Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-12 / 61. szám

Saejg.ed, 1916. március 12. DJCLMAGYAEÜRSM Aknavető- és kézigránátkarcok a Ooberdén. BUDAPEST, március 11. (Közli a miniszterelnöki* sajtóosztály.) Az olasz tüzérség tegnap a tengermelléki harc vonalon a szokott pontok ellen ujra élénkebben tüzelt. A doberdói fensik szakaszán aknavető és kézigránátharcok is fejlődtek ki. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Az orosz harctéren nincs esemény. BUDAPEST, március ll. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az orosz harctéren nincs nevezetesebb esemény. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, március ll. A nagy főhadiszállás jelenti: A keleti harctéren nincs újság. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály,) Elsülyedt orosz torpedónaszád. SZÓFIA, március 11. (Hivatalos.) A Pngumil nevű orosz torpedónaszád Várnától délre aknába ütközött és elsülyedt. Négy észtet és tizenegy főnyi legénységet bolgár katonák megmentettek. Antant-ellenes balkáni szövetség létesülése. STOCKHOLM, március 11. A Ruszéié Szlovo orosz lap jelenti, hogy Görögország és Románia között titkos egyezség 1('tt létre. Bulgáriával most folynak a tárpalások hasonló egyezség megkötésére. A Ruszkoje Szlovo azzal végzi cikkét, igen sajnálatos dolog, hogy az antant eIle" balkáni szövetség van keletkezőben. lenne, ha a diplomaták megakadályozik ezt a fenyegető- veszélyt. Az olaszok folytatják Valona megerősítését. BERLIN, március 11. Athénből jelentik, az olaszok folytatják Valona megerös,(ését. A lakosságot elszállították. A vaio|'ai öblöt aknákkal elzárták és a kikötő előtt "ndihajók cirkálnak. Megkezdődtek a határszéli harcok az Unió és Mexikó között. ! BERLIN, március 11. Washingtoni jeentés szerint az Egyesült-Államok csapatai összeütköztek többször a mexikói bandákUtóbbiak száz halottat és 400 sebesülni vesztettek. Az Unió csapatai visszatér4 a határra, ejöbb háromszor megütközik a mexikóiakkal. U;abb jelentés szerint az Egyesült-Álszabad kezet adnak katonáinak, hogy 9 mexikóiakat a határon tul is üldözzék. Vörös Kereszt szegedi választmánya. (Saját tudósítónktól,) A Vörös Kereszt szegedi választmánya vasárnap délután 4 órakor taríia a városiháza nagytermében ez idei rendes közgyűlését. A kilenc pontból álló tárgysorozat az évi jelentés előterjesztésével kezdődik. Ez a jelentés, almelyet Veress Károly elnök és dr. Lugosi Döme titkár irt alá. több érdekes adattal és jelenséggel szolgál. Kétségtelenül buzgó munka eredménye, .de a kritikai .hangot csak akkor látja szükségesnek, amikor a közönség áldozatkészségén")! CS í\ rró' szól, Ihogv a Vörös Kereszt Szegeden nem részesült kellő támogatásban. Ha már ezt a kérdést megpendíti a vezetőség, a közönség bizonyára szívesen látta volna, ha okairól is bővebben értekezik. A beszámoló egyébként java részt olyan eseményeket ismertet, amelyekkel a maguk idején részletesen foglalkozott a sajtó. Megemlékezik Ferenc Szalvátor főherceg szegedi látogatásár ol, az ápolónők működéséről, a két betegnyugvóról, a két fiókkórházról, az njszegedi hadikórházról, a közvetítő iroda munkásságától, a gyüjtőkoesi-akcióról, a vasiioiivéd-szolorról, a