Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-06 / 31. szám

Szögeid, 1916. február. 6. DÉLMAÜYAKOKSZAG 5 »-!' isteni hatí'aikozá&bain, <a jövőltem ném lesz íaiílcnifcséig az dm (tereik;között., Én: Miéig álon mteík jts siaép fesz. A fahonréd: /Ab ig|Blz .a:, az álomról jut nz edzőm H e; hiá.t ,ai ssitr-ügyi iHz'ottüág is föi­ríircdt! EciScD', írjám i:eee is/vdl t, a; kul'uru ítólkert ere aerdcfcte rácot ajtók mögött. í)n: Nom jbaj az. És aztán 'a zárt ffiósfelk­í.® és telá teáik |m|s|ji(l azzal ,ai |g^.ilklk-g,uik!k-siutk­kicai< J, £in li 'a. 11 Dórik éls amiről me/in irt miótat Móricz ja. > A fahonvéd: /Etalólkazeng jó kis kcimókláa vc.lt liajdar, isokVif giettrettelk rajta eiz íimlbe­•reik.. Én : Most ps alkaid ©Mg nlövetnd Valló azim, rirrit a ifő-ifő ©(postül eíiirláiL Nagy blaj az eeö honyóldínrik, ibcígy sc&rm .liisziilk, kügy ér­t'crxlk !ai /nüi\ léteeti (ktpttranáilw®, ' A fahonréd: Tévedte, juigy-e? Mostarú­teu igyElkcrklk ,a: fávodléklk. Beszelik, .hcigy • gy kivátbkifjk ötét jegyeit vásárolt a szinház ttesáii larpii előládáeára, .die hogy íviasánnalpra ikatlett lutazné'a1, egy ikds fi.uvaill visszaküldte a Qtlgyelkiet a szDntházi ipémlztiáilkciz. A igyerlelk a ,JfgyeIkldt itiiveKíztette. Egy órára! .iá a kiét j.e­gyot ivíikzá Iáim a' pénztárihoz e,gy nagy Ikala­IPc's ir.l:i£(ysáig,a íi'is iaizt imonldta, hagymás d'ol­oa tetkfe-ídB, rom mtelh'et az eüőWásra, adják viíisza a pienzét. t Én: TlővOdiés, -mcaidtálk a: /pénztárnál a nagy kíilaptrimlk, neim a nagysága vieitte .ezt. a kiét elegyét. (Nlagy lk«0«p, n.aig|y ztivair ós ngy ijridtség. A fahcHvéd: (He Igy ínég ©fokm a szioimonu, vé:.: s \iJgll:£in CilyKm.dk is elciforidíu<llha trjaík. | Én: gosiet volt iilyoii áfcsléigi a pénz jutáin iri'ttilt n 'ctetaráltla^;. ^ío idte .ifctíttii óJdjjla vitéz honvéd juiraun ! A fahefnred: AMa (meg jáirfíálbainfeeltlé­l.vn a vili.'b szá:z.aídlcs furat ás! (Pipára, gyújt, közben hatfzpi, [dúdolja: Fölkötöm a rézkair­Hrr.tynm, én.m lár iinr en olmoigyeík...) Szegedről - Szegednek. — A köztisztviselői szolgálatról. — lA klel|éiJl'aiplcltdkliló 1 /Való telyzlé'lig'etés so­riáin, fel vét tdtfe.lt t a ikléridiós, .liogy vtajijicm. a kcEíZicDigá'Haikain lielvő fc'szllviselőrle'k ,ltohet-e, d/iated-e írjéíirak is fcgcüigláÍritá!b:a lépni, (hogy hivetlalíiQ kctviiiT Mjókiftietít nnr.tnlklájáiv'al, ke­rieodtfc'lvel aoiyialf.i ,kkil yiziet'ét IHéidtáeBcIbbá te­Ikbfeift iA níai gorídteakes aftiegiélllietéfili viisizo­í jjidk k'özö'tlt a ikőtnctei nagyon aktluiáliils, s a lttzziám ialkViott ózon. kóirdlcsirie a nyiUntámcls­s«'® .utijiáirh vál'aszokik, imort «zctn közéiidékü 'kérdést ífelltfcgiásioml íizieiriint liel^eHón coak aktkor .Lelhet oTdöntieri, ha elözőlog niémdcm; voElatkcráéiiEm a ínyifv.