Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-05 / 30. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged, 1916. február 5. van s aniig az befejezést nem nyer, a kér­désről nem nyilatkozhatok. Ostffy Lajos a hadifogolytáborok ügyé­ben mondta el interpellációját, amelynek megokol á. kifejti, hogy a fogolytáborok tetemes "kebefektetéjsssel létesülték, kivá natos ne tehát, Iha azokat a 'háboru után ipari célokra átalakítanák és hasznosítanák Az interpellációt kiadták a honvédelmi-, ke­reskedelemügy-, pénzügy- és belügyminisz­ternek. Ezzel az ülés véget ért. Háborús gyermekvédelem. Irta: .dr, Pálfy József. II. (Az lOCOOO/1914. sz, a linazigósátáö esetén b&vcuiul'ta.k gyáinol nélküli családjainak se­gélyezése tárgyában kiadott pénzügyminis teri rendelet megállapitja, Ihogy mozgósítás esetén az .1(882. évi XI. t.-e. illetőleg az 1912. LVIII. t.-c. alapján szémélyes szolgálatra bevont cigyénnek neje, gyermeke, akkor is ha házasságán kiviül született, mostoha .gyermeke, unokája, apja, anyja, mostoha apja, mcstehia anyja, nagyapja, nagyanyja, rejiérrik édesapja, rejér.ok édes anyja, édes vagy mostoha testvére, Ihadisegélyben része­vtitenclők. Ez a segély minimális ugyan, ná­lunk naponkint cs 8 éven felüli személyen­'kint 62 fillér, 8 éven aluliaknál 31 fillér, to­vábbá ugyanennyi naponkint és személyen­ként a lla'klér-fegií'ly eimén nyújtott r/l'g. •Azonban ne 'felejtsük el, liogy csupán i-p­félyTÓl és fc'is ii eim a gondtalan, vagy munka nélküli megélhetést célzó javadalmazásról 'van szó. És feltételezi, licgy a visszamaradt 'munkaiképes családtagok szorgalmas mun­lálvail, .bíérden tté 'kercsletri'lkkíll ki'égészitik a egeid megéülhekVicIl ifiz szükeíégkis celgeHy-osz­szeget, 'Fogy ozeni bábenvk negély az ihinbinte­tett. szerény keretekben is mily összegre emelkedik, arról némi Jogaimat aölliat az, hogy csupn Szegeden eddig 3,443.090 kor. 20 fillért fizclttünk ki háborús segélyben. Ezen­felül társadalmi segélyben a mu.lt év köze­péig 489.428 kor. 01 fillért. Az országban meghaladja a 4CÖ milliót. , A 161000/1914. szánra belügy min is teri rendelet egyébként intézkedik afelől is, hogy a segélyösszeg terhével bármely gyer­mek álla'mi gondozásba vehető. Ha tehát va­laki nem képes eltartani gyermekét az utal­ványozott segélyösszegből, ugy kenheti, hogy az állami gondozásba vétessék. Jelezhetem, hogy pkmyiészően csekély az olyan gyerme­kek száma, aikiket állalmi gondozásba kellett volna utalni azért, mert édesanyja, gyámja vagy más hozzátartozója nem vállalkozott vol na a segély felhasználása mellett a gyer­mek eltartására. Statisztikai adatok felsorolásával nem kivár.c'm fárasztani a mélyen tisztelt hall­gatóságot. A gyermekvédelmi intézkedések és különcéén a háborús gyermekvédelem fo­kozott szükségességére elég felemlliteneiir. azt, bogy a háboru alaltt -havonkint 24—25 ezerrel kevesebb gyermek születik Magyar­országon, mint békeidőiben. Ha most szánii­tásba Veszteim! a háborúban, legszebb és leg­epő4-»]ljrsetb férfikorban eleset tele lOO.COO-reit f "röktési eseteklen elmaradt mínuszt, va­lar.