beteg- és se besül tszálliíásról, választmánynak a jótékonyság és a rokkantügy terén kifejtett működéséről. A beszámolóból a következőket közöljük: — Az 1915. esztendő ismét egyletünk liáIku u.s tevékenységét vette igénybe s bármennyire is megoszlott.j Szeged város társadalmának áldozatkészsége, a Szegedi VörösKereszt Egylet 1916. évben értékes mozgalmakkal vett részt, a hadi jótékony súg terén « azon iparkodott, begy a Vörös-Kereszt céljait mentül jobban megközelit-e. lEhh'ez a nagy tc\. kenységiltez, amit a Vörös-Kereszt Egylet Szegeden kifejlett, első sorban is Ferenc Sa.lvator királyi herceg szemleutja. Szegeden való tartózkodása, hatott huzditólag. (A Szegedi Vörös-Kereszt Egylet működésének legkiemelkedőbb mozzanatait nagyebi) vonó-okban késői b fogjuk i-iuertetni, azonban már most is előrebocsátjuk, liogy egyletünk tevékenyegében a legnagyobb 1 uzgalomnnal kórháznak és beteg nyugvó állomásunk fenntartásán kiviil a gyűjtők: esi'ínozgalom, a „va-ilionvéd"-szobor felállítása, a rokkantak gyámi szervezetének megalkotása volt. lAz 1915. év folyamán a nemzeti mozgalmakhoz aképen is kívántunk csatlakozni, hogy azon tőkénket, melyet intézményeink fenntartásánál n lkiilözui tudtunk, hadiköl<"sön vásárlására fordítottuk; — igy az özv. lovag YVorzikovszky-féle alapítvány részére 1060 koronás, a rashonréd-szobor al.p részére 3000 koronás, o gyüjtőkocsi részérc 7000 körmös, választmányunk részére 3000 koronás hadikölcsön kötvényt jegyeztünk. Dr. Szündy Károly összeállította azokat a statisztikai adatokat, melyek a Magyar Vörös-Kereszt Egylet első évi működ sére vonatkoznak. Könyvből a Szegedre vonntkez" statisztikai adatokat helyénvalónak találjuk leközölni. Eszerint: Szegeden volt 4 kisegítő kórház 109 ágygyal. 1 üdülőhely 500 ággyal, 1 betegnyugvó állomás 12 ággyal. Vagyis összesen 6 intézmény 621 ággyal; -zúzalék «zénna 0.67. Legnagyobb százalék szalma van Rács-iBodrog vármegyének 5.22; legkisebb Panc-ovának: 0.05. Adatai szerint Szegeti lakossága 118.328 lélek, felajánlott ágyszám 621; ezrelék 5.24. Ezrelék szám legnagyobb Kassán: 64.80. legkisebb Baranya vármegyéi en 0.42. A m besültek é>- betegek gyógyulási arányáról vr.'ló kimutatásban Szege] a következő adatokkal szerepelt: érkezett besültek -száma 2.645, gyógyultan távozott sehcsü.ttek szánta 506, azaz 19.1 százalék. Meghalt sebesültek száma 67, azaz 19.1 százalék, a betegnyugvókon átutazóknak nyújtott ideiglenes kötözések és el«ő segélyek száma 41.483. A .szegedi állomási üditőlu lyek működésének egy évi adatni: az iiditések .száma 39.138, adag tea 2.381, tej és tejeskávé 9.129, kenyér 39.137, szivarba 32.400, vegyes 27.462 darab, illetve adag osztatott ki. A szegedi társadalom áldozatkészségéről szóló statisztikai adatok ezek: 1914. évi áll. egyenes adő kivetési eredmény 2.397.379, az egyesület központjához beküldött pénzbeli adományok 454 K 86 f., a választmányihoz beküldött természetbeni adományok értéke 1;251 K, pénzbeliek 17,584 K, összesen 18.845 K, az egész áldozatikészség tehát 19.299 K 86 f, az adományozások aránya az állanuiegyenesadókhez százalékban kifejezve 0.81. A százalékszám legnagyobb Fejér-vármegyében, ahol 27.65, legkisebb Brassó-vármegyéken: 0.06. Az adott összeg nagysága szerint a felsorolt 89 törvényhatóság közül, Szeged a 79-ik. Legnagyobb adakozó Budapest 2.792.937 K 94 f.rel, a legutolsó Pancscrva 63 K 50 f.