árokíág fémy.e, .melege óa'lsefld n.eg. A válriceö közrtfectivikető ily iiráinyu szoljgáilatii visronylaiira ViCiniatkozóiEini tai tkiöiveit­kíozclkef z'ilkiorüílt .összesK.odin,ean és foljieigyez­í leim. IA Szeaivemeti Szalbáil'yrenidolt 247. Etának 6. pontja köVetkvzők'et jr'cffifdleli: „Tiltiva van a válretó alfliblttriazeitteikrlaik oly kertetietii im'el­k'lkíciglalkcráeok iiz'ése, melyeik egyikkzt a hi'K'atkld állás tetkintélyéivel öis&zio ffteta fér­üvk, avagy ©p a'íkalor®zcttalk'a t biivatalos kö­telea.il giiiík teljieritcsébeai a/kadályezzák." Az 54. ricridtelli: „ A válncis résizlcirid 'tleljtesi'ttinídíő vállal'atelk som .városi allkallmlazotfellcriak, sem közös háEtcirtásttan élő liityiceiilknclk ki rlelm adhatók; prxxt nevezettek .néim léplhieitnók jö­jc're 9íl3. után) a váiceisrl Bariéti ivaigy ,lia­sxoukéilleti vfisizonylba. Aiz illetlő yá.r,csi alkalmazottal szefm­hetn. ftgyol.m i yétségutlk fog tekintetné ha ugfetea, vagy .h'itvífetár&a akáir sJsjiát neve, vagy álré'v .alatt a iváircefeal válléfilatii, (teríteti vtgy l.ksztr (l érleti szerzöidfet köt, vagy kö.t­iii metjkkélr't. Egy JicMrál nicirn .nlagyfabb te­nutet azonten ugy a várcfeii adkalmazicttiaik­ható «"ttnt m táTB'aii!kinaik ih'asizonhórfbe aid­/A ráirtö fáseti üigttjWka.tek a. magán­gji£|k cicát rrges mtgergeidlve. 'Az otnyceckrlak, a mémnölköíkiiielk, tan.á.rolk­«ik, temitclkírialk es íBiilélsznicIkindk a mellék­ktatttt eltillga nifees, tea mészé tese.ii az (im­lliMit ízolgáiláti szEltályizat 6. §-éa:nk IkorMltai közlött. íMeig'ikeJi: mfc'ig emlittnam yegy az i lgyrne­véaett relmráti kcaanámy volt belüígymiinűrz­tere: 'gráf Andrássy <Gyulla áíttoí k '.hceiriág­totlt. lén delet a kcztisz'tviifeilőt ia tatakek i'&üz­p atérá'gi ék felfigyelő ,hízcttnágli t'Egísiágámdk ekóöfe'liráltél ife eittltotta tis cfxok az oxthruv e'ngieidi nx|g ezeun tagsájgnl'lk ellfcglidiásút, h'a r(L(hcz 'a tcivé/ryih'altiósiáig jkiözgyiirJcáe l.to/zá­jáir/ul1. Ezen tétteíles ;iiiit)ézktid.c'stike.n .kivitt elő­feidu'lt Szelgledidni egy di.ddkes eeiét: Miiirteigy 18 éMvIel oz'előtlt a szögladá förvámjihatólaálg mW.ffy f'.lrizltivisétője líCikalunfegást nyiort sze­gjtln'i' kieaelsbeidíelani kkélMajái, .mitot lóroaidló ta­uár. 