Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-13 / 37. szám

Szeged, 1916. február 13. DfJLMAGYAKOBSZAG. 9 Szeged fejlesztési programja. Jfagy idők nagy közgyűlésének egyik történelmi nevezetességű beszéde, A DÉLMAGYARORSZÁG rendes vasárnapi krónikája, a SZEGEDRŐL — SZEGEDNEK ma kibővül és a szokásostól eltérő formát ölt. Oka ennek az, hogy olyan akta következik itt Szeged történetéből, amely nagyon érdekes, nagyon értékes és sok nagy tanulsággal szolgáló épen most, amikor a közigazgatási élet erős forrongásba kezd jönni. Valahányszor Szegedre keriil egy közszereplésre hajló aj ember és .a. város polgárainak jogaiba lépve, a fórumon .szóhoz jut, rendszerint az a kifogás hangzik el ajkáról, hogy e nagy magyar városnak nincsen városfejlesztési programja és egyidejűleg ellátja 'a régi szegedi embereket jó tanácscsal, hogy mi (mindent kell felölelni egy nagy, fejlődő városnak a maga ,programjába. Az utóbbi óvtlztedek alatt aztán igy megszaporodtak a közszájon- forgó városfejlesztési programok. Az uj nemzedék ezen jelenségekből azt következtetheti, Ihogy Szegednek, iaz 'Alföld legnagyobb magyar gócpontjának csakugyan nincsen programja. Ez tévedés. A régi generációihoz tartozó szegedi emberek tudják, hogy e város újjáépítésével egyidejű Szegednek programja is. Elmúlt már 32 éve annak, hogy a várcs programja megszületett. Nevezetes esemény volt ez a város életében, és azt hiszem, nem végezek "haszontalan munkát, ha elmondom az uj generációnak, köztük az u.i szegedi embereiknek az újjáépült Szeged programja keletkezésének történetét. Vissza kelll mennünk 1S83. december 31. napjára. Ekkor szűnt meg a Szeged újjáépítésére rendelt királyi biztosi intézmény és ezen a napon tartott a -város törvényhatósági bizottsága egy rnidkíiivüli közgyűlést, hogy a kivételes hatalommal felruházott királyi biztos: borosjenői Tisza Lajos, a város közönségétől, személyesen búcsúzhasson el. A közgyűlést dérlelőtt 10 órára Mvta egybe Pálfy Ferenc polgármester. A mostani uj városháza nagy termiében1 tartatott meg a közgyűlés. Pálfy (Ferenc polgármester elnökölt, a tisztikar közül jelein voltak: Vass Pál főjegyző, tSzluha Ágoston főkapitány, Veszelinovits Bazil, Szabados János, Csermelényi Iván, László Gyula tanácsnokok, Pálmay János, Endrényi Antal árvaszáki ülnökök, dr. Lázár György t. főügyész, Tóth Mühály főmérnök, Kelemen ,Kálimán •közgyám; Koncz Antal levéltáros. A törvőnyWatósdgi bizottsági tagok csaknem teljes számban jelentek meg. Ezeken felül a Szegeden székelő egyliázi,. katonai és világi hatóságok részéről jelenvoltak: Kremminger Antal prépost, Thomay József ág. ev. lelkész, Varga Pál Ihelv. hitv. lelkész, Görgei Kornél altábornagy, Georgievits György -vezérőrnagy, Thyr 'Miksa ,lov,ag ezredes, Fehér Ipoly tankerületi főigazgató, André Frigyes kataszt. igazgató. A karzatok 'zsúfolásig tömve voltak díszes, előkelő közönséggel. , pálify Ferenc polgármester délelőtt 10 órakor pontosan elfoglalta az elnöki széket és a közgyűlést szép, emelkedett hangulata ífoSol •T1VJt^tta 'Bejelentette, hogy azró879.év, XX t.-c. ,hatálya ,a mai nappal lejár és Tisza .Lajos kir. biztos ur ő n©gyméltosagának ő császári és apostoli kir.'felségetol e varosnak újra alkotása iránt nyert rendkívüli küldetése a mai nappal megszüjilk. Ő excellenciája - mondotta a polgár4meste,r ~ ^hagyja e -várost, távozni fog kórunkból es az általa megkezdett nagy mii folytatása ránk Marad." Majd méltatván a királyi biztos érdemeit, elhatározta a közgyűlés, hogy a királyi biztos urat küldöttség utján kéri fel a közgyűlés előtt leendő megjelenésre és bucsuvételéneik megtételére A küldöttség tagjai voltak: Szabadost János tanácsnok elnöklete alatt .dr. Magvar János, dir. Rósa Izsó, fiabarczy József, Oltványi Pál, Balogh János, Kovács Albert. Zsótér Andor, Tombácz iMfhály, Reiziner János, Csorvay Nándor. Weiner Miksa, Juhász György, Rörcsök Ignác és Szemműry József bizottsági tagok. NóJhány perc múlva a küldöttság kíséretében, az egész közgyűlés, és a karzatok díszes közönségének lelkes éljenzése és tüntető tapsai között belépett a terembe a királyi biztos: Tisza Lajos s az elnöki szék mellett megállva, 'elmondotta a szegedi emberek örökké emlékezetessé maradó búcsúszavait. Ezekben a búcsúszavakban van lefektetve Szeged, város város/fejlesztési programja: — f „Midőn ötödfél évvel ezelőtt mint királyi 'biztos először jelentem, meg önök közt, az elfásult szenvedés néma közönye ült az arcokon, melyekkel találkoztam. Majd bejárva, vagy jobban mondva beihajóziva a tért, amelyen néhány héttel azelőtt egy virágzó városban pezsgett az élet, — romok között siri csend1 vett körül. A kép dermesztő, lehangoló volt. Szivem elszorult, szemeim önkéntelenül megnedvesedtek; mint utolérhetetlen:, megfoghatatlan bolygó lidérc tünt fel előttem a jövő. Közel voltam ahhoz, hogy kétségbe essem Jeladatöm megoldásának lehetősége felől. De fön-tartott a hit Isteniben, a bizalom a magyar jellem szívósságában. 