-rel. Százalékos sorrendben Szegeti 0.81 százalékkal a 89 adakozó törvényhatóság köziil a 81-ik és pedig az utolsó 10 között! A hadifogoly iroda által eszközölt gyűjtésiben Szeged öszszésen 344 K 83 f.-rel szerepel. A szegedi választmányhoz leérkezett adományok kimutotá-a a következő: Pénzadomány 17.594 K, ágynemű 93 darab (290 k), fehérnemű 550 darab (961 K), nemes ital (500 k), szivar 3400 ('arab (170 k)„ szivar ka 56.800 drb (1704 k'). Ezék az adatok, ha néun is a legpontosabbak, de mindenesetre a valósághoz közelálló adatokat niutanak fel. Megjegyezzük, hogy ezen adatok kizárólag egyletünk álta'l fenntartott intézményekre vonatkoznak. Egyletünk vezetősége a nehéz idők alatt is állandóan dolgozott s figyelemmel őrködött eminens érdekeink fölött. Évi jelentésünk statisztikai adatai a lehetőséghez képest mutatják kifejtett munkásságunkat és az elért eredményeket. Sajnálattal kell azonban megállapítanunk, hogy nem minden ténykedésünket koronázta a siker oly mérve, melyet el érni reméltünk. Ennek azonban több oka vau. A Szundy-féle adatokból megállapítható, hogy Szeged város közönsége éppen nem fokozcűt mértékben vitte ki részét a hídi. jtVékonyság terén, — másrészt 5 évről közölt adataink is mutatják, hogy alig valamivél fokozottabb városunk lakosságának érdeklődése egyletünk iránt most, mint volt a békében. Szeged város lakosságát a hadijótékonyság érdekében más egyesületek is igénybe vették — más-más mozgalmakkal s igy azok az erők, amelyek elegendőknek bizonyultak egyes mozgalmaink megindításához, már a kivitel során beláttuk, hogy nem vagyaink képesek a szétforgácsolt és több irányban is lekötött társadalmat kizárólag érdekeink támogatására megszerezni. A jelentés utolsó részletében statisztikai adatokra van hivatkozás. Eszerint a rendes tagok szátna 1911-ben 247. 1912-ben 361, 1913-ban 372, 1914-ben 674. 1915-ben 764 volt. Az alapító tagok száma 6-ról 18-ra emelkedett. A bevétel mindig kierek számot ! véve 1911-ben 24,000. 1912-ben majd 25,000, 1913-ban 27.000, 1914-ben majd 59,000 és 1915-ben maid 141,000 korona volt. Az egyesület vagyona 1911-ben majd 25,000 és 79/5ben 45 és félezer korona. Azt hisszük, a számoknak ez az aránya nem azt mutatja, amire a jelentés következtet, az országos összeállítás aiá a számokhoz ugyanis indokokat is kéne tenni 1911-től 1915-ig. Kétségtelen, hogy vannak egyesek, akik a íhadi-iótékonyság téren. bűnösen tétlenek maradtak, de ezt a város egész közönségéről ugy állítani, hogy az indokait ne keressük, még sem volna szabad annak az egyesületnek, ainelv 1915 év végén 45 és .félezer korona vagyont mutat ki. Azt is firtathatnánk, hogy minek ez a vagyongyűjtés? A közönség azért adakozik, 'hogy sebesült harcosainknak minél jobb ellátása, a nyomornak minél kevesebb aratása legyen. Ha a sebesültek számára bőven tellett, tessék a pénzt jótékony célra fordítani ott, ahol égétően kell. A fokozott adakozás ne fokozott tőkegyűjtésre inspirálja jótékony egyesületcinket.