-írá- a cseeee'miő-h'aláloizás nagy arány­-/-rr t: ba, tudom azt, hogy Magyarcrszá­vonkln't 640.000 újszülöttből 140.000 " r tói el az egy esztendős kort, akkor tu­1 i1 : hogy mindenkinek mindent mleg kell tt-nui ebbe ni az országiban/ a gyermekvédő 1 n\ érdiekében. és főként ne kedvetleniit­sönik el másokat,.akik o téren dolgozni akar­nak, ne mosolyogjuk meg a loigsizerényekö­rtek Játszó intézkedésieket sem. amelyek jó szándékukban vagy eredményükben Orosz­ország után első .helyen kővetkező szomorú gyelrmekhalandóségi statisztikánkat javíta­ni célozzák. Legutóbb dr. Berend Miklós egyetemi tanár tartott városunkban a gyer­mekivédílemről ragyértélkü előadást. Rúlmu tátott arra, hogy Magyarországion ez idő szerint k'b. 7CC0 egy éven alóli (áz összes 61875') állami gyermek gondozta fik. Ebből 3CC0 a főváros na esik és psak 4000 a vidékre, Ez természetesen nem megnyugtató saáim­eredméry, mert tudjuk, hogy az állami gcni­dezást igénylő gyermekek szánna Magyar országon sokkal nagyobíb. Ha annak okát kutatjuk, hogy miért vonakodnak a ható­ságok az elhagyottságot kiimondani ép az egyébként erre igénytnyel biró gyermekeket állami gondozásiba utalni, a tudós tanár ur igen helyesein azon, megálllapitáshoiz jut, hlogy a 'községeik félnek azem aid'óteheritől, amely az országos betegápolása alap foko­zott megtelr.kelélse folytán reájuk (liánul. Én mint. gyakorlati 'közigazgatási ember a szak­tudós ezen megálllapitását teljesen elfoga­dom azzal a kiegészítéssel, hogy nemcsak az ekként közvetve Teájük háruló adóter­bektől félnek a községek és törvény hatósá­gelk egyaránt, hanem félnek azon közvetlen tehertől, amely a 7 éven felüli elhagyott gyermekek állami gondozása után reájuk bánul, (Szeged városai eizen a ciimen a mulli évben 83198 bor. 88 fiaiért fi retet .ki. Ez az Összeg azonban folyton emelkedik, minél tölib szegledi illetőségű gyermek fogja betöl­teni a 7-ik élétéVét, lA tartási költség elme megosztása az állaim és il letétéig i község kö­zött természetesein kilhlat a 7 éven ailuli gyer­mekek elhagyottá nyilvátnitására is. Mert •igaz, hogy ezek költségét az állam az orszá­gos betegápolási állap terhével fedezi, azon­ban nagyon sok község ngy okoskodik, begyka én (elhagyottá nyilvánítom a '7 éVen u In fii pyermebtet, az .uirig/y tvialósEiirülrág ssn­rint állami goPdoizásbain maiad '7 éven tul, amikor a gondozás, költsége az én terbleim lesz. Ha. csak iclhelteégels teihát, nem vesz k telhet, a kiöoség nyakába. )Ez az, amire eV. Berend Miklós előadásában talán kimébetíle­niil hangzó, erős, de Igazságos szavakkal uá­miutatott, hegy ma még akadnak községek Magyarországom,, ahol az állategészségügy fclntcsablb, mint ai gyermekvédelem. Az eredményes gyermek'vddele'm szem­pontjából rendkívül fontos a vadházasságek lehető