Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-06 / 31. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged, .1916. február, 9. .ggelit adatott. Még fényképfelvéteile'kei - csináltak rólunk. Otthon. Cattaró-t hiába bombázták, alig sérül meg, ezt a Zent a tisztjei is konstatálták, akik itt szívélyes bucsut vettek tőlünk és hajóra szál'ltak. A nyiilt tengeren felvette őket a Afo nurchie nevü hadihajónk, irni pedig Castel nuovóba mentünk, onnan pedig tizennégy napi szabadságra hazaérkeztünk. * Etbucsuztunk Barabás tanártól, akin meg sem látszik, hogy hadifogságból jöt haza néhány napra, ihogy szeretteit magához ölelje, aztán ismét visszatérjen a harctérre A kapuzárás, a lakók és a házmesterek. (Saját kudósitónktól.) Slaij'nos, '1916-bam ugy ifflidíuil /meg .Szniged a nagyvárcni fcjjÜiődtó utján, ihogy MzigyütttlíO .általlálEiosslá .akarja toiHEli a 9 órai .kapuzárást. 'Minthogy ez ;dl­maratMbaiUb állapotot t/cremltcinie, imrnn/t ami­lyen volt dklkor, amilktar még a'z 1888-lbaln al­kotott száll ály/renidtóSlet állott ér vény bem szcin.batoin. tiz /et/teri a li'atárciziat ellen a kö vétkező ífölekbezés jóilkezétit a polgármester­ihez: Nirigyságirs Polgármester Ur! A törvtmyhatóbágd (hizc/itsá'g 1916. január 19-én és iMytoitólag te. irt étit közgyüilúslén, a közrendű szahály/romlfclet 19. pinrag/iteJfusát akiként •módlc/sátot'la, hogy „minden (érhát kapuzárási ideje este 9 óra." lE'z élteim a ha tározBit ellen tisztelettel fe.k Ibi. ezek, 'kórcinia Polli?láumestei- urat, liogy föliéitbeizétemelt ia Belügyíruiteász/ter ur cr/sgyiinléltóságához fel­tcrjesztam sziivieskicdljélk, alkartól cs-edlrzam, hcigy ,a k'özigyiik'is hteitároza.tiáit ámddkiaiüin alap járni imieig'seimimSlsitlíffiii Ikcigye&kedljtók. A sztehályrendekf-mcidéisiltás ügye a küz­gyüik'ls rápircridjl'lie Mihalovits Dezső, (tor­vénylhatósálgii 'bizottfá'gi taig éls háztulajdonos inidttlváinya folytéin. került. A mostani 1913. miájiu® ,13-ári és ifolyltsitiva tiairt/ott közgyűlé­sen 'aillkoito.itt szalályreindletet az esti ;kis|p/u­zárás feléjét tiz órában állliaípiitottiai meg, Az uj szaUályüeirdekt eJkészültédjg!,,a melyet már most sziükségfisinelk tiartcititalk Im/ódás/ít/ami — Szleigeidtóm este 9 éréikor c-selk télen/ zárták a kapukiat. Értetik az ósdi intéz,kedlésrek rám­o ralim a/ alatt .is a.z igazéin éllomi reifcirim aráink oly erővel nyilvánullt imcig a ívtálgy, •beigy a .közgyűlés 1913-blani hozzászólás r|:ll­kül elmiellite határozattá a tiz őfteii kapuzárást. De ,niit tlesz isteni? Tizenkilenc hónapja tant a vd.lá:g|háhcmi, amely rot-tenetes ('timhcir­pnszititáedk .közepette érllelli a m/eimae/t jöven­dőjét. Tömérdek nagy MakM vár ,egy stíl­szerű városi kiczd'gazigiatásna. A háború kö­vte-tikeztében mie-giesBppanit ja város