Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-26 / 48. szám

DÉLM AG Y ARORSZÁG. Szeged, 1916. február 26. A főrendiház ülése. — Tisza István a hsdiátvák ellátásáról. — A főrendiház pénteki ütését negyed ti­zenegy órákor nyitotta meg báró Jósika Samu elnök. Javasolta, hogy a tanácskozást délután két óraikor szakítsák -félbe és fél öt­kor folytassák. (Helyeslés.) Qróf Zichy Rafael a napirend előtt hi­vatkozott arra, hogy a mult ülések egyikén a gyermekhalandóság dolgában elmondott interpellációjára nem kapott választ, szóba hozza újból ezt a kérdést. A gyermekhalan­dóság elleni küzdelmet nem lehet egy spe­cialista kezébe letenni. Ezt a küzdelmet olyan embernek kell vezetni, aki széles látókörével a kérdés egész komplexumát át tudja tekin­teni és pártatlanul tudja vezetni az akciót. Sándor János belügyminiszter kifejti, hogy a kormány behatóan foglalkozik a gyermekhalandóság kérdésével és tanulmá­nyokat végez. A minis zlterium nem akarja az intézményt egy speciálistára bízni. Egyelőre a minisztériumban kijelölték azokat a férfia­kat, akik ebben a kérdésben illetékes véle­ményt adhatnak. Megnyugtatja a főrendiházat az iránt, hogy a kormány behatóan foglalkozik a kér­déssel. Gróf Tisza István minisztereinek vála­,57'O't ezután gróf Edelsheim-Gyulay Lipótnak a 'őrfvidiház mult ülésén a hadiárvák ellátása ügyében előterjesztett interpellációjára. — A hadiárvák ellátása ügyiélben — mond ott a a miniszterelnök — az államra és a társadalomra két feladat vár. Az egyik: gondoskodni a hadiárvák megélhetéséről és biztosítani számukra a fentartásukra szüksé­ges anyagi eszközöket. Az állam és a társadalom másik főfela­data: a hadiárvák nevelése. Megfelelően kell gondoskodni a műveltebb hadiárvákról és ezeknek megfelelő neveléséről, mert nagyon sokan vannak olyanok a műveltebb osztály­ból, ak'k a háboru áldozataivá lettek. Az ár­vák ellátásánál az a főszempontunk, hogy minden árva abban a nevelésben részesüljön, •amelyben részesülne, ha atyja életben volna. Az eredményes munka szempontjából szükséges, hogy a társadalom munkáját egy egységes szervezet végezze. A hadiárvák el­látásának kérdését össze kell kapcsolni a rckkantkérdésseh Gróf Edelsheim-Gyulay Lipót a minisz­terelnök felvilágosítását tudomásul veszi. Ezután tudomásul vették az igazoiló-bi­zottság, valamint az igazságügyi bizottság jelentését, valamint elfogadták a iszlám-val­lás elismeréséről szóló törvényjavaslatot. A Pénzintézeti Központról szóló javas­latnál gróf Széchenyi Aladár szólalt fel. A pénzügymlniiszter nyilatkozata szerint a nagy pénzintézetek közgazdasági életünkre termékenyítő befolyást gyakorolnak és ezért nem kell félni attól, fogy a tőke kevés kézbe koncentrálódik. Nálunk a nagy intézetek még a politikai függetlenség elnyomásári is mun­kálkodnak. Közömbösek ós érzéktelenek a nemzet érdekei iránt, mig a nemzetiségi inté­zetek fokozatosan húzzák ki a földet a ma­gyarág lábaaló!. Ullmann Adolf szólalt fel ezután. A ke­reskedelmet mindig mostohagyermeknek te­kintették Magyarországon, de különösen a háboru folyamán. Kétségtelen, hogy egyes kereskedők kihágást követtek el, nem elé­gedtek meg a tisztes nyereséggel, elvakította őket az óriási üzlet, de a másik oldalon is történtek hibák. Felső-Magyarországon egyik nagy városában igen sok kereskedőt letar­tóztattak. Kilenc hónapig voltak vizsgálati fogságban, végül pedig felmentették őket. A fogház aláásta egészségüket, károsodtak üz­Ltükben és vagyonúkban. Teleszky János pénzügyminiszter ref­lektált az elhangzott felszólalásokra. Ugyan­azokat a nézeteket fejtegette, melyeket annak idején a Pénzintézeti Központról szóló javas­lat tárgyalásánál már a képviselőházban el­mondott. A főrendiház a javaslatot elfogadta. Há­romnegyed kettőkor félbeszakitcitták az ülést és délután féiötkor folytatták báró Jósika Samu elnök lésé vei. iKsebb javaslatok elfoga­dása után a miniszterelnöki jelentésire tértek át. Gróf Mikes Lajos püspök elismeréssel adózik a kormány rehdkivüli tevékenységé­nek. Intézkedést kíván azonban az alkohol fo­gyasztás csökkentésére. Gróf Keglevich Gá­bor a közé lel mezes hibáiról szól. Sigray