmik, cté sokan kaparnak, liogy egy kis kitüntetésre szert tehessenek. A fahonvéd: Az olyan munkán, ami csak -a kitüntetésért történik, nincs áldás, nincs haszon. Szentelt viz az, amely se árt. se használ. Lám, az Erdélyi doktorné nem számított kitüntetésre, amikor Kassón hóna-pakem keresztül ápolta a beteg katonákat, a lábadozó analfabétákat pétiig írni üteg olvasni tanította. Ez a szívbeli, istennek ié tetsző munka, a lélek nemessége, ami értékeseid) minden nemességnél. Én: (Az Erdélyi (tok loméhoz hasonló as.zszonyr-k. áldott lelkek, itt is vannak. Tudunk róluk és a háború után majd csokorba kötjük a nevüket. A fahonvéd: Megérdemlik, mint termő föld az éréit. Én: Vagy mint a hűtlenek a szégyenköre v a ló árllitlatást. A fahanréd: De uram. annyi szégyenkövet Tw.m talál, amennyire szükség volna. Én: Szomorú, mint 37 esztendővel ezelőtt volt itt az élet. A fahonvéd: A nagy vízre gondol, ugy-e? Én: Arra. Azóta, de isok minden megváltozott ebben a városban. A f.honvéd: A magyarság, erejébe vetett hit azonban nem változik meg soha! (A városháza öreg harangja megkondul. hirdetve a nagy viz fardidóját.) fin: Nyugodalmas jó éjszakát, vitéz honvédunk. A f honvéd (tisztelgésre emeli a puskáját): Nyugodalmat mindazoknak, akik a nagy viz idejében elhunytak és akik a mostani háborúban életüket áldozták a hazáért. Én (elmenőben): Ámen reá!... is ü URÁNIA SS. t— Magy. Tudományos Szinház 1 Március 12-én, vasárnap Két pompás sláger* fátum. Társadalmi dráma 4 felvonásban. Vígjáték 3 felvonásban. és a szenzációs szerb hadifilmek :-: Bővebbet a plakátokon. Előadások d. u. 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 2 órától kezve. Gyermekjegyek csak az első előadásokra adatnak ki. I férfi és nőt divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Széchenyi-tér 17. Telefon 894. Telefon 855. A Délniagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81.