Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-09 / 58. szám

'Szeged, 1916. március 9. DÉLMAGYAR0RS2LAG, 5 HIREK 0000 A török Vörös Félhold képeslevelezöiapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bizottság, (Budapest, képviselőház.) Balladát kellene imi arról, amit elmondani akarunk, vagy könny,etf'akasztó, láigy lírai verset. Egy főhadi!agyról szól ez a néhány sor, egy egyszerű, két aranycsiHagos katonáról, aki he vesén tiltakozott az ellen, liogy a nevét kiírjuk. Eleget teszünk a kíván-ágának, de azt nem! tilthatja meg, hogy a nevét meg u,e jegyezzünk magunknak és, llia elül a földetrengető vérzivatar, bele ne ordítsuk az emberek fülkébe: . 1 — Le a kalappal! 'A napokban lakást keresett Szegeden egy főhadnagy. Talált is megfelelőt, másnap be is költözött, csak azt kötötte ki, hegy a háziasszony takaríttat. Reggel a szobalány, amikor benézett a főhadnagy szobájába, 'rémülten felsikoltott és rohant az úrnőjéhez, aki kétkedően rázta a fejét, amik: r a lány közölte, hogy a pucér alszik az ágyban, a főhadnagy meg a díványon fekszik. 'A háziasszony megbízta a szobalányt, hegy állandóan figyelje a főhadnagyot. 'Rosszat sej!ettek, különösen akkor, amikor — állandó figyelés után rájöttek, hogy főhadnagy óknál az a divat, liogy állandóan a szolga alszik az ágyban. 'Néhány nap múlva a félelemtől dadogva jelentette a szobalány, liogy a főhadnagy kezet c-ókolt a pucérnak. Ezt már igazán nőm lehetett tétlenül itüroi, a háziasszony közölte az urával a történteiket. A férj is megrémült, amikor méghallotta, hogy a főhadnagy milyen bizalmas viszonyban van a szolgájával. Nemi akart hinni a feleséigének, maga állt oda az ajtóhoz, amikor reggel a lány a kávét bevitte a. főhadnagy szobájába. Benézett ős megdöbbenve konstatálta, hogy "gaz, amit a felesége közölt véle. A házigazda elhatározta, liogy a végére jár ennek a misztikus ügynek és felelősségre v«uja a főhadnagyot. Nemsokára ikinálkoz°tt alkalom: a főhadnagy egyedül volt odahaza. Bement és minden bevezetés nélkül megkérdezte, hegy miért alszik a szolga az ágyban. A főhadnagy láthatólag zavarba jbtt, nem tudott válaszolni. 'A szobalány ®eS az asszonya izgatottan hallgatóztak az ajtóban. Annikor a főhadnagy kinos zavarát látták, biztosra vették, hogy válanii nagyoblszahásu bűntényre szövetkezett a tiszt a pucérjo. A háziúr megismételte a kérdését, a főhadnagy ötölt-liatolt és kijelentette, hogy a?-árt engedi a „legényét" az ágyban aludni, m,Prt az idősebb nála. iA válasz egyáltalán nem elégítette ki a szigora embert és gunyoSan mosolyogva, diadala biztos tudatában kérdezte: ~~ Talán azért csókol kezet szolgájá)u'k, mer öreg embert! Erre a főhadnagy nem számított, rém iil0,1 nézett ív háziurra, idegesen sétú'lt a szoahau, de nem válaszolt, majd pyugalnlat ''•'eszakolt magáira és igy szólt: Én önnek felelősséggel nem tartozom, a 'akásbél holnap kiköltözöm. Most pedig takarodjék ki a szobámból. Ebben a pillanatban lépett a szobába az öreg tisztiszolga; látta, hogy a főhadnagy fel van háborodva, önkéntelenül kicsúszott a száján: — Mi bajod van édes fiam! iA főhadnagy megölelte a pucért, uuegesókolta, aztán csendes hangon szólt a bámészkodóikihoz: — Az édes apóm! — Hazai miniszter levele. Megírtuk, hogy Nónay Dezsőné meghívta Hazai Samu honvédelmi minisztert, a Protestáns Nőegylet szerdai estélyére abból az alkalomból is, "hogy a minisztert a 46. gyalogezred tulajdonosává