Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-13 / 10. szám

Szeged, 1916. január 13. DÉLMAGYAKOJSSZÁ& Olasz kísérletezések kudarca. BUDAPEST, január 12. (Közli a miniszterelnöki sajtóoszaály.) Az olasz hadszintéren a helyzet változatlan. A Riva-, Flitsch- és Tohnein-szakaszokon, valamint a görzi hidfö déli része előtt az ellenség egy támadási kísérletét visszavertük. A görzi szakaszon repülőink olasz táborokra bombát dobtak. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Százkilencvenezer korona háborús segélyt kapnak a városi tisztviselők. — Az ideiglenes alkalmazottak nem kapnak segélyt. — költségesebbek, A költségek a A német sajtó a Lovcen elfoglalásáról. — Az olaszok csalódása. — Cetinje nem tarthatja magát. — Berlin, január 12. A Lovcen elfoglalását a német sajtó a legnagyobb örömmel üdvözli. A Vossische Zeitung szerint Olaszország mindig arra alapította az Adria uralmára táplált igényének számvetését, 'hogy ez a montenegrói erődítés bevehetetlen. Most tehát a Lovcen elvesztése Olaszországra nézve a legérzékenyebb és 'legfájdalmasabb. A magyar és osztrák monarchia a Lovcen tetején kitűzte hadilobogóját. Nem csupán a szárazföldi haderő nagy dicsősége ez a haditiény, (hanem a magyar és osztrák flottáé is, amely a siker kivívásában jelentékeny részt vett. Sem az olasz, sem az angol, sem a fran ciu hadihajók, amelyek valahol az Adrián és •a Földközi-tónger vizein leselkedtek, nem voltak képesek a Lovcen meghódításában a magyar és osztrák flotta közreműködését megakadályozni és most az a montenegrói hegy, amelyet az olaszok féltékenyen óvtak, épen ugy Magyarország és Ausztria uralma alá kefült, mint maga uz Adriai-tenger is, a melyet az olaszok mindig sajátjuknak tekin tettek. Montenegró számára pedig a Lovcen elvesztése után minden további el l en tál 1 ás lehetetlenné vált. Moraht őrnagy a Berliner Tageblattban igy méltatja a Lovcen elfoglalását: — A háború előtt bizonyos részről egyszerűen lehetetlennek tartották, 'hogy a hatalmas és erődítéseivel katonailag jól kiépített Lovcen a magyar és osztrák hadsereg támadásának lehessen kitéve. Ezeket az akadályokat csak a legválogatottabb csapatok küzdhették le. Kövess tábornok serege és a hozzá csatlakozott csapatok minden dicséretre érdemesek. A Berliner Lokalanzeiger katonai szakértője azt fejtegeti, hogy a montenegrói erődítések csekély értékűek, ellenben a Lovcen a maga hatalmasan kiépített tüzérségi állásaival, amelyeket 1908-ban nehéz ágyukkal és tarackokkal szereltek fel, biztosan zárta el az utat Cataro és Cetinje között. Nem csupán helyzeténél fogva, hanem legmodernebbül felszerelt erődítéseivel is uralta a messze vidéket, ezért kell a Lovcen meghódítását elsőrangú hadieseménynek tekinteni. Cetinje már nem tarthatja magát sokáig. A Morgenposten magasztalja a hódító sereget, amely a legnagyobb nehézségeket is leküzdötte. (Saját tudósítónktól.) Szerdán délután négy órára dr. Somogyi Szilveszter polgármester egybehívta a pénzügyi bizottság tagjait, hogy a felmerült financiális ügyeket megbeszéljék. Az ülés legfontosabb tárgya Balogh Károly pénzügyi tanácsos íreferádája volt, aki a (husz százalékos államsegélyben részesítendő városi tisztviselőkről tett előterjesztést. Ismertette a kormányrendeletet, amely szerint a jelenleg is közszolgálatban álló tisztviselők és segédh ivat álnokok, valamint rendszeresített állásban levő altisztek és szolgák részére az állam fogja a segélyt folyósítani. Ezeken kiviil még két csoport van, akiket már csak a városi pénztár terhére lehetne háborussegélyben , részesíteni. Az egyik csoportnak, ahová a közoktatási személyzet, az üzemi és kertészeti alkalmazottak, valamint az anyakönyvvezető, az egyházi személyzet és u kórházi orvosok tartoznak, részben a pénzügyminisztertől fogják a segély kiutalását kérni, részben pedig a város saját tárcája terhére fogja a segélyéket kiutalni. Nem ajánlja azonban Balogh tanácsos az ideiglenes alkalmazottakat segélyben részesíteni, mert, — bármiképen is óhajtaná — nem képes fedezetről gondoskodni. A pénzügyi bizottság elfogadta az előadó előterjesztését, most már csak az a kérdés, miként vélekedik a tanács 'ebben az ügyben és milyen javaslatot fog a közgyűlés elé terjeszteni. Az akol telepek szennyvizének levezetésére lefolyócsatornára van szükség, amelynek munkálatait, — tekintet nélkül a dolog rendkívül sürgős voltára — már megkezdték. A csatorna létesítése harmincháromezer 'koronába kerül. Ezt az összeget a városi nyugdijalapból fogják fedezni. A Varos és Községiejlesztö r.