Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-05 / 55. szám

6 ÜBLMLA0 V ARO ttSXAö Szeged, 1918. niároius 5. éven át voltak államférfiak, diplomaták, fő* I kevesebb, amit Szeged újjáépítésével a imapapok, katonák, bánok, főispánok, táblabírák, I gyar hazának végzett a késő unoka: Kálfay akik imindig hasznos szolgálatot tettek e iha- | Albert. zának. Ezen ősök munkájánál értékben nem j Nemo. Aki egy orosz táncosnő miatt állott az Ochrana szolgálatába. (Saját tudósítónktól.) Élénk emlékezetében él még mindenkinek, milyen hajtóvadászatot rendezett 1913 nyarán a fővárosban' bujkáló orosz sipiónok ellen a budapesti rendőrség. Ki ne emlékezne Bravura Miklósra, az álruhás orosz vezérkari kapitányra, a ki hónapokig tartózkodott Budapesten és azt a látszatot akarta kelteni, mintha zeneleckék adásából tartaná fenn magát. Az Eötvös-utcában lakott, egy szegényes kis bútorozott szobában, szerényen viselkedett, sehová nem járt, csak a katorrai térképek és könyvek iránt viseltetett különös vonzalommal: minden térképet és könyvet megvásárolt és sokszor egész éjjel tanulmányozta a mappákat. Akkoriban bizalmas rendelet érkezett dr. Krbcsányi Kálmán detektivfőnökhöz, amelynek alapján a detektivek minden Budapestre érkező orosz alattvalót állandóan figyeltek. Amikor'a vonatról lelépett, a titkos rendörök már a nyomában voltak, távolról követték, megállapították mi hozta a fővárosba, kikkel érintkezik és erről naponta részletes jelentést tettek a detektivfönöknek, aki aztán a jelentéseket ellenőrizte és rendeltetési helyiikre juttatta. A kémgyanus oroszt könnyen fel ismerhették a detektivek. mert Bécsből, — ahol éi>en ugy állandó ellenőrzés alatt állottak — a személyleírás és az ottani viselt dolgai előbb megérkeztek, mint ő maga. Külön detektivcsoport volt megbízva a nyomozással, az úgynevezett politikai csoport, amelynek vezetése lovag fíialoskurski Gézára volt bizva. Addig, amig a gyanús orosZ Budapesten tartózkodott, egy lépést siem tehetett anélkül, hogy arról a detektivek iié tudtak volna. Ha a vidékre utazott, a detektivek oda is követték, mindaddig, amig az ország határát át nem lépte. Bravuráról alig néhány napi figyelés után megállapították, hogy orosz kém, de nem tartóztatták Je, mert valószínűnek látszott, hogy ő egy Magyar* országon tartózkodó kémszervezet feje. Mikor kiderült, liogy Budapesten kivel áll öszszeköttetésben. egy este behatoltak a detektivek a szobájába és a rendőrségre vitték, a honnan a törvényszékre került, öt esztendei börtönt kapott az orcrsz kém, aminek felét már kitöltötte. Miután Bravura sűrűn összejött egy magyar emberrel: Valósi Ödön volt írnokkal, ugyanakkor, amikor Bravurát letartóztatták. Veiösit ts letartóztatták, nehogy iratait esetleg megsemmisiflres.se. Velősi azonban már rosszat sejtett, mert mikor a detektivek Baross-utcai lakásán házkutatást tartottak, a kályhában nagy csomag megszelvesedett iratot találtak. Velősi elégette a terirelő Írásokat. Velősi ügyében Koródy Béla rendőrkapitány — akkor még fogalmazó — vezette a vizsgálatot. Sokszor naponta tízszer is felhozatta a cellából a makacsul tagadó Velősit, de végre is megtört és zokogva panaszolta el kálváriáját Konódy kapitánynak. Bevallott mindent, beismerte, hogy orosz megbízatásból katonai híreket közölt egy orosz énekesnővel, de azzal védekezett, hogy csák a lapok katonai rovatát fordította orosz nyelvre és küldte be «iegbizó.iána'k. Majd igy folytatta: — Végzett ember vagyok, érettségit tettem, de sohasem volt szerencsém az életben. A nök tettek tönkre, erre az piszkos pénzkeresetre is egy nő miatt vállalkoztam. Akkor kezdődött az eset, amikor katona voltam. Dacára annak, hogy érettségim volt, nem lehettem önkéntes, mert mint közjegyzői irnok sikkasztottam, — akkor is egy nő .miatt — és elvesztettem önkéntesi jogomat. Nagyon rossz állapotban voltam, a komisz ruhában rösteltem a városba menni. A kaszárnya irodájában iiltem és a Tolnait olvastam, ahol egy gyönyörű nő arcképét fedeztem fel. Egy orosz