nevezíe ki a király. A miniszter Nónay Dezsőnéhez intézett levélben köszönte meg a figyelmet 'és sajnálatának adott kifejezést. hogy elfoglaltsága miatt nem vehet részt az estélyen. Hazai miniszter levele a következő: Méltóságos Asszonyom! őszinte sajnálattal kell méltóságos Asszonyom szíves tudomására hoznom, hogy március 8-án egyéb elfoglaltságom folytán Szegedre nem jöhetek s ;gy a Vörös Kereszt javára rendezendő hangversenyen nem vehetek részt. Fogadja méltóságos Asszonyom kitűnő tiszteletem és mély hódolatom nyilvánítását. Hazai. — A posta- és táviródijakkal kapcsolatos adók. Berlinből jelentik : A birodalmi kance lár törvényjavaslatot fog benyújtani a posta- és táviródijakkal kapcsolatos rendkívüli birodalmi adóról, amely szerint minden helyi és szomszédos forgalmi levél után 2 pfennig, távolabb menő leveleknél 5 pfennig, levelezőlapoknál 2 pfennig, nyomtatványoknál 50. gramig 1 pfennig, csomagoknál 5 kilogramig és 75 kilométer távolságig 5 pfennig, minden további távolságig ugyancsak 5 pfennig adó fizetendő. Az 5 kilogramnál nagyobb sulyu és 75 kilométernél nagyobb távolságnál 10 pfennig és minden további távolságnál 20 pfennig adó fizetendő. Megadóztatják továbbá az öszszes egyéb postai küldeményeket, postumegbízásokat, utalvány okút, a postatakarékpénztári forgalmat cs a táviratokat is. Ez utóbbiaknál a helyi forgalomban 15 pfennig, egyéb forgalomban 25 pfennig adó fizetendő. A iőpostán minden küldemény adója 5 pfennig. Adó alá esik ezenkiviil a telefonbeszélgetés is, még pedig az átalány vagy alapdíj 20 százaléka erejéig. Vtégül tervbe van véve a vasad teherszállítás megadóztatása is. — Az árvíz emléke. Március 12-én délelőtt tiz órakor a rókusi templomban ünnepélyes istentisztelet lesz a szegedi árviz emlékére. Az ünnepélyes misén megjelennek a hatóságok képviselői. — Szegedi katonák kitüntetése. A hivatalos lap legutóbbi száma közli, iiogy Burián Géza 1. honVádlovastüzérosztagbeli főhadnagyot vitéz magatartásáért a Signum Laudisszal tüntette ki a király és elrendelte, hogy Gerő Jenő 46. gyalogezredben tartalékos hadnagynak a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassék. — Az időközben elesett Ábrahám Andor, továbbá Jeszenszky Józiseí és Schwurg Rezső 5. honvédgyalogezredbeli hadnagyokat a másodosztályú ezüst vitézségi éremmel tüntette ki őfelsége az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásukért. Ugyan ezért Sarkudi Sámuel ötös honvedet és Ferencsik Péter tizedest a bronz vitézségi éremmel tüntette ki a király. — Az egyházzenei hangverseny rendezése Megírtuk már, hogy a Szegedi Szaháclclkita* tási Egyesülőt március 19-én jótékonycélu egyházzenei hangversenyt rendez. Ez ügyijén i ión tekeri délután öt órakor a lrelváresi ovoda emeleti termében értekezlet lesz, amelyen a hangverseny műsorát véglegesen megállapítják. — A Vörös-Kereszt közgyűlése. Március 12-én (1. u. 4 órakor a városháza közgyűlési termében tárta a Vörös-kereszt ez évi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozatában szerepel az 1915. évi jelentés, lovag Worzsikowszky Károly özvegye nevére tett 1000 koronás alapítvány ügye, továbbá a, gyűjtőkocsi készpénz-tőkéjének liovaforditása, — Ifj. Vigh Sándor temetése. Szerdán délután temették katonai pompával a közkóriház halottas házából nagy részvét mellett i,fj. Vigh Sándort, az 5. honvéd gyalogezred fiatalon elhunyt orvosnövendék-hadapródját. A gyászszertartást Berecz Sándor református lelkész végezte, aki a koszorúkkal boritott ravatalnál mélyen meginditó imát mondott. A temetésen diszes és előkelő közönség jelent meg. Ott voltak a tisztikar, a református egyház képviseletében a presbiteri .