Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-11 / 35. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG. Szögöd, 1916. február 11 Verjük-e a gyermekeket iA Magyar Gyermektanulmányi Társa­ság az elmúlt napokban ülést tartott a vá­rosházán. Eminek a gyeruieik tan uluiáu y i ül'is­tieik egyik előadója a gyermekek mai, sok­szor hangoztatott: rosszaságának és miár nem is csinytevésnek niondható apróbb-magyotlb goncszsáigán-alk egyik ellenszeréül a — verést ajánlotta. Szó néllkül anennék el az igen tisz telt előadó önre modern pedagógiai tanítása mellett, ha a® előadó nem a szegedi tanitó­képző-intézet tudós vezetője: a tanítók taní­tója, a .pedagógusok .pedagógusa lenne. De, mert a tudós előadó keze alól kerülnek ki azok a tanítók, akikre mi a gyermekeink nevelését és tanítását hízzuk, (kénytelen va­gyok meliáiny szóval visszatérni a tudós elő­Bidó pedagógiai elviére. Amióta a testi és lelki tiulajdomságdk örö­köllhe tőségének .tanát a tudományos világ el­fogadta., nagyon jól tudjuk, liogy a esöe-e­•mő születése pilla na tálban uiár hozott magá­val a viláigra olyan tulajdonokat, melyek a későbbi egész életére kihathatnak. A csecse­mő lehet a luesz, az alkohol, a kriiminológai jegyéiben megszülető. iA nevelés célja azután az igy — mintegy — predesztinált utat .az etikai jó, a társadalmi használhatóság útjá­ra vezetni. IA gyérintik pszichológiai tartalmát tehát a veleszületett lelki örökség és az ehhez utó­lag jövő nevelési hatások elsősorban a öm­lőktől erednék, utóbb a társaiktól, a könny zettől, az iskolától, a társadalomtól. Ezt ma már a kriminológia is elfogadta. Nem lesz elég tehát azt mondani: a gyer­mek gonosz, meg kell verni, ihogy — ne le­gyen gonosz, hanem aneg kell keresni azo­kat a motivumclkiat, melyek miatt: szükség­szerüleg rossz. iMa a családban való nevelés a szegé nyebb néposztálynál teljesen lezüllött. lAz apa a harctéren van, vagy épen alföld alatt, az .anyát a .megélhetés auihéz gondijai teljesen elvonják gyermekeitől. De nemi is kell épen a Legszegényebb néposztályra gon­dolnunk és inem .kell épen — megélhetési ba­joknak lcinuiök, hegy az anya a gyemeheiföl élvona'ssék ... Van egyéb oik is bőven: u ká­véhá®, a Ikezó, .a szinház, a mozi és — egye bek... És végül a legnagyobb halj: ha akar ná is vezetni, nevelni a gyermiekeit, udrn ért hozzá, nem tanulta soha és a férfi, aki helyette elvégezte idáig a dolgot, nincs itt­hon többé. Az apa hőstetteket ir minden le­velében, kitünteté&eferől számol be, melyeket a harctéren szerzett. A gyermek mohón szívja he lelkébe az apa nagy tetteit és, mert a .gyermeknek első és legmélyebben ható mintaképe az .apja, ő is hősi tettekre vágyik. És mert egyenlőre ezeket a hősi vágyakat nem a .muszkákon válthatja valóra, lassút. dWb a Dugonics-szobor nyak óba... ö nem le­het: Maidkenseu, nem lehet: iScherloék Hol­mes, legalább bever néhány ablakot a Szó­erény i-téo-en és letördeli a fák rügyeit... iNem akarok hosszaidalmals lenni, csak láttatni akarom a gyermek rosszaságának lelki gyökereit. És ezekébe® a motívumokhoz nagy ható-erővel csatlakozik imég a: kávé­ház, a mozi, az alkohol és ezer amis. (As islkola idáig sem növelt. Az iskola idáig is csak — tanitutt. Hogy ez a két fo­galom nem ugyanaz, nem is kell hangsú­lyoznom. iA háború a tanerőik legnagyobb ré­szét elvette hivatása köréből és ma imégin­kálbb csakis tömegta ni fásról lehet szó, mint idáig. íMelyilk tanerő ér una reá, hogy indivi­duálipszidliológiai nézojrontiból vezesse gyer­mekeit? Bemagolhatnak ugyan ueliány er­kölcsi törvényt és dogmát, de ezeket a gyer­mek rom érti meg, a meg nem értett, főleg: nemi képzeteik, eltorzult alakiban telepednek bele a gyermek leikébe. 6—8 éves gyermek tudja már, hogy a tudomisén hányadik pa­rancsolat azt mondja: ne .paráználkodjál és liogy: ne kivárd felebarátod — feleségét... A mai történelemtanítás sem más, mint véres csatáik véres hőstetteinek leírása. Hő­sök, akiknek nagyszerű tetteit példakép ál­lítják a gyermek elé, ahelyett, hogy igazi — tankereket igazi, emberi mivoltukban állíta­nák oda 'követendő mintaképül. A tenmészet­tu dolmányokat hibásan, üresen, felületesen, az embertől irkálva tanítják. Elhanyagolják a testi nevelést. És a mai iskolának mindenki által ismert ezernyi-ezer bűne jön még eh­hez ... Van tehát ok .bőven, mely anegmagya­rázza a gyermek mai rosszaságát. Pártos Zoltán. Vida Kaf a és a szentesi Alfonz (Saját tudósítónktól.) Sokat hallottunk már a selyemfiukról, a