Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-08 / 32. szám

Szeged, 1916, február 8. DELMAGYAROBSZAG. 3 Az oroszok ismét magyar földre vágyódtak — A besszarábiai offenziva. — Július Weber irja a „Berliner Tageblatt"nak Csernovioból: — Itt sokféle, részben fantasztikus, részben igaz hir került forgalomba az oroszok legutóbbi offenzivájáról. Megállapítható belőlük, hogy az oroszok ezt a támadást nagystílűnek tervezték. Bukovinán keresztül szíven akarták döfni a monarchiát és egy évvel későbben megvalósítani azt, ami 1915. januárjában nem sikerült nekik. Egyúttal az is volt céljuk, hogy Romániát is magukkal ragadják és a központi hatalmak ellen való beavatkozásra bírják. Ez a terv már a mult év őszén született meg, akkor, amikor a cár a főhadiszálláson tartózkodott. Emlékezetes, hogy akkoriban meglehetős .hangosan .hirdették az antant-sajtóban, hogy Oroszország hamarosan meg fogja lepni a világot. A cárnak BeSszarábiába való utazása, majd Reniben tartózkodása október folyamán, benső összefüggésben állottak egymással. Itt beszélték meg a (tervezett offenziva részleteit, amelyet a cár jóváhagyott. Sőt az orosz lapok nyilatkozatai szerint ez a terv magától a cártól indult kl és ezt orosz foglyok vallomása is megerősiteni látszik. Az orosz hadvezetőségben akadtak ugyan a tervnek ellenzői, akik súlyos érvekkel hozakodtak elő és rámutattak arra, hogy a 'besszarábiai front áttöréséhez töméntelen embertömeg szükséges, technikai nehézségekbe és csaknem leküzdhetetlen mesterséges és természetes terepakadályokba ütközik, ámde az ellenzők kisebbségben voltak. Ugy látszik azt hitték, hogy mi nem vagyunk eléggé felkészülve arra, hogy az orosz nyomásnak ellenállani képesek legyünk. Miután igy az áttörési terv minden egyes részlete meg volt állapítva, a szüséges előkészületeikhez fogtak. A feladat bizonyára nem volt könnyű. Mert arról volt szó, hogy az északi front veszélyeztetése nélkül, nagy, sokszorosan -túlnyomó erőket lehetőleg feltűnés nélkül vonjanak össze. Nevezetesen nem volt könnyen megoldható kérdés az emberanyag előteremtése. Galíciai és oroszlengyelországi vereségeiket imég távolról sem heverték ki, egyúttal pedig résen kellett •lenniök, hogy megint kellemetlen meglepetések ne érjék őket. Nem volt tehát könynytí, hogy a Kárpátokban megvert és demoralizált csapatokból, amelyek főerőiket vesztették el ott és Galíciából való menekülésük alkalmával harci készségüknek még az utolsó maradványait is elvesztették, oly uj, használható hadsereget szervezzenek, a melyre nagy feladat megoldása vár. Ámde az oroszok — ugy látszik, — zseniálisnak gondolták a tervüket és azt minden nehézség ellenére is meg akarták valósítani. Ezért mindenekelőtt összevonták a legjobb csapatokat azokból, amelyek a kárpáti hadseregből megmaradtaik, azzal egyidejűleg pedig még a nyáron és ősszel behívott emberanyagból szerveztek uj alakulatokat. Megközelítő becslések szerint az uj behívásokból körülbelül egy millió emberrel növelték neg az orosz hadsereget. Kitűnik most az is, hogy Oroszország miért nem küldött expedíciót a Balkánra. Nem volt nélkülözhető embere. E hadseregnek tehát az lett a feladata, liogy Bukovinán kérésziül nagy errjvel betörjön Magyarországba. Hogy azonban ezt a tervét leplezze és az ellenséget lehetőleg félrevezesse, az orosz hadvezetőség a fecsegő russzofil román sajtóval azt kürtöltette világgá, hogy Oroszország nagy büntető expedíciót szervez Bulgária ellen s Románián át fog menni. Mialatt igy Besszarábiában összpontosították a csapattcimegeket, nagyhangú fenyegetések hallatszottak Bulgária ellen, söt Várna előtt flotta tüntetés-féléit is rendeztek. Mindez szépen volt kitervezve. Azt hitték, liogy mi szépen lépre fogunk menni és egy nap egyszer csak ránk, mit sem sejtőkre, rágurnl az „uj orosz gőzhenger." Ez a gőzhenger csakugyan el is készült. Miként az orosz lapok az utóbbi időben beismerik, a Tarnopoüól Lipkanyig terjedő vonalon egy milliónál több orosz állott. Milyen erős volt maga az a hadsereg, amelyet a bukovina—besszarábiai határra irányítottak, nem számitható ki persze egy emberig, de soiraniesetre sem túlbecslés, ha tíz hadosztályra tesszük. Ezt az óriási embertömeget gazdagon szerelték fel minden kaliberű japán és francia ágyúval Lipkanyban egy orosz repiilő-park állomásozott. A repülőgépeik és azok kiszolgáló személyzete és tisztjei szintén francia származásnak voltak. Végül francia vezérkari tiszteket is hívtak meg a nagy csata vendégeiül. A parancsnokok ismételten ís kioktatták tisztjeiket, hogy a készülő harcok nagy horderejéről informálják őket. Ezek pedig részint szép szóval, részint kancsukával iparkodtak a legénységre hatni. Azt mondták a legénységnek, hogy a cár határozott kívánsága Csernoviicnak mielőbb való elfoglalása. Ivanov tábornok egyik parancsában pedig annak az osztagnak, mely elsőnek vonul be Csernovicba, ötven rubel pénzajándékot és két napi szabad zsákmányolást igért. December elején indult meg lassan a gőzhenger. Január 1-én kellett volna Csernovicban ímegállania. Igen, Csernovic volt az oroszok forró epekedésének a mágnese. Tulajdonképen már karácsonyra akartak benn lenni. Mert nem sikerült, beérték volna azzal, ha ott ünnepelhették volna az újévet. Jordán napját azonban, a Vízkereszt ünnepét, föltétlenül a csernovici török-kutnál akarták megülni. Hadszintereinken változatlan a helyzet. budapest, február 7. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) a harctéri helyzet mindenütt változatlan. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, február 7. A nagy főhadiszállás jelenti: A balkáni hadszintéren nincsen LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A Szabadoktatási Egyesület vasárnapi előadásai. — Belépő-dijak az egyesület népies előadásaira. — (Kaját tudósítónktól.) Valsárniap a Saegeldii Sza'baidolktatási Egyesület háború®, délutánjláin igen, értékes előadások hangzottak el. Dr. Boróczy Klá Imréin. hajai ügyvéd a nteimzata szöciáiipiclldtikáaiól értekezett nagy tetszés amellett; Baranyay Gyu'la állami polgári iskolai igaizgató ia tengerről éls a tengeri forgalomról tartott vetített képeikkel kisért, niin'dlvélgig nagyr ügy ekemmel hallgatott, kiváló szakiisméWetre valló, szülmes lés élvezetseis előadást, almelyeltí a legfezeíbb és az ialktiuálliis kérdéseket leginkább érintő részeiből itt közlünk «®emefli vényeiket: — A tenger .megtanít imádkozni, — •mondó,a a ticingeriélsz. E közimoudás indmlceak ontoa-n veszi éredhtét, hegy viharban a tengeren iletvtő utlas — flélve a halált, — imeg,menté-sort könyörög, hanem hozzájárul még az az dttnádásszetrlü csodáltait, az a belső .megilletődés,, az pjz álhit ato® ipil Iáiéit, almit az idmlber a tenger cscUás lünoményeiniek látásaikor érez. A görögök is az .01ytm|puíshoz fordultak mia.gyorázaf'cht és íbn tűz,látjuk megalkotta a ihat-almas, haragos Poseido'n áistent, ki hullámokkal játszik, -rassz 'kedvében áldozatokat követeli es egyedüli ura a viz roppant és félelmes. hdrodlalmiálnl&lk. A görögiölk éta sóikat kteik mar a tenger leletéről és .mégis, ha látjuk egyfelől a tükörsima ifct'k tengert, csill'Cfgló, osclbclgó vizével, másfelől pecug égig tornyosuló, sötétzöld, haragos hülláimaiival, flélkilmcls moraj láeával: nemi fürkészünk, inem kutatjuk ezer okát, hantim imint az e beröség régi 'korszaíkáiban: csodálattal adózunk a nalgy természetinek. — .A tengervíz mozgására .menü .c a szél van-'belf olyassal, mely a teirgernek kisdbb-nagyidbh hiullámzáteát ildíézi elő; de te folyással lehetnek más körülmények isi, /pl: a meleg .és ennek folytain a tengervíz sűrűségén!dk változása. A tenger imozágá&át Nánseu az dsza'ki hideg égövben is észlelte, tehát maga a jég is mozgásnak va.n kittéivé a tenger-áraimlá&dk köáoetlkeztébeni Bár a jélgtfal elég rugalmas, hogy a tengerjárás ímor/iglásait kisérje: itnéiris megtörténik időnkint, (a tavasz közeledtévtel), hotgy heves vilha:rolk allknlanlárval a jégt £ karé egy-egy wfezie leszakad és .mint táréi .' \ vagy csúcsos jélghegy uSzilk a tergvre;. Ezelk terje'dtelme 40—50, sőlt 100 kilóm- • te, magassága pedig 20—60 méter. IE jé tiiegydk nté(melyükének csak egyötöd része lát' tó, imág a többi része a viz alatt van, .mát ha a tengerész észre neim vesz: összeütközik veleisa.legnale-yeíl b katasztrófa. é'ri a hajót. Ilyen volt a Titánik katasztrófája. — A tenger mélysége és mérése rég foglalkoztatja a tudomány etmboreit-. ,A tenger mélységeiről nrn már iponfos adatair.k vauinak; pld. az Adria fiumei kátaSitőjélberi a l.egnagyotib mélység 60. az Adria lcra élyehb déli ponltljla 1590, a .Földközi-tenger^ "fe méter. Naiteen az Éiszalkii-tengerben ,métert talált, orrig a Csendcs-Ówánheto a Marianna fziiget-eiscirotrt közeidben, 9636 méfcea ólységtat találtaik. A teaiiper-fenék szintjéről már lérkélpdk ás készülteik, uigyuevezett b"timetrikns térképek, onelyiek .a teniger talajlát, heigyés völgyben váltakozó területnek tüntetik föl. A tengervíz szátnéreik magasságában is van különbség, pld. Düuikeirik és Penpignáu között 7, Birest éls Marseille között,t 12, T-riest és AnisteTldlanr közt 18 wm. — Ha a világkereskedeTem ort jalit vá,zsgáljmk éls a. tenger jé® a Szárazlföldii nt-kat összehasonlítjuk: a tengeri forgalom messze túlhaladja a szárazföldi kereskedelmet. lAtogllábaik példáiul minden ikiereslkedielmá fetrgatoia. a tengerről van, -mert a belföldi f-p-őá forgalom elenyésző a külkerefekedeleimbez kénest, hiit-zen Angliának (1911-ben) behozatala 17 ezer miillió korona 'volt, Nem kell tehát.