és az> elhunyt volt osztálytársai. Ifj. Vigh Sándor, aki a kegyesrendi főgimnáziumnak volt jeles tanulója, osztályának immár a hatodik hősi halottja. A gyászbaborult szülők és az elhunyt testvérei iránt, kik közül kettő önkéntes, városszerte őszinte és nagv a részvét. — Adományok. Scháffer Vilmos ifj. Vigh Sándor halála alkalmából koszorumcgváltás ciimén 10, Várnai/ Dezső szekértői díjul kapott 30 koronát adományozott a hadiárvák javára. Az ö-sziackct rendeltetési helyére juttatuk. — A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár a csengelei árvízkárosultak részére kétszázötven, a szegények javára kétszáz koronát juttatott a polgármesterbe®. — A szegedi újságírók a V. H. O Sz. ellen és Temesvár. A legutóbbi napokig csak beavatottak előtt volt ismeretes az a terv, hölgy egyesek a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének központját Budapestre kívánják helyeztetni annak az aktualitásnak kapcsán, hegy az egyesület elnöke. Szárai/ Gyula Budapestre költözik. A tervet a szegcdi újságírók az első perctől kezdve nem fogadtők rokonszenvvel és az elmúlt vasárnap értekezletet is tartottak ebben az ügyben. lAz értekezletről egyik-másik budapesti lapba tudósítás került, amelyek közül az egyik kedves alkalmat adott a Temesvári Hírlapnak, hegy vörös ruhába bújjon, bárdot ragadjon, hóhérpadra álljon és Hefejezéssel fenyegesse meg az összes szegedi újságírókat. Mi minden esetre jót mulatunk ezen a fene nagy /mérgen és mindenek előtt figyelmeztetjük dühös laptársunkat, hogy legelőször azt az embert fejezze le, aki azt a tudósítást Budapestre küldte, azután fújjon egy nagyot, pihenjen néhány percig és hallgasson meg bennünket. Bizonyára befogja látni, hogy kár az ügynek erre a részére egy gramnyi energiát is pazarolni és megszégyenülve fogja letenni élesre fent bárdját. iHannadsaor: nem egészen fedi az igazságot annak a szegedi híradásnak, amely egy budapesti lapba került, az a része, liogy a szegedi újságírók terveik sikere érdekéhen „minden eszközt fel fognak használni." Ez nem igaz. Ilyet a szegedi újságírók nem határoztak el, ilyesmi szóba sem került. Lehet, hegy a Temesvári Hírlapnak az lenne kedverebb, ha igy határoztunk volna. Az: .mondja ugyanis, hogy az Ilyen határozatra az ő nyelvükön nem tudnak választ adni, köztien a „kevés" szó között, melyet az. ügyre pazarolnak az ékes stílus és a logikai erő méltó képviselőjeként szerepel az „ízléstelen" és „otromba" szó. 'Nem tudjuk, lmgy nemi áll-e még az a határozat is. amelyet a szegedi értekezletnek ionputálnaik, ősim bor asszói magasságiján afölött a stílus fölött, amelyet a T. H. használ ugyanakkor, annikor nagyúri grandezzával állit ki a saját harcmodoráról és stílusáról előkelőségi bizonyítványt. Mindég esetre sajnálatos, hogy események ilyen elferdifősekkel kerülnek bele más városok lapjaiba, a felelősseget értük azokra a budapesti lapokra, különösen kőnyomatosokra hárítjuk, amelyek kéllő kritika és előrelátás nélkül választják meg tudósításaikat. Másodszor: a szegedi újságírók ugy találták, hogy az egész vidéki sajtó érdekét mélyen sérti a tervezett intézkedés, ép azért elhatározták, hogy felhívással1 -fordulnak minden