-t. átír a tatával is foglalkozott a bizottság. A társaság tudvalevőleg ajánlatot tett a városnak min denféle élelmicikk szállítására, de a tanács nem vette igiánybe a társaság ajánlkozását Most arra kérik a várost, hogy a társaság részvényeiből jegyezzenek. A pénzügyi bizottság szerdai ülésén foglalkozott az ügygyei. Egyelőre nem hoztak határozatot arra, •hogy fognak-e a részvényekből jegyezni, vagy sem, hanem függőben tartják a jegyzést addig, amig a részvénytársaság működéséről bővebb adatok nem fognak rendelkezésre állani. Az ülés részleteiről a következőket jelenti tudósítónk; Bokor Pál polgármester-helyettes ismertette az akol telepek sZenny vízlevezető csatornájának munkálatait a következőkben: — A városi tanács tudvalevőleg elrendelte az aikoltelepi szennyvizek és a Matyéri hidnál összegyiilemlett vadvizek levezetését. A mérnöki hivatal tervet készített, a mely szerint ez a munka 32.700 koronába kert'llne. Annak idején a vízügyi hatóság fogja az érdekelteket kényszeríteni, hogy a költségekhez hozzájáruljanak. Miután a munka megkezdése nem tűrt halasztást, már el lett rendelve és meg is kezdték. Egyelőre primitív kivitelben készül a levezető csatorna, miután most csak az a fontos, hogy a szabad lefolyás bizíosittassék. Annak idején majd téglaburkolattal fogják ellátni és végleges elrendezést nyer. Háromféle tervezetet is proponáltak, de ezek jóval mint a jelenlegi megoldás, pénztár,késizlet terhére fedeztettek, de egy függőkölcsön: felvétele előnyösebbnek látszanék. Addig, amig: egy nagyobb kölcsönből ezt az összeget kifizetjük, négy százalékos kamat felszámítása mellett busz e^enlő részletben a városi nyugdíjalapból kölcsönözzük a 32.700 koronát. Wimrner Fülöp: Tekintettel a csatorna feltétlenül szüséges voltára, csak az az egy kérdés merül fel, hogy fog-e valaki a csatorna rendben tartásáról gondoskodni? Dr. Somogyi Szilveszter: Igen. Dr. Thuróczy Mihály: Fontos, 'hogy a csatorna rendbentartásáról az. érdekeltek gondoskodjanak. Bokor Pál: Ezt a részt a vízügyig bizottság és a polgármester ur fogja elintézni. A bizottság tudomásul vette ,az előadó előterjesztését. Ezután Balogh Károly pénzügyi tanácsos tett hosszabb előterjesztést a közszolgálatban álló városi alkalmazottak húsz százalékos háborús segélyéről. Balogh 'a következőket mondotta: - Az állam ,a közszolgálatban álló tisztviselők háborús segélyéről kívánt gondoskodni, amikor a busz százalékos államsegély szükségességét megállapította. A végrehajtó rendelet .már megérkezett, a 'kimutatások is készen vannak, amelyek 'alapján véglegesen a közgyűlés fog határozni. Most csak azt kell fikszirozni, kiket illet meg ez a segély. Vannak olyan al'kalm'azottaink, akik nem állíthatók be, ezek névsorát külön feltüntettük, miután fontos tudni, bogy kivánja-e ezeket a bizottság segélyben 'részesíteni. Van egy olyan csoport is, mely.ide sem sorozható. Ideiglenes alkalmazottakat vettünk ,fel a közgyűlés engedélyével. 'Ezek vagy nyugdijasok, vagy egészen fiatal emberek és leányok, akik mint napidijasok vannak alkalmazva. Különösen a vámhivatalban vannak ilyen alkalmazottak, akiknek felvételét a háború tette szükségessé. Az a kérdés, Ihogy (kivánja-e a bizottság, hogy ezek is részesüljenek segélyben. A miniszter két csoportra osztja a segélyben részesítendő tisztviselőket. Az egyik csoportba a tisztviselők és segédhivatalnokok, a .másik csoportba az altisztek és szolgáik tartoznak. Gsakiis 'rendszeresített állásban levő altisztekről és szolgákról van sző, tekintet nélküli arra, teljesütenekré katonai szolgálatot. Az első csoport részére 84.337 koronáira van szükség, miután 181 tisztviselő és segédhivatalnokunk van. Az altiszteknek és szolgáknak összesen 66.290 korona .háborús segély jár 334 személy között felosztva. Ez összesen körülbelül 150.000 koronát tesz ki és az állam pénzéből fog kifizettetni. A harmadik csoport segélyét már nem az állam fedezi. Ebbe a csoportba tartoznak a közoktatási személyzet, az üzemi, kertészeti alkalmazottak, a kórházi orvosok, az anyakönyvvezető és az egyházi személyzet. Azoknál a tisztviselőknél, akik átmenetileg vannak alkalmazva, mint például a mérnöki hivatalnál a gépészmérnök, az építőmester és a fögépész, valamint ebhez a státushoz tartozó szolgaszemélyzetnél a segély igy oszlik meg: 56 embernek 20774 K 1 a kórházi személyzetnek 3866 „ alz anyakönyvvezetöknek 1440 „ az egyházi személyzetnek 5200 „ Ehhez számítandó miég ,a vámőrök és vámszedők háborús segélye, ami által az összeg mintegy 40.000 koronát fog kitenni. A javadalmi hivatal alkalmazottai részére, akik az állami pénzügyi tárca terhére vannak túlnyomó részben alkalmazva, a pénzügyminisztertől fogjuk a segély kiutalását kérni.