jövieldiclime,, rnegeobascdtiaik rzdk a kötelességed, amelye­ket nyomkair .készpénzre Ikedl váltaná. .A köz­ügyeik szokájáiralk sztóp és mdliéz problémáik ­klal saolgiái a közéltelltmezés, almi szántán pétuz­íbe korai,1. E mellett nem szabad melg/feiléi 1­toeznii a f ranioiáilis egyensúly olyan inegő r­cfuiely a mtórteig egyik serp&nyőljélbte »i£to kivárna, a pótadló-eimeilést, És gondolni ÍOell Hteiridtóteu arra,, hogy .a város fejlődését n 1. '" -rei rutáin reiáMsalbban tós olkoealbibiam któll mkiifenditemi, nitut vad/ahá. .Az ember nelm trVia, bory á szrjblbnélszefcib 0 nagydbbnál­(nir^TKhh tolla dátoik iközű.1 ímeljnilklklel siiessou •nlkc'r (kozKtoimén|yeiziésv aikár 'a meigkezdett jun" kához vvuló szegődt'is, akár buizlgió álldo­.ztelkésáöég. alkár szerény .fVlreállás néi\Vh a ,bip fásáig és a város sízolligáliatiára és akikor rézegFÓien, .a 130.000 l'alkosu — isteirtetm, kül­földön imlennyi minldtór.it jelent egy város­ibou ennyi ltókiklszáim! — hires városban két évvel 'azután, hogy az u/j kőzronidfezciti szia­llályrein.délet je|g.erőre eimidljsidett, .ellőáll.1 0|gy háztultejdopics-V'áricslaityia és az /ellem protes­táil, liogy .a kapiulk'a.t n/agyvKrosd (szclkás .sze­rint esitte 10 ,caia:bcr zárjálk. iHÜvaitlkozliiaitinéfc arra, hegy ez níelm vá­Tciak/crtmányziait, .b'anlctm koimtódiia. iHiviaitlkoz­lilatrblk .aurai, hogy a hatáirozaitot . jki/momd•> városatyálkulaik kigisláibb Que.tvionj szláza.ltóki; háztiulaijidionos. Hiiivaitikozhatmé/k aura — és bizonyiitaind iis itiuidlom, — hpgy egyik-másik városatya az egy.másslal sziejmhenállló indit­lyá'niyokTÓl nemi >is volt kellően ilnlfarm.álivo. ,De mindezt ncim tfJkii.ntom ,peudöin.tő'nielk, ltel? ­iföijélh jdleimzőneik. Hiiatikioizicim. .azCiMban ar­aia, hölgy dr. Köszö Iistiváin, tarviéinyhatósáigi 'biztcrtitsági tag, a Szegedi Háztmlaödbnotíotk Elgyesiiletiílre'k ügyésze, a! közgyűlésiéin á 9 örai kapuzárás vezérsizóndka ima|g|á s,rlm Imer.te Ihiirmd, (liogy iridiitíványa kierasiztülimeigy, ép azért ia 9 óniai kapuzárás érdekedről ak­iként .kívánt gondoskodni, hogy pótdindit­yányt da elötleir'jeszitcitit, aine/ly ugy szólt., tagy Ctsialk eeidkteteik a Ihiáziaíkinlaik ktejpiuát kelhessen 9 cualkcT bezárni, aondyekii-ck néigyirlál több laikcij'ai riiires éfe rmvel'jiilkmlk tulajjldonosai Ikaipukiulecsall látdálk el a lalkóikat. Hiilvatikio­zo.m airra, lioigy azok között az yinidlokok kö­zölt, lamlelyielk hatláöa alliartit a közgyűlés ha táircizfflitáit Ihczt'a, <lyl8.ii is szerepel, hogy köz LMeirság)! 