'A jitfeli ék közig la zidiasáigii iianicretieket aid­tálk /c.tt elő. A í\/áalcs haltceáig'a Ixij-ol'rntiette fedni eSiCfeit a közgyütéfentlk és ikóite, hogy a klözgyiüiics ettlgleldljie mciga váirctli •tis'ztviilselelk­nek, /hegy a szegedi iketneikedlakni iukolónát órrcidó tamárciktnl miüiköidlhesscincik. A Mr gyű­lés az (eingpMyt mógiadta. Ezen köegyiülésl hlatáinoziaít /etilem dir. ' \Becsey /Károly, Palócz Lá'sz'ló és Lednzwmr Gy'uia. bizottlréigi tagicjk feklbiberálst nyiujtottdk lile azzal a. ) íicgiJklo­Láksal, hegy a tkÖzfdsztváíeJőá álllássríl az exa­aic'iéá táinaai álóás /cifetódféaliotöieiu. Fitttd/.lj'esz­tfetlvt'lűj a mj. ürib J.eLülgylmi.r.iÍ£Ziter urlicz a he­Lelblbozés, az elutasítást nyeú\, a közgjttvlés­nölk eir.igeeéllye'ző .ltatáircea.tót a beillü:gylmitaii?iz­tnr jóváhalgyta. Ezicm jéiyálbingyó helüiarymlh nis.zte.ri leirat pieígdkolálsálbiam a következők foglkilitíattaik: .„— a város [szolgálatában álló tisztviselőknek hosszabb ideig tarló, vagy épen állandó jellegű • mellékfoglalkozások, gyakorlása a MvatMi szolgálat érdekében meg nem engedhető ugyan, dó miivel jelem teetiteíDi előre láthlatólag rövid ideig tmrió és a város érddkéíktín, .ik álíó, a városi szolgálat­ra báltatóíniitysll tmean jíá.ró ikisiegitő ollátásról va.ru iszó, ekaélfegiva ezen küivIélírJlesi köirliil­mé'inyre való tíekihitelttel, eb eEjgQ&'ltyt mlclg­a-dftlatérfelk tartom," \ lOlEÍkngyiEto, .vli'g minit el egy pár éiv, a városi tf.SizitlwT.telőlk ca'aidlijas trinársága, vóg­logtfkie.n (leszülnt, mler't a je;gi és kÖ7igiaz.da&''igu ielmörettík tiraadtlákiáala reardisBeres tairáaú állást szicfiiveiztteik. Eziek eilőrteítlcesájtásla utéai felklérirlm köz­cTkttifVlk összek tt'lnyezői't, a jiogásiziviilág kiivá­llásláígif.it, ai sajtó hliivatiot't /niainkiáisisiilt és atz éridiílkkillt iközt-isztv'teelőSke.ti, s'ziividikieldljcnitik a „Delllmagyairoirsizláig" szerlkeszitőijléheiz, v'agy imlásilk swigjeldi hiiirliaplhoz vólielml.'inyülket hé­Ikiiilidelri éis .meigiridrlkeilrli irrnióíl, hogy lclhet-e», easibiaid-© egy 'váncsii tikizltlváselé'mek a. vlárossa.l sízierződléses visizoniylbaar álló, iirod'ailtai, miüivié­s/zieti, keneiskéidiflllini, .iipiari és igiazidaisá'.gi vio­nia;1lkic.7ái£tu váfllia'ktgiál, .viEigy® vértet kel stzer­zókléses viszonylhiar! neim áldó ntgyaoilyirml iváil­la íatrtóűl, áll®,ndló yalgy Mieiigikweö jellegű ijzolnigálatot vál'linnii. Lehiet-'e, «zaíb'Eid.'-e iktiilönösen jtJy .dijilzott állással jánió viezető .mlnmlkeköíi't Olválllalri, .amely egy eimlbor/nielk m'iiaikáeisáigált ^tialjinarm kiköti és áilüainldló jelklgü. . . Korzó-Mozi miután ma, vasárnap este 11 órai kezdettel is lesz előadás Életünket és vérünket cimü filmet nem tartjuk itt továbbra. 'Ha ogy lhitzcmycs klő eilt.ol.te (uláai ezon Iblvetott Jkiwléirldlelkiü kéifldésine nielm fog már tlökib yéktalétny bfjérlkitKJii, akkor az Ftel llg ),ie­ónklclző 'miin: d'on Afklmény mérikgelósiáMel .