korlátozása. A törvények házasság­kötés elírna,ládákénak — a gyakorlati élet tapiasEtteilatálbió;! lállitibatöm — a. klgtöl b 'eset­ben' az az oka, 'hogy a, felek nem képesek írlfigezereizni a haztesságkötéslliipz szükséges okmányokat, vagy azért, mert munkában bá­ván elfoglalva, retm tudnak ügyüknek ke 1­lőképen utántejái ni, vagy azért, mert az er­rte szükségek költségeket nem k "'pesek elő­teremteni. ' Milyen .Jrönnyíin imlegValŐEitlhcitó Js ,ids­íáliean egyszerű állapot vclria az, Iha ta felek mindem okimány rié'lkíül jleleutkeiz(het.r.án ek "a ©myirikömy|v)i hivatal előlit; ési Ibázialssiág­-ötési (rcáridélkiikat lomondva, a .szüksiép/es eldőlt oktet rcridebkezélsre bocsát,va, az anya­könyvi hivatalok hivatalból ibei?z;?reznék a sziiik'élgifs okimámiyokait. Mennyi gzerraiosét­flordegintek, a gyermekekre kéeé'lblb ipó'tn'bn­Italtfen. anyagi nidszt csépek rck lehetne ela.iét ver ni ezen egyszerű kormányr'eud'detf d. Arra. üs Tiá'multiatéf't iBerciPlrt Itémár ur o-lőadá­siáibeíi, almi küllődben köztudrimásu, lho<ry a fen vény teli'n gyermekek rondczásia, ápol 'sa, ellatábla Schaselm rlly lllidkrismlerittes. minit a tört éi ycw kzármírziáku gyermekeké rs lialá­rzéki 'arányszrirrnik rkrrychlb is. mint .szó­ró. fiTflhéit nirmerék a. törvénytelen rverimek or'k.öilcs.i, •vzgyiríni és csnládiogi .prdélk'v ba.­jtlm enrél sokkéi magasabb éOrltérdtekté is mdrkövetellik, hogy a. I«zü,lők m'kndcn í?-et­lírni, rh'oJ érnek lehetőségé Imcgiviru, törv'é­r.yfs h ázlrssá gbrm éljenek. 'Az eredtnényíS gyermekvtldi'Iiemitek to­viátltr Piagyon hatékony tényezője nz lanya­súg védelme. Az ar;yevédőiemuek óp ugv álkrani ifteBadJatinak Ikt'lb (leríni, minit macának a. igyerarebivédtelemnek. A krórctés mir'dép vi­tán felül állóan, egykzierii. Ha teli sima rtii'im a gyermtekvétetéleim cirszágcs, szociális és nom­zeltli ércfeké't; ha az állam törvényben kimon­dotta, 'hogy az elihiagycitt gyermekről való gond'clskcdás az ő joga ás kötelessége, ak­kor ugyiamiaminak éa í'llaimmaik .arról1 is .kell gondoskodnia, hogy lat gyeriintek iel ne pus2­tuljcír, mielőtt .mcgszülletik, .il'Letöilog olyan körülmények riemicisiak a táireaidalmi! jófié­kony|ság szeszélyére hiz\1a, (hanem intirarné­nyesero tizitcsitardó'k az anya részére, mle­lyck az iUjsziülöllt lélktlbermáradlásánakl, egész­ségek tiá!pbá3koziáteáir.atk és fejlődésének min­den feltételét .malgiulklbsin foglalják. N'dm klellb n.tegnjledni a gondoláit tél, jhogy ez pénz­h;e kieir'ül é!s az állaim ujabb imie'gtorlli,elteté­séiviel jár. Ezt ez .indokot 'minden más inltéz­méry szárdékolt létekitíésénél és mindlemkor máskor firl lleheitrc hozni, de "most, almikor háboru van ék milliók, az-ck közlött a ma­gyarság ízine-java pusztul ed, érvül fieleim­iitotrd Ptelni szlabad. Különbeni annyira ifon­leore.k tarknni az anyiaiv'tldielcm állainbi fiel­,rteifitát. begy hajltendó volrétk inkább a .15. ÓÜletéiv korfliatáirall an ímeigszia'boitit áillaimi