'te,kiírtetek is ímegkiivábljáík a 9 óraii kapuizárási 1 iHii|vail)kozlolm anra, ihogy fi közbiiz/torségntelk iilyirm niódon való tölké­liotosittóse .akikor volna a legiidieálisaibib, ha a kapulkat egész r.e/p és egész, éjjel zárva tar­tejniálk, sőt l;ia a lalkásflkba .is csak ház­mester engedhetne h-e, miután kellő bnréág­péSuzt iflzotrénk retkii, nmdért be .m'pirészefliürik tmrimrá a teikásiuirhiba, a háamifsteirelk mellé pi?i:!iiig mindem ajtóba egy-egy pandúrt állli­tamámk, kk.i felrázza fSkeit, há sokáig kell esömgetiidirk. (Az clkos .xnárosi 'giaadálíkodáa öröik diesőíiégtóre meg Mietttie igy pár eiztetr rer.dcinrel rfeklemitami arluiak a kör ül bedül 140 ii-endörirék a Pollit, alkilkiet most mkktelmaz ® 'város. Hdivatkozom a .tanács javaslatára, a vnely a haladottalh magyivá/rosi élettel nia­|gycm helyesem -reim tartja lösiszetcigyezkeith/ető­rélk a 9 .ónad Ikaipmzárásit.. Éfc? h.ivatikozcim 'vé­le.iüll arra, bogy (Szclgíld Irlkcssíáigéinialk legna­eyelbh kicmitilrigeinsét a yáres.i, állalmi és |ma­gá rhiVatatnok ck, .a, k'iskereskédiők és ki®­ipauosclk, 'sztóval a /k.iadbb egzásiztidttciálk al­kotják. Drága , s,zórElkcr/áe.rlkra, pettigölk.re ezelkmifik az eteaheirekrifk rlfjm jut. iA város ikiözgyülése mceit. hréig afllba ia.z egy olietó él­vezetükbe is fcelkigázeilt, hogy .es'te vacsoria utá/n egy órária eétálrli imlelhiess-einek. jMiflbot­mielk — imion/dlják az éllet vagyoni ki;váila.s;z­totltj'ai, hii?zen tii/z lóra előtt .ntelm kell kapu­pénzt fizetni. .Találni a lepezelatónyebb .ember számára a ]<|gfl«inyelimietlle'rebb és ,leg!k.inio­iSiább az, illyen brty/zet. ,Azutián .hárommegyed 10-tőll 10 óráiig köm.nyen lelhet jcsörigeitm hagy­rli az etrrll art és jO órakor nnár kell fizetni. Hogy miit jelent a k®ipiuzá'iás, Inni som ilílusz­1ráfl|ja [tolfclbain, mért a r-zogedi ®étiatieirék. Azt, hog/y tékm-nyáirom 9 tóráikor khesáen kapuit aármi, a jegréigii/llb, 1888. február |20-ám 35. ikczigyiülllééi száim (alatt .alkotott szaibályiren­éteáelt sem felmerte. Miclg ez /a szabályreindelet is iv.gy íierldéllkeizett,, liegy (t nyári • időszak­ban 10-kor, tőkm ,9-kcr lehetett a 'loaput zár­ai. A sélta.kttílkein enreik a .szislbályremdelet­Éitik uirailm,a lalla/tt 10, ilLeltők'g 9 .órádig volt ficrgiaikim'. .A jkgiujabb határozat, amely az 1913. tmáljus 13-á.n laíLkotctt uj szabályrendie­letot ilyen iövid Idő után kdjváinja ínöidcsi­tai:i, ia szép, tizelilős, Jhüs ,és eigészteiéges ínyári estékem mér 9 óra bor a 'fcirró levegőjű szo­báikba kívánja iirtorrállni az eir.ll.ereket, te­hát visszaesést jelent a közel harminc év eiŐí\t üketótt, i}Uivxtk, azóta njj'al púlolt szabályrendelettel szemben is. lEktmii kötetes!']',get télj<sLtek, almikor dsimé'tleMeii 'képeim Naigyuiéltóságedtól óiwwlk fi;z arit'ilsiciedáillis ,mr|delkeziLl-ii:l',|k 'ai ím/Clg|váil­toztaitásált. Mély tikztelettel .Szeged, 1916. ijia;­r.luár 5. ' Pásztor József. Beszélgessünk. (A Jifcly |a régi «í/fe a kidturpaUntia elö­ctvAinclp, ahol elhelyezést nyert </ fahonvéd. Mcs\t iridáni, dariUs. idő, az utcán a