Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-08 / 32. szám

4 DÉLMAGY ARORSZAG. Szeged, 1916. február 8. oscriáilhoznunk, licgy a tengermelléki orszá­gok: Alnlglia, Flranciaország, Németország, Hol'l'andiiia stb, oly nagy súlyt helyezne[k u terxeri f .n:; mra. Néanteto-rsztáigi bdberaata­Lánalk aunoiT.e-*; harmadrésze, kivitelének mintegy negyedrésze a tengeri forgalomra esíflc. Magyarország behozatala 2 ezerszáz­millió, a kivitele 1.900 millió korona, a beho­zatalnak átlag egyhatold-réisae a tengeri for­galomra esik. A Szabadoktatási Egyesület — fa amint azt az elnök jelentette — a legközelebbi vasár­naptól kezdve előadásait beik'lpődij mellett fogja tartani. Ab egybegyűlő összeget az ár­viz-sujtottiai szegénysorni tanyai nép fefeelgi­tétéire fordítják. Földúlt sirok. — Jelenet a görzi temetőben. — A szegedi honvédezredhez beosztott egyik idegen tiszt beszélte nekem a minap az alábbi iiiwgrelnditő jelenetet, aíinelyhlek az olaszoktól! agyoni;oimbázott görzi .tumetőber, volt a szemtanúja: — A görzi temetőiben, nincsenek állám­inik. Ha a ibadVteZetés érdeke megkiíváh ju. peraze a temetőiket serni lehet magkimélnl és szükség éketén azok is átalakulnak csa­taterek Bdé. ,Görz körül azonban nem 'volt ktényteienl a sztrat'éigia érdilke belkgázplni a kcigyeMba 'Következőleg neim volt katonai SzökL-lógesf'élg az olalslzick részéről sem ennek a temetőnek a bombázása. S milkélut maigának G;v znek, ugy a tametőjjlómdk ,a, bombázása iá csak r több hónapos olasz tálmadás sikerteleni­" fölötti dliiQi már el mám fojtható és grá­nr'trté^b-n. kitörő megnyilatkozása. Teunető grá-nátozása ,a Ifegbcírzalmalsalbb, ]ri" restenetesebib harctéri Látvány. Valami rétoies. Amikor a gránát lecsap egy-egy si/r­kó'rp. T-.orr'á imállik a Ikő. ÍA íkegyelietn dk bősz­©r- 'dőre szánt szent ©lmLékét ia háboru agy "ú s pillanata romba dönti, pozdorjává 7 'mcgtéanimiisitii. Az ellkn,stég kímélet Ion és n ég kiiméletlenoUb a. gránátja iMftc rendi tő látvány Volt, amikor a bom­bázást követő nap rutáim a témietőm vitt ké­résztől, héfezleli a száZaidcs. De neon akarom a közönség idegeit a százados szörnyű /Leírásá­nak a Vtezalafdáeáival felbolygatni, -esalk eg/y jelenetet kapóik ki az elbeszéléséből; amely­nek ő az agyonbaml'ázott görzi temetőiben volt a szemtanúja. — Amint a szörnyű 'látványtól egész va­lómban. megrendülve a temetőiben haladóik, a egyik táteügó sir mellett keservesen zokogó tisztet pillantok ímeg. iH&talmak testét meg­megrázZa a zokogás. Odemegyek bozziá de ész­re seim vetít. Arra feleim reagált, amikor a ke­zemet résztvevőén a vállára tetteim. — (Bajtárs, katonák vagyiunlk! — szólok liozzá németül, mert elgy régibb ismerősö­met, egy osztrák, de dLasz anyianyielvü va­dászszázadost (fedeztem fel benne. A 'béke bol­dog idegéiben is már iGörzben állomásozott. Itt találta a háboru kitöréise és itt ás maradt,. Itt küzdött holnapok óta velünk egy sorban. Megszólitásamra, uránt vakumi (varázs­szóra, feszes tartásba vágja magát, é katona megfékezte benne az embert s mint haimaro­sian miegtiuitltiam tőle: az ,apát. Merőten