An­tal elismeréssel adózik a magyar sajtónak és megelégedését fejezi ki a cenzúra tapintatos működése miatt. Gróf Dessewffy Emil azok­ról a nehézségekről beszélt, amelyeket a há­ború idézett elő. A kormány intézkedései, nézete szerint, későn jötteik és főleg ez az oka a túlhajtott drágaságnak. Gróf ffadik­Barkóczy Endre folytelem ti a kormányren­deleteket. Gróf Tisza István miniszterelnök a fel­szólalásokra való válaszában kifejti, hogy az alhchicí-fcgyasztás korlátozása nem olyan egyszerű probléma. Az alkoholizmus ellen K0RZ0-M0ZI telefon : | Igazgató: 1 telefon: 11-85. | vass sAndor. | 11-85. Héttőn, kedden, szerdán és istiMön A kinematographia legnagyobb — szenzációja. — A világháború története 15 — fejezetben. — I. fejezet 2 felvonásban. Európa uralkodói Autentikus felvételek az összes államfők életéből. II. fejezet 2 felvonásban. Európa hadereje. [•'elvételek az összes hadseregekről. A technika csodája: A villanyos ember a 2000-ík esztendőben. 4 felvonásban. Minden előadáson számozott — helyek. — csak a népművelés segíthet. A valutánk le­romlásának oka abban rejlik, liogy termésünk két év óta rossz. A főrendiház ezután elfogadta a minisz­terelnöki jelentést és a regnikoláris bizottság jelentését is. Gróf Hadik János interpellál a Kelettel való keresik edeimi kapcsolat megte­remtése miatt és hogy 'Németországgal szo­rosabb gazdasági kapcsolatot teremtsünk. Gróf Tisza István miniszterelnök kije­lenti, hogy felelőssége tudatában ez idő sze­rint az interpellációra nem válaszolhat. Az ülés este 9 órakor véget ért. Vaszili leleplezi Szerbiát. — Látogatás a második számit szegedi tartalékkórházban. — (Saját tudósítónktól.) A második számú tartalékkórházba, — a felső ipariskola tan­termeiben — a világháború fergetege a leg­különbözőbb fajtájú embertípusokat hordta össze. A déli harctér sebesült harcosai, a meghódított Szerbia polgári lakossága, ko­mitácsik, szerb katonák, mohamedánok, oro­szok vannak képviselve ebbein a hadikórház­ban. Tizenhat esztendős bosnyák gyerek, aki mint hadikocsis szolgálta a 'hazát, fekszik az egyik ágyban. Jóképű, ábrándos szemű, szög­hajú kölyök, akiről még <a laikus is megálla­pithatja, hogy szimuláns. Ragyog az arca a kis kölyöknek, majd kicsattan, rámosolyog az ügyeletes orvosra és szemtelenül Iesi, vájjon kijár-e ma is a töltött csokoládé. Szin­te elcsodálkozik az ember, nem tudja elkép­zelni, miért hiszik az orvosok a gyerekről, hogy súlyos beteg. Rövidesen megkapjuk a választ: az orvos felemeli a takarót: a kis beteg egyik Iáiba tőből !e van yágva. Tegnap operálták a kis stimulánst. A mohamedán ápoltakról az ápolónők mesélnek kedves dolgokat. Az egyik már két törülközőt tüntetett el, eleinte nem tudták el­képzelni, mi lehet a célja a kendőkkel, de ha­marosan rájöttek. Annikor a kórházba került, még a hazulról hozott turbán diszitette a fe­jet, azóta lefoszlott a fejkendője és néhány napig hiányzott a fejéről a mohamedánok ékessége. Rosszul érezte magát a bosnyák és az első kínálkozó alkalmat felhasználva el­tulajdonított egy színes törülközőt. Másnap már a legelőkelőbb turbánná nőtte ki magát az egyszerű törülköző. Az ápolónő észrevette a suskust és visszavette a 'kendőt. Persze mitsem használt ez az erélyes intézkedés, a mohamedán rátalált a törülközős szekrényre és ha reggel visszavett ék a turbánt, esite lo­pott magának másikat. Végre is az ápolónő unta meg az ügyet és megajándékozta egy bolyhos törülközővel, amelybe szép piros 'be­tűkkel van a „Jó reggelt" behimezve. Olyan furcsa a sápadt bosnyák az ő különös tur­bánjával és a homlokán a „Jó reggelt"-tel. Trenovics György macedóniai napszá­mos, szerb közkatona is. érdekes ember. 1908-ban már járt Szegeden, négy eszten­deig dolgozott itt mint cukrász, a nagybáty­jánál, Trenovics Demeternél. Amikor az ap­ja meghalt, hazautazott, hogy édesanyjának segítségére legyen. A háboru kitörésekor be­sorozták, de nem sokáig küzdött ellenünk­már az első nap megsebesült a lábán: egv' gránátszilánk összezúzza a térdét. Szegeden amputálták a lábát, most már csak az a feí" hőbb vágya, hogy Magyarországon 'élhesse1'

Next

/
Thumbnails
Contents