bűnbe esett lányok kitar­tottjairól: az Alfonzok-ról. Eddig Páris produ­kálta fölösszáinu apacstársadalmának salakjá­ból a kokottvédő selyeiiifiukat, nálunk is lioz­fa.k már törvényt a rossz útra tért nők szipo lyozói ellen, a közveszélyes munkakerülők bi rósága szigorú büntetéssel sujlja Alfonz ura ba nem dolgozik, hanoin szive választottjával tartatja ki magát. A fővárosban meglehetős mennyiségű Alfonz tartózkodik, a rendőrség állandóan szemmel tartju őket, ugy, hogy egész működésük csak abban .merül ki, liogy titkon találkoznak a növel és elszedik napidijukat. Mindezt abból az alkalomból mondtuk el mert már Szentes is produkált egy Alfonz-t, a ki hamisítatlan párisi mintára játszotta végig a szerepét, amely Szentesen kezdődött) és a sze­gedi törvényszéken végződött. Az eset igy tör­tént: Sebestyén János cipészsegéd és Vida Kata 18 esztendős leány közös háztartásban éltek Szentesen. A férfi nem dolgozott, hanem henyé­léssel töltötte a napot, vagy pedig a korcsma ban szórakozott. November végén, tekintettel súlyos anyagi helyzetükre, elhatározták, hogy bármi úton-módon pénzt szereznek. Sokáig gondolkodtak, hogyan kezdjenek hozzá, mig aztán Beleznai Ferenc, alsóréti gazdálkodó sze­mélyében, — aki kissé ittas állapotban a má sik asztalnál üli és Vida Katát fikszirozta, — reménysugár nem mutatkozott a 'financiális bonyodalom megoldására. Sebestyén, — mint az jól nevelt Alfonzhoz illik, — távozott a korcsmából, ihogy a lánynak és Belezuainak alkalmat nyújtson a tisztessé ges megismerkedésre. Vida Kata értette a mód­ját, hogy Beleznait az asztalához csalja, ahol rövidesen megállapodásra jutottak. Közben Sebestyén is visszatért, hogy a helyzetet tanul­mányozza. Beleznai kifizette a .korcsanában az elfogyasztott italok árát és távozott. Mikor a bugyellárisát elővette, felesillant a szeme Se­bestyénnek: százkovonásokat látott a tárcában. Vida Kata utánament Belezuainak, beleka­rolt és hazavitte, Sebestyén meg pár lépésről figyelte őket. Beleznaiék bevonultak a 'belső szobáiba, Sebestyén ekkor az ablak alatt várta a fejleményeket. Félóra múlva nyílt az ablak, gyöngéd női kéz nyúlt ki az ablakon és egy mellényt tartott ki, közvetlen a férfi elé. Sebes­tyén tudta, miről van szó: kivette a mellény­ből Beleznai pénztárcáját, a bugyellárisból meg a kétszáznegyven körönéit. A női kéz el­tűnt, az ablak becsukódott, mintha semmi sem történt volna. Sebestyén a pénzt eldugta a kályhába és 'bezörgetett a szoba aj tón. — Ki azt — érdeklődött egy női hang. — Én vagyok, becstelen személy, én vagyok, a kedves férjed! A leány kinyitotta az ajtót és játszottu a meglepődöttet. Beleznai ijedten kapkodott, még a nagy sietségben is észrevette, liogy !l pénze elveszett. Követelte a pénzt, ezen Sebes­tyén természetesen szörnyen felháborodott és kidobta az utcára. A kifosztott envber topé® miatt feljelentést tet a rendőrségen, hol a nyo­mozást megindították. A szentesi rendőrség 1 kétszáznegy ven koronát is megtalálta a káb'l'a csőben. A tolvajok két napig előzetes letartóz­tatásban voltak. Csütörtökön tárgyalta az ügyet a szegei törvényszók Pófcoj/-tanácsa. A vádhatóság0' di1. Horánszky Miklós ügyész képviselte. Se­bestyén János és Vida Kata mint férj és óh" ség jelentek meg a biróság előtt, áhol azzal dekeztek, liogy a pénzt Beleznai a maga jószán­tából adta az asszonynak. A biróság Sebestyén Jánost és a feleségét lopás vétségében találta bűnösnek és hároW• három havi fogházra itélte őket, Elárverezték a szalonikii konzulok magántulajdonát. Zürich, február 9. A Schweizerische Te­legraphen-lnfonnation Athénből azt a hiteles értesítést kapja, liogy Szaloniki ben Ausztria­Magyarország, Németország, Bulgária és Tö­rökország konzuljainak magántulajdonát antant-csapatok parancsnokságának rende­letére elárverezték. Ugyanez történt a négy konzulátus, személyzetéjnek ingóival iis'. N ezeken az árveréseken befolyt pénzt hadj" zsákmányképen azok között osztották szél­jel, akiknek első sorban részük volt a konzti lok annak idején történt letartóztatásában. A Doiran-tónál nem volt harc. Berlin, február 1U. Az antant azt a hir' terjesztette, ihogy a Doiran-tónál német # francia-angol csapatok között csetepaté volt­Ez az irányzatos jelentés kitalálás. I .i r férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Széchenyi-tér Telefon 834. Telefon 855. íl Jüfuálaszíú"­állandóan elsőrangú Salon-női-zenekar hangversenyez. b. pártfogást kér Arató DezsŐ* _

Next

/
Thumbnails
Contents