'Dologhoz láttam. Tisztelt Közgyűlés! .Annyira megszoktam már itt Szegeden nem csak -azt látni, ami van, de kutatni, hogy mi mindennek kell létrejönni és imiár évekkel előre látni azt is, amit rajtam kivül. más talán meg nem is láthat, ami még csak lesz, — hogy ezúttal is szemem elé tudom állítani Szegednek képét, ugy, amint az évek múlva fog kinézni akkor, mikor már mindazon tényező, melynek alapja most is meg van, kifejlődve fog ott -lenni. Szeged akkor már senki által kétségbe nem voulhatólag az országnak második, az Alföldnek pedig első városa, nemcsak népességre és kiterjedésre, de tekintélyre és befolyásra is. Központ, amelybe összefutnak az állami közigazgatás egyes ágainak szálai az Alföld nagy vidékéről. Gyup-ontja a tudományos műveltségnek, a szellemi haladásnak, forrás, melyhez tódul az egész alföld ifjúsága, hogy tudományszomját olthassa, hogy elsajátítsa -magának a magasabbfoku magyar műveltséget és aztán mint aimak apostola széledjen el a különböző életpályákra az országban. Góopontja az alföldi kereskedelmi forgalomnak és iparnak, ihol a mezőgazdaságnak, vasutakon, folyókon és tengeren szállított nyers terményei megállapodnak, hogy első átdolgozásukat itt nyerve, mint félkészitmények és iparcikkek folytassák útjukat a világpiacokra. A szellemi élet kellékei és a becsületes munka által váló vagyonszerezhetés feltételei mellett a kényelmes életmód1 követelményei, valamint az életet fűszerező nemesebb szórakozások szintén föl tálálhatók benne. , Már távolból láthatók a körtöitéísnek fombkoszoru övezte bástyaszerü gyűrűjéből, az általa nyújtott biztonság érzetében kiemelkedő sugár tornyok, középületek, kupolás paloták s a magas gyái'kémények serege. Széles, jól kövezett, tisztán tartott fasoros utcák díszes, lakályos liázak által szegélyezve szelik át a várost minden irányban; a folyó, melynek partjain' helyezkedett el, a tágas közterek és sétányok, a teljesen kifejlett vízvezeték és csatorna hálózat, a legegészségesebb tartózkodási helyek egyikévé teszik azt. És a palotasorokat nem környékezik itt, mint legtöbb városban, szennyes, kuszált külvárosok- nyomorgó népséggel. Itt ugyan azon rendszer vaut keresztüJívfve, mindenütt az egyöntetű, rendes utcák, takaros, egészséges lakiházakkal, egész a város végéig vonulnak. Csak a lakházak kisebb méretéi és a telkek nagyobb kiterjedése jelzik, hogy itt már nem annyira a nagyvárosias jellegű, minit inkább mezőgazdasággal foglalkozó polgárság helyezkedett el, az életmódijának megfelelő kényelemmel. É.s e keretben él, mozog minden. A minden izében magyar polgárság kebelében az istentisztelet a hitfelekezeti és nemzetiségi türelemmel párosul. Itt e teremben a haza és e város jólétére irányzott tanácskozásokat emelkedett közszellem 'vezérli. E széképületben a rendszeres munka, a tudományos intézeteikben az ismeretek után való búvárkodás, a gyárakban és műhelyekben a szakszerű .szorgalom, a tanyákon az adás-vevés pezsgő forgalma mellett a rend és tisztaság és a házakban az ősii vendégszeretet honol. Nem kérdés az, hogy valaki mily .szertartás szerint tiszteli az. Istenét, vagy mily nyelven szólal meg először, csak tisztélje Istenét, legyen hü polgára ez áldott magyar hazának; és itt tárt karokkal fogadják. Mindez elsoroltak folytán széles körben nagy .vonzerőt gyakorol a város egéap környezetiére, mely lassankint hozzá simul. Most már nem kéli attól tartani, hogy — mint régebben ,— a Szegeden szerzett vagyon más városba vándoroljon, hogy tulajdonosa élvezhesse. Ellenkezőleg, most már arra i>s van eset, hogy másutt szerzett vagyon ide telepedik le megpihenni. Szóval az a. Szeged, mely most szemem előtt lebeg, elérte -azon magaslatot, melyről minden irányban képes nagy nemzeti misszióját teljesiteni. És ez., kedves barátaim, nem ábránd. Ez mindössze is egy kis ugrás az évszámokban. Csak lidő és a szegedi polgárok erős akáratánák, tapintatának és összetartásának kérdése. , Adjon a gondviselés Szegednek a jövő nemzedékben is oly hü, városunk javát annyira szivükön viselő polgárokat, mint amilyenek kezeibe én 'most a város jövőjét teszem és akkor imindez be fog igy- következni." A királybiZ'tos búcsúzó szavaiból ezek azok, amelyekben ragyogó színekkel s mélyreható bölcseséggel van körvonalazva Sze-