Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-05 / 55. szám

Szeged, 1916. március 5. DKLAí AÜ Y AiiüRtíZA U. Szeged újjáépítésének folytatása. A Szegedről — Szegednek rovat írója ma folytatja tanulságos reminiszcenciáinak közlését. A királyi biztos után jön az első főispán, Kállay Albert kora. Mikor a rekonstrukció alapvető munkái befejezést nyertek, a királyi biztos távozott, a 'Város visszanyerte teljes önkormányzati logát,..a törvényhatóság kezébe jutott a nagy mii: Szeged újjáépítésének folytatása. Szeged akkori közéletében nem volt fontosabb kérdés, mint az, hogy ki lép a Nagy ur örökébe, ki lesz a minden helyi érdek fölött álló erős vezéri kéz, a ki a vezérre 'háruló nehéz feladatot, a magára hagyatottság évéiben megoldani képes. A kérdés megoldása nem sokáig váratott magára. 1884. január 23-án kelt elnöki leiratával, Tisza Kálmán miniszterelnök mint belügyminiszter, tudomására hozta a város közönségének, hogy ő császári és apostoli királyi felsége 1884. január 21-én kelt legíelsőb elhatározásával megengedte, 'hogy Szeged sz. kir. város törvényhatóságában a főispáni teendőkkel Kállay Albert, belügyminiszteri osztálytanácsos, 'jelenlegi állásának fen tartása mellett, ideiglenesen megbizassék. Ezen megbízást nemsokára követte a végleges főispáni kinevezés és 22 éven keresztül, a változó kormányok dacára maradt Kállay Albert Szeged főispánja. Ezen hosszú főispáni működésének eredménye azt igazolta, hogy soha Szegedet nagyobb szerencse nem érte, mint az, mikor őfelsége, a magyar apostoli király Kállay Albert urat a város főispánjává kinevezte. Tisza Lajos királyi biztos alapvető munkájának örökébe, a munka folytatásának vezetésére a leghivatottabb férfi lépett; a mestert követte a mesteri erényekkel és tulajdfcnságokkal felruházott egyszerit, szerény tanítvány, aki az alapvető munkánál mind'g a mester árnyékában volt és annak 'jobbkeze. minden munkájának részese. Ismerte az embereket és viszonyokat. Tudt-a, init kell és mit nem szabad cselekedni. Szegedre érkezett 1884. február 2-án minden feltűnés, parádé nélkül és már február 3-án egy szürke rendkívüli .közgyűlésen letette a hivatalos eskiit. Ugy jött Szegedre csendesen és zajtalan<:§, mint egy áldást hozó májusi eső, megtermékenyítve mindent maga körül és aztán-, mikor magából -minden ,termékenyítő áldást, jótékonyságot szétosztott az embereknek, észrevétlenül dörgés és villámlás nélkül távozott. Beköszöntőjének hangján vt tartalmas, nemes egyszerűség, a férfias határozottság és a bölcs előrelátás, végül a város és közönsége iránti igaz szeretet hangja vonul végig. j- Azon évek után — mondotta- a főispán — melyeket itt szerény munkakörben, mint az ügynek egyik napszámosa, volt önök között eltölteni szerencsém, a melyek alatt megszoktam ezen város ügyét. — lelhet talán az ak<cr itt uralgott légkör behatása alatt is —- minden egyéb fölött álló érdekként tekinteni s amelyek alatt ezen várost napról-napra épülni, •Honolhatni a s-emmihől uagygyá emelkedni •átta-m s annak igazi magyar, nemes érzésekben gazdag lakosságát folyton közvetlen érintkezés mellett, olyannyira becsülni és szeretni tanultam. — az összetartozás bizonyos könnyen nem szakitiható kötelékeivel éreztem -magamat a városhoz csatolva; a megelégedés és megnyugvás érzetével töltött el s .mondhatnám büszkévé