gon­doskodláis baitáridé'jét meé/kvrt.itairl — 1 ián- ez .is ifontos, hogy megimaradjom, — de .mégis, ha. anyagi cktelkból (mélskénlt megöldiaini ,nteim lebieta eia kérdésit, ugy inkább az állalmi gon­doskodá® urlolsó é'vc volnh el'veíliiető és ibien lyietle (az anyaság .védelmére szükségelt idő fekveem dő. Egy korábbi előadásában .dr. Bosnyák •Zoltán minis teri tanáckcfa >uir már rámmta­defit arra, hogy az intézotiii, az árvtaházii kiu­mrr.llnitiv rtevdtVi rendszerrei .szakítani (kell ós ehtedj ett az indiividua lisztek,rts egyéni nie­viClási rteudsztt; rek kell ,előnyt a dini, teimji t a Lyleimlektede.pcjk fe(jlle|sz!tékéiviel, méglbizlbató neveflő kíülőkréí való elhelyeaéséviel ládbe­tlünk el. /Ezt te-TmészUteken senki selm értel­mezi ugy, jhogy ancst már nte épátsünk több áu1vabá7.ait, vagy csukjuk ,be a meglévőik ka­puit. Niem. iEzte.il naigy szolgálatot itett — ó|9 várcisuukkten különösen egy netmes .szí­vű ien.bi&íl arát, általánosan .becsült Balog Józíicif árvab'ézá %®zgaitó áltiat kitütnőlen vezeteitt — ibuináinius imtezanényékue szük­ség vau. Ee mindcrkiirek cl 'kell ,ismerni arrtek igazát, liogy sokkal hellyeseth ia gyev­/minkef az ő előző éle t Viszonya inaik megfe­lelő környezetiben; hagyni, imiin't onulain el­ven v a. ,az ő értielmi feíjllefteélgiéntek ínegit'óió­réiiv nlcm fizható 'más környezetbe hozni. Nítm ez intézetek által nyujtot't. kényelmet sLijrél/uk, liallár ahhoz is szó fér, hogy ,he­lyifiS-e an ii.kicr ,az a /tanytea gyerek [ahhoz volt szokva, begy bajrteJhan kedve ia kútnál mo­isekf'dott, m.(Y-t, fütö'tt .fürdő vagy imtesdó Ihe­lyiségdteiií külön 'vízcsapot állikarlák a iklez© ügyébe, a, leánygyeitmfek ífejérc 'kalapot ite­gytek? Ntegy (kerdcs, nem támalsztok-© ezzel 'ben.nte bintegds illúziókat és iliajlHamokat, i-arelytehrek szétfoszlása a gyakorlati, élet kékőhlb .rácéig követellményeiinek ellhirálsára iképtelcnnc ,vaigy .gyierígévé toszi. Jobb, M laz a cselédnek, 'vegy ipiarcsuak (szánt gyer­mek kezdtettél fogva tezen ,élethivatásnak meglfelte liő .környezetien rövelkedik é,s fogila­laitciskodik. (Egy egysztenü, dle jószáudiéku ró/irasiztlsfeiszony ai fcudiinino| (bízott ájiva lányiéi!: üülörb, dcdgckrflb jH talán eAölcsö­«ébb cselédet, nrankásileányt ifog nevelni, rnirt az lárvahálz. Tehát, vz ily töimíegneive­lcsre .és gondozákűa szctéáló ánvailiázii iintéz­.méuyelk totaáblni fcjleisztésére ndnios tszükség. Ez ai kérdés különösen, akituáliSIsá iválik ui'dst, rimakor a háhoru pitán kéltségtéllonül le©ln( .nlaigv sziáim|l>.au (ieilentklező Ihtádt'árvá'k ©Jhielyczékétrői lcüz szó. A kcrmámyrlak dön­teni .kell irtaid' a födött, hogy tizeknek íviagy árvabázakbiem vtefló escportesitálsa, avagy mtegc'eztétt elhelyezése flejsz-i? ajánlatos? (Folytatjuk.) (volt Konrád) Róka­utca 6. sz., Szeged­pályaudvarral szemben Gyönyörűen átalakítva tiszta szobák 2 koronától kezdve. — Kávéház egész éjjel nyitva. a

Next

/
Thumbnails
Contents