>1 'fogom ntemidá/ni ceon ia. helye a nyiilvámci-i-jg .előtt, Logy milkéint vélieíkeidlem a kiözt'kzlylse­llői aneldélklk-CDeseklkhői ét.' özeik lielbétől ér.-jjrőh Nemo. Idill a tolmeini hídfőnél. Tegnapi jekintéaé.ben. adta Höfet tiudkuü, btogy az ol'aszák a .tcHmiejim likiföaij. Ü visszalvonsul'tialk. /Hogy jnid­lyea.ick yoll-tialk itit az állapotok egy­Iklát Ihéttld a vilsszavcn'uMis eiett, airrói érdlílkos kópét jfest Schwarz Páli, ogy­óVkisi öltIkéntes-t izedetsnek édiee, .ssniyjá­flioz intézett lieivele, • amelyet itt köz­lüaitk. ... Pár nap ólja tel re r annak leveleitc-k aggodalommal, Megkísérlem leírni thelyzete­meii s abliól láthatjátok, hogy milyen kedé­lyes itt a háboru. Jgowár 13-án érkeztünk m<é\g zászlóal­junkhoz, melynek ép pihenője volt. ,Nem osz­tdifik beAiüb\két az egyes századokhoz, ha­nem tegnöp .e&ie átredtt\:t'únk 17. tábori szá­zaddá és igy működünk a régi vezetés alatt. Allátiflink egy 1360 méter magas hegy gerin­cén húzódnak végig, sziklákba vannak rob­bant na és még\i legnehezebb gránátok ellen is védenek. Kályha van, szenet kapunk, 'amennyi csak kell, amellett van villaHyvUáé gitás 'is . Bánmünket gyalogsággal mégtámadn i lehetetlenség, mert az ut hozzánk szédítő és emberi erővel legyőzhetetlen szakadékokon vezet kanepsjM'd. ]A védelmi harc minden elő­nye megvan nálunk, sőt még a taljánok ret­tenetes tüzérségi túlsúlya js mór csak a múl­té. Agnyi az ágyunk, hogy magunk is sokat­juk, ugy, hogy ha . az olasz megkockáztat egy lövést, Üüzéilségmik ötvenet felel és vagy Száz 'hatvány kiitdéfoiiacher kér Szent Péter­nél 'bebocsáttatást. Veszteségein Ir nevetsége­sen csekélyek, eseményszámba megy, ha va­lamelyik héten egy sebesülés történik, az is csak rigyálzaltemság 'következménye. Az ellértérs jó. Reggel és este káré, éjjel tea, délbei| pgpéjkás, vagy leves, hu',s fő­zelékkel, mindennap félkenyér, ahhoz sza­lonna, sajt, A bakatáryaság mindig viccel, Térképe­ket hozatnak, kirajzolják: mit kapotú 'volna Itália, ha semleges marad és mit nyert a há­borúval. Ezeket az igy kirajzolt térképeket aztán d'.éscmpészik d taljánokhoz. Egy másik mulattság: macskabőrt. tömnek ki, spárgára kötik, kihajítják az állás 'elé és rángatják, a taljánok' k'atzieinwicher ,mitp\'xira célozva. Eredmény: a. mieink részéről őrült röhögés, a taljánok Vészéről reszdtt, de eredménytelen puskázéis és még 'veszet-tebb átkozódás. Láthatjátok, hogy a mi hegyi háborúnk nem minden humor nélkül raló és csaknem teljesen veszélytelen, ne aggódjatok hát! A „HAluíllasztHMtt állandóan elsőrangú Salon-női-zenekar hangversenyez. b. pártfogást kér Arató Dezső.

Next

/
Thumbnails
Contents