vil­Icitiylámipák világítanak.) Én Jost'kan bésurmipk az előcsarnokba, egy pin\s 'rófyát ,tűzök a fahonvéd sipkájá­ra): Ijgy ni, (kfeidlviela vitézünk. A fakc)n\véd: /Nciils miondja, Jwigy kd küld­te, ugy is tudom', |h;cgy a 'vitéz száziadb-s, Ma­l irkfi vich. (Fe^rkiscii áll, IÜsztelgére emeli a pmkáját.) Báit pj<ua /vfeiszirlinent a {fröntira, .flc1i«m iinel ós-f látj'a uraim, ez la. magyar hon­v léd! Almiig, .ilytfti kát/cr.lúi:ir.k yrlr./nak, addig nin cs miitől tirkirfi, s;zon,p Irsrollui k a .prjkol /.rdixton- ördögtóvcl, .neiíJlicgy ia pupák taliám­iiiud, az imasztQv'adt framciápiall, Vutlkii iz/lmiif ® m.iuszkáival, /vegy a pöffeszkedő, tuthallra jó riÉigildlussah : Én: IA szcilbct se ifckijitse ki a inévscihél, drágla/ Ltirulűdüink. , A fahonréd: Híá.t még ltótcr/.utf.c? lAzóknalk már kfeim'pec! Akii még wlan, azt a bajusza egyik vélgiik-cl iis a m'átóv'iilóigra küldi v.itéz nzázadlcS ur, IMtealnlkélviclh. (Qsömljs* 'szívbéli ha\i\qen.) Hát ellirciuztatták a/vittz 'stóázndas urat? , Én: Bajtársai icfe a polgárság egyaránt. Milnckirlki szeneti, .íninidcmki vlissziaivárja, hogy ujrá kiezet tzorithafeisicui vele, hogy jujra a szí­vére ölCilLctiee a kédvcis u-ulbert, a nágysBeifiü, ífeiig-ivérjig katcaiát. l A falion vk'd {hamÜskópin , pislaiM a sze­mével): iA iflelhéirezcimélyek is, ugy-e? Én: ,Aiz:ck előtt i® Icigtórjy volt a talpáu. Egy szeneiméi is száz etzemhe mi'zett éls száz­egyet is ivélgigm'éziett. A fahenVéd (büszkélkedő ha\i\(jon): ,Má'r mii iilycirck .v®gyr inik;d .hon'véldcík. Én: Ez arár tlzCmt i'g'az.*Szeretik a ini.e--­ter sügükK^t, hüszlkék a kation a mliivcltukra ós jotozavuk: ÉflVtrr kot, véraiiket a, hazáért, .ki­rályért! A Mhefnvéd fmeypödörhpi a bajuszát): A sziiiviürk Mmigöia ;ple|di® ia fehér ezcImiélyiefliA Én: Sose «1 útdíjon Ikíi ez a telbogló láng! A fahonréd: Nem ,i®, mig earjk egy va­•laikíi is lesz, aki hlqv'itigeti. (Szünet. Kis .vár­latra megszólal.) Uig.y-e, hogy ionunk ,a vitéz százaidlcs ,u un ak ? Én: Csialk -győzze olvasni, A lónuim-tár­ttrsáig, crnelyinéik tagja volt hetiemémt iu neki s bteizáim,ol mlajd aimól, h'oigy ni .ounicus nem fcleijjtetit-e clí a ipliiukálba termái, a 'Viűlkiót ödd-e oiJélg a teeriu, a tiipinpeitárius .iemtert iiyiu­god.t sálggal türi-tö ia vesz-teséigiet ós jóblb-e máir az étvágy|a, aiz .Cfezilka c.sutszlaJm'lós h'o­lyen jár-e, n kii® vöiö,» imlcnidja-e miég r./z Eido­intólkat? É® iméig scik miniden eigyftlbről aidimlaijd i:'ritc®ités»t. , A fahonvéd: Csák jő és -tglész elmlbopnek tehet eniiyi hará'tja. Tuldcim tón azt unrlm,h.og ez ilyotv kato/nják terieim-tiilk pnőg a ikiaticinatóg és /polgárság között Való teljes összhangot és a háhopu u-táni. Maijidnmni miindciriki /katona a zaVa/pta-Juiu ha'rátstógot. Más i« lesz ruinnlen

Next

/
Thumbnails
Contents