rám szegezte még könnyes személnek a tekintetét s igy szólt: — Katonák vagyunk, bajtárs! Aztán rámutatott a tátongó sírra s esalk annyit mondott: — Két kis lányom feküdt ebiben a sAilbán! Csodálkozol, bogy sir tani? — Neim csodálkozom! — jelentetteim ki katonák kurtfesálggal, tudlva egyúttal azt is, liogy itt vágaSztalásra nipucs szó.. Mfegszori­tottam a bajtárs kezét és eltávoztam. Az ilyen fájdalomnak nincs szüksége tanúira. S amiht tovább baladtam, forró könny perdült végig az arcomon,. Az első, mióta az aranyhaj töt .viselem. 6 ugy éreztem, begy a könny, a fájdalom nelmfeS gyöngye, nem meg­szégyenítő a férfira, a katonára sem. Striegl F. József. A város kötelességei a földek megművelése körül. Kevesek előtt ismerete®, bogy a fölömi­velésiigyii minisztérium a mult év októberé­ben, utóbb mest január 15-én körrendeletet küldött az összes hatóságokhoz a bevetetlen földek lMasznoBitása tárgyában. Az ügyet a hatóságok erélye® és bölcs belátására íbizta aizzal, hagy az tadekeltdk bevonásával be­széljék meg, mit Ikell vetni, illetve ültetni. Hivatalos jelentés szerint a földiek (Szegted környékéin túlnyomóan megvannak müveLvr. Ezzel szemben, hia a bevetetlen földek egy Óvá Ibczadélha az én lyukas lajhizsebemben volniai, akikor i,s nyugodtan ifizetnéhi ki mind­azt, amit a (20.000 koronán felüli jövedelmeik bevallásánál eltaigiaidtalk. iMost, — mint a la­p.og utján értesülünk — megalakult a uieg­müveletllen földeik basznesitása céljából, a nagy ifeladatclk megoldására hivatott (gazda­ságii bizottság. A hatalmat és törvényt gya­koroló hatóságok mellett sohasem néztem jó szem'mel a bizottságot, mert ez rendesen a:z ügy elaltatására, elnyujtásra vezetett, unert az úgynevezett szóvivők bevonásával törté­nik. Meg ivagyck győződve arról, hogy a Ibe­vlálasztottak a saját gazdaságúikban mind élrtékcs tagjiai társadalmunknak, de a kérdó ses bajok orvoslásánál óndenrkges segitsé'get vajmi keveset nyújthatnak. Mert hiszen nettü is annyim bizottság, mint hatósági kényszer vagy olcsó segély kell 'oda, ahol a iföldimivelö nép között a tanácsokra ilyeneket hallanak: — Adott itt észt laz Isten, uraim, osak tölieteégöt,inért keveset hozzá. Nagyon sokan tisztában vagyunk azzal, l. v o) > X v oj •a '35 tm o Uránia Uránia Uránia Uránia o­2_ síi vi M* O. (0 ro sr — < ü sí? ua n -i n ** e t>' t (o hogy a földek eigy része nem annyira munka­erőhiány, mint pénz és a jövőhevetett ollkeld­vetlenitő remények miatt maradt inegmiülve­letllenül. Nézzünk csak a Haditermény r.-t. vétel és ivetőmag eladási áriaira. Nem eigy­forlma tőkével és munlkaeiőveL Ós köriilmiéi­nyetkkel művelünk. Az egész nagybirtdkos­osztály géppel ós táppénzzel .iS ellátott fo golyelrőve], a köziélpbirtokcs saját igájával 'és többnyire ingyenes (mert 30 fillér most nam pénz) foglyokkal dolgozik, mig a törpe és egész kisgazdaságok, ahol a megmüveletlen flöldltk többnyire találhatók, nemi rendollkez­nefc olyain vagyonnal, Ibogy penizbelliiliög (fe­dezni tudják azt, amit aiz iga és eröuzsora most tőlük „szívességből" megkövetel. A relklvirólásii ár ne mkérdezi, liogy