tett azon tudat, 'hogy alkalmam- nyílik ezen 'város érdekeit habár más -hatáskörben s más körülmények között továbbra is szolgálni . —r amiről részletesebben szólnom kell, ami legalább ma még Szegeden1 minden- egyéb érdek fölött áll, az e város újjáépítésének és jövő emelkedésének kérdése. — — — Nem óhajtok azonban magamnak a jövőről a valóságnál kedvezőbb képet alkotni, nem kiván-o-k elzárkózni azon tudattól, hogy a város kitűzött cél ifelé törekvő útjában nagy nehézségekkel és kedvezőtlen viszonyok között nagy veszélyekkel is fog sz-eimbe szállhatni. Az első és legkedvezőtlenebb veszélyt részemről abban látnám, ha nem sikerülne a város háztartását minden irányban állandó -és biztos alapokra fektetni s ekként a város vagyoni és pénzügyi állása, a bizonytalan jövőnek vitetnék eléje. -Mondom, a legnagyobb veszélyt látnám ebben, -mert ez végeredményeiben nemcsak a jövő előrehaladást 'fogná kizárni, de veszélyeztetné azon eredményeket is, melyek ez irányban már elérettek. Márványba vésendő bölcs szava-k ezek. mely-ek örök igazságként -minden időre és minden1 nemzedéknek szőlanak. Azok, kik ezen cél felé törekednek, engem mindig soraik közt fognak találni, készen az együttműködésre. Eszközeim lesznek ezen törekvésben az okszerű gazdálkodás, -rendszeres és szigorúan kezelt pénzügyek, kitartás a netáni bajok között, áldozatkészség s különösen az önmérséklet; mindezek látszólag a szerénység és tartózkodás szavai, de itt, az adott 'viszonyok között együttvéve fontos és eléggé meg nem becsiil-hető eszközök arra nézve, hogy azon hajót, melyben összes reményeink benne fekszenek, nehéz viszonyok közt is biztosan, állandóan fentarthassuk. Midőn szavaimat bezárom, tisztelettel kérem az önök bizalmát. Részemről -megnyugvással mondhatom, hogy a termem h-elyezendő bizalomban, — legalább a jóakaratot illetőleg, mert a sikerről előre senki sem állhat jót — sohasem fognak csalódni. -A beköszöntő elhangzása után megkezdte és 22 éven keresztül rosszban s jóban egyaránt folytatta a főispán -minden, hivalkodás nélkül szerényen céltudatos munkáját, a sikerből'. a nyilvánosság előtt sohasem kívánt részt, pedig minden lényeges siker az ö munkájának eredménye. Ez az eredmény a mai Szeged, a világháborút is -megállott gazdasági és pénzügyi erejével. Ezen anyagi erőknek alapjait egyedül Kállay Albert főispán rakta le. Kevesen tudják, helyesebbet! alig tüdják egyesek, -megírva pedig sehol sincs, tehát kötelességet teljesitek. -ha elmondom ezen 22 évi csöndes, főispáni 'hasznos munkásságnak lényegesebb történetét. Az 1884 februárjában, főispáni hívaialbalépésie után azonnal elkészíttették, közvetlen irányítása mellett az uj szervezeti szabályrendeletet melyben az államszámvitel szabályainak megfelelőieg megállapittatott a város vagyonának" kezelése és ellenőrzése. Ezen szabály rendélét már márciusban jóváhagyatot és áprilisban ez alapon megtartatott a tisztújítás. Következtek azután a város anyagi erejét -növelő szabályrendeletek, -majd pedig óvatosan bár, de erős és biztos kézzel nyesegette le a régi közigazgatási rendszernek káros hajtásait. Megszüntette a közigazgatási kis királyságokat, a gyarlóságokkal telitelt közigazgatást átformálta munkás közigazgatássá. Rendet, pontosságot, lelküsrne«rélességet, előzékenységet követelt mindenkitől és mindezekben