táncosnő: Zrskája Mária fényképe volt, olyan bájos női arc volt, amilyet j még sohasem láttam, őrülten beleszerettem a nőbe és mikor a lapokból megtudtam, hogy a ! Fővárosi Orfeumban fog fellépni, nem tudtam magamon uralkodni, ugráltam, táncoltam, mint egy örült. De megint szomorú lettem, inert eszembe jutott, hogy milyen nyomorúságos állapotban vagyok. Ekkor elhatároztam, hogy pénzt szerzek minden áron, hogy imádóttamat mégistmerliessem. Az ezred pénztárából háromezer koronát loptam, vettem /magamnak elegáns civilruhát és ielsőkabátot. Amikor Mária először lépett fel, valóságos erdőt küldtem fei az öltözőjébe orchideákból, aztán magam is felkerestem és bemutatkoztam. Szívesen fogadott, egész éjjel pezsgőztünk, többször is felkerestem, — a mig a pénzből tartott. Közben rájöttek a lopásra és én másfél évet ültem Márki miatt, akit még mindig imádtam. Mikor a börtönből kikerültem, nem tudtam .mihez fogni. Végső elkeseredésemben elhatároztam, hogy irok Máriának és felkérem, szerezzen nékem valami állást, hogy mindig mellette lehessek. Oroszul tudok, megtanultam a börtönben, írtam Máriának, de ő helyette egy ur válaszolt. aki tudatta velem, hogy a művésznő átadta neki levelemet. A levélhez egy csekkvolt mellékei ve ötszáz koronára. Azt is irta az ismeretien, ihogy csak maradjak itthon és álljak az ő szolgálatúira, küldjek neki pontos hireket a katonaságról és feleljek mindig kimeri tőén a kérdéseire. Nagyon megörültem a pénznek és azt válaszoltam, hogy elfogadom az ajánlatot. Katonai titkokat nem tudtam, csak a lapok katonai-hÍrek rovatát fordította le orosz nyelvre és küldtem ei megbízómnak. Most már tudom, mit tettem, tudom, kinek állottam a szolgálatában, tudom, hogy Mária az ochrana ügynöke volt. Ezután a megtört ember bevallotta minden bűnét, amiért a törvényszék három évi börtönre itéite. A 1 tárom esztendő letelt, Velősi április elején szabadul a börtönből. Vájjon levezekelheti-e a harctéren, amit a hazája ellen vétett? Pro Patria. LsndenfeBd Miklós a m. kir. 8. honvéd tábori tarackos osztály 2-ik ütegének többszörösen kitüntetett tűzmestere, engedelmes gyermekünk, szerető testvérünk és rokonunk az olasz hadszintéren, a Monté St. Michelen, 1916. évi február hó 22-én délelőtt 10 óra tájban ütegparancsnoka mellett és vele együtt ellenséges gépfegyvertüzben hősi halált halt. A mi Miklósunk a háború kitörése óta harcolt a Hazáért és az emberfeletti erőt is meghaladó módon küzdött mindannyiunkért, akik most szomorúan és vigasztalhatatlant gyászoljuk öt. A legmagasabb kegy is feléje fordult és hősies és haláltmegvető fegyvertényeiért többször kitüntette. A legjobb bajtárs és a legkötelességtudóbb alattvaló volt, akit ütegparancsnoka is rajongásig szeretett úgyannyira, hogy életük legutolsó pillanatáig együtt voltak s egyszerre ölte meg az ádáz ehenség golyója mindkettőjük szivét. Hős fiunk holttestét, — melyet derék főhadnagya iitegparancsnokáé mellé, Ranziano község temetőjébe temetett — a komor idők elmultával hazahozatjuk, hogy örök álmát hazai föld alatt aludhassa. /Miklós, Isten veled! Lindenfeld József és neje sz. Kepes Hermina szülei. Lindenteld Zsigmond, Laios, Rózsi, István és Juliska testvérei. Lindenfeld Zsigmendné sz. Ocskay Mária és Lindenfeld Lajosné, sz. Godó Katalin, sógornői és a család többi tagja. /May R. /Miksa bank- és váltóüzlet főnökei és fiszfviselökara mélyen megilletődve tudatják, hogy a cég régi érdemes főtisztviselője Stem Bernát ur meghalt. A megboldogult, cégelődünk és velünk eltöltött husszu munkássága idején nagyrabecsülésünket birta. Példás hűsége, nagy és kitartó szorgalma, valamint széleskörű alapos tudása folytán elhalálozását mélyen fájlaljuk. Emlékét, mindenkor meleg elismeréssel fogjuk megőrizni. Szeged, 1916. március hó 4. TELEFON 13-16. TELEFON 13-16. KŐSZENET és tűzifát fűtési és üzemi céiokra teljes vaggonrakománuokat is azonnal szállít és vidékre továbbit Viderker Pái L'S SZEGED, Honvéd-tér 1. szám. Gáz-luszterek eadók a Dugonics-t pos' -ihivitalban.