mi­lyen főkével, erővel és minő áron szerzett ve­tőmaggal ternnelLtiünlk, pedig azt biszeim, az még l-e Miet közömbös, hogy a (27 koronáért rekvirált álrpát 42 koronáért vagy a 36 koro­nás babot 55 koronálért helyezzük a földünk­be. (Sem .a törvéliyhatósági bizottságban, sóin. az országgyűlésen nem esett szó arról, hogy a vétési célokra rendelt magvak árai a maxi­mális, vagy a reklvinálási áraikat borBalnra­-nn és véríázitóan túlhaladják, holott olosóbh­mJk kellene Lennie, mert .a jövő termés ismét csak a mostani érdekeltség javát fogja elő­niozditani. Merészelte volna cs;ak egy kiselbh teninelő ilyen áron értékesíteni, a Italán fi­nomabb és e célra meg! is válogatott termé­nyeit, rögvest a nyakába ráztak válna egy pár kélt pihenőt, mint a szatymazi szatócs­nak, akii kifáradt a cukoráremelésben. De s-Wámellni kellene azzal az elkeseredettséggel :>-•)„ almit ezek az árak a termelők között okoz­nak. -Rdinéleni, bogy ennek ai városnak ható­sága kfez az úttörő és szorgalmazni fogja azt, lucgy a vetési céloknái a megszorulit h(dy,zetet nem kilhasználüdl, hanoim megsatintéthi ipar­kodjanak azáltal, hogy >a tulmagas vetőmag­álrakat ,leszállítsák. lEILIbtiir az ügyben sürgős fellterjesztést 'kell intézni a kormánylhoz, Íbi­szein ,az egt'bz dolog Rézi néni szakácsköínyive alapján törtékiik, az ismeretes kezdettel. Ve­gyél fél kiló jó aiiairbabust... stb. Csak azt íiean onondjiu'k meg miből ? Akinek nincs 50 koronája a 36 koronás búzára, 40 koronája á 28 korOnlós kukoricára, továbbá igára, hogy azt a Íratásáig, valgy az igtu tisztéit bizottság hogyan óhajtja kisegiiteni? Pedig legtöbb helyt ez a baj és erre kivánnánlak jó tanácsot és segitaégtet. iA városi és afélo küzenő árainak ismerete so lelliiet közömibös annak, aki saját zsebe ék gyeanra érdekében a Idólgait bizonyos számí­tással szokta elrendezni. Ha a balt óság a ne-' liéz földmunkáinál is olyan árat k'érne a megszorultak tói, mint a helyi fuvarozá'-.ni á l, akkor neim hiszem, hegy- az ellem is sokan ne tiltakozzanak. PéJdla: — Nyugta. 16 koronáiról, mely ökzeígét ökrös Gyulai 20 mim, koksznak Rxilkiis állo­másról a Valóriia-tér 6. sz. alá történt befuva­rozásáért a város pénztárába befizetett. Ez egy fuvar volt; két lóval; kitüntá utón két kilométerre. Számítsuk ki, monnyi­vel több egy hold föld megszántási .munkája éS a femti kulcs szerint mi lenne az árat To­vábbá: elbírj a-e ezt az a drágán befuvaro­zott és itt ibenu 9 koronám elkelendő krumpli­lAknd a konyhakerti dolgokat illeti, nein ártana., ha a hatóság némi útbaigazítást ad­na a közönségnek arról, hogy főleg mit ter­meljen. A magvak beszerzését is élőim ózdit' hatná, mert a hazai magvakat, anost hárőnP öt sőt még többszöiüs áron kell megfizetni' mimt a néttnetországiakat, melyek .inegszenzé­sélbelz hiteles és lefordított bizonylatok kelb'" nek a lliatóságtól arról, hogy azokat ténylég vetési eóLdktra feg/jláik b asznál ni. - Üveges Lőrhicz­Az összes harcterek legjobb és legtá" tekinthetőbb térképei legolcsóbb áron Várnay L. könyvkereskedésében (Kárász-utca 9-)

Next

/
Thumbnails
Contents