jó példával maga járt elől. Az 1887. évben megkezdte az elp-osványosodott adóhivatali ügyeket rendbe hozni. Az 1890. évi szervezetben pedig intézményesen biztosította az adóhivatalnál a rendet. Ezen alapvető munkássága közben, a nyLocvanas évek végén jöttek a nehéz idők, a megpróbáltatás napjai. -A város háztartása nem voítk ép-es a kiadásokat fedezni, az álfámmal szemben fennálló tartozások végrehajtás utján biztosíttattak. A polgárság vagyona a házakban teljesen értéktelenné vált. a keresetre való alkalom csökkent, a város éveken át alig nyújtott valami közmunkát, beruházásokról szó sem lehetett, — 1889-ben a vá'rcs deficitje felszaporodott 1,800.000 forintra. A -megpróbáltatás ezen idejében Kállay lAÍbe-rt -megmutatta, hogy kell és lehet a város pénzügyeit rendbe hozni. A kormányhoz fordult, liogy konvertálással és kedvezményes fizetéssel köunvitsenek Szeged háztartásán. Ekkor hozatott az 1889. évi XXXI. törvénycikk, melynek értelmében Szegednek 5,500.000 forintos állam'kölcsöne 6%-os annuitásról, állami garancia mellett 5%-os törlesziéses kölcsönre konvertáltatott és annak eredménye az lett, hogy 10 éven keresztül é verik int 100.000 forinttal kevesebb lett a város terhe, 10 év után pedig 40 éveri át évi 70 ezer forinttal. Majd uj jövedelmi forrásokat állítótt be és ezzel egy csapással helyrehozía a háztartást és nyomban utána elkezdte városi beruházásokkal, intézmények létesítésével a keresetre való alkalmat nyújtani. A város egy pár év alatt 2,800.000 frt. beruházási tőkét használt el. A munkának meg -'ett a gyümölcse, megindult az élet és kezdődött a természetes -ha lad-ás. Ekkor jött a regál-megváltás. A legaprólékosabb részletekig Kállay Albert dolgozott első sorban ezen ügyben. -Az eredmény az lett, hogy a város -kapott az ital-mérési jogok -megváltásáért 4 és fél százalékos állami adóssági kötvényekben 5,087.200 koronát, melynek a költségvetést érintő -évi jövedelme 228.914 korona. Az 1899. évi VI. t.-c. a magyarországi városok és községek fogyasztási adó természetű jövedelmeit rendezte, melynek folytán a város a törvény 4. pontja értelmében .kártalanítási segélyt kap évi 234.765 korona 52 fillért, ezen eredmény is kizárólag Kállay Albert munkájának érdeme. Nem részletezem tovább sikerekben, gazdag munkásságát, de azt minden szegedi etaiber tudja, hogy ami Szegeden városi 'kertészeti k-ultura és fásítás van, minden az ő munkája, sokszor az egész közigazgatás elleniére képes volt akaratát -keresztül vinni, m-ert tudta, hogy az hasznos a városnak. — Igaz, -hogy ezen időkben a belügy-miniszter Szegedre nézve nem Budapesten székelt, hanem Szegeden a főrs-páni 'hivatalban. Nincs oly alkotás ezen 22 év alatt, melynek munkájából a nagyobbik részt ki ne vette volna és emellett soha sem tolta magát előtérbe, a főispán csak -ugy szerepelt kifelé, -mint a közgyűlés pártatlan elnöke. Mikor visszavonult nyugalomba, megkapta az apostoli magyar királytól a legmagasabb elismerést. Szeged sem lehet hálátlan' leghasznosabb polgára iránt, adjuk meg neki mi szegediek azt, a-mit elismerésül e hálás magyar nép adhat, őrizzük meg Kállay Albert nevét nemzedékröl-nemzedékre. A Ká'llay-nemzetség a honalapitástól kezdve, sok nevezetes férfit nevelt e hazának, ezen nemzetség a 108 magvar ősne-messég 'Balog—Sennién nemből való. akik között ezer