Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-13 / 10. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG. Szeged, 1916, január 13. Az ideiglenes alkalmazottak között vannak napidijasok, még pedig a szervezetben 17, a bejelentő hivatalban pedig 7. Ezeken kivül a többi napidijasok száma 96. Ezenkívül van még 44 a szolgaszemélyzet,hez tartozó alkalmazott, összesen 37.600 koronából volna ezek seréiyigénye kielégíthető. Én ezek részére nem tartam alkalmasnak \a segélynyújtást, mert nem tudok erre a célra nénzt előteremteni. Minden alap ki van merítve, csak az a mód volna, Ihogy a kölcsönök törlesztésére előirányzott pénzből vonjuk el a szükséges összeget, vagy pedig a község' pótadót kellene emiatt felemelni. Nem i vaslom a segély megadását az emiitették részére, mert nem elsőrendő életszükségletről van szó. A dijuokok különben ,is az országos dijnokegyesület révén részesülnek háborús támogatásban. Méltóztassék elhatározni, ho^v a város rendszeresített alkalmazottai közül azok segélyét, akik nem .rendes közszolgálatot teljesítenek, vállalja a város, részben a pénzügyminisztert kérjük fel, részben pedig a város fedezze a kifizetendő összevet. 1915-ben a különféle célokra előlegezett összegek ebben az évben befolynak, ebből annál is inkább rendezhető a segély-figy, mert ezek az őszszegek költségelőirányzaton kívül térülnek meg. Wimmer Fülöp: Dacára annak, hogy az előadó tanácsos ur érvei ellen nem lehetne szólni, mégis a méltányosság ellen volna, ha megtörténne, hogy éppen a kisebb jövedelmű emberek nern résizesülnének támogatásban. iNem lehet ugy disztingválni, hogy rendszeresitett-e az állás, vagy sem, inert egyedül az a kérdés, van-e az illetőnek segélyre szüksége. Rossz színezete volna, ha csak a nagyobb ja vadalma zásu tisztviselők kapnának segélyt. Balogh Károly magyarázatokat íilz referádájához és ismételten kéri előterjesztésének elfogadását. Taschler Endre: Az országos dijnokegyesület .révén 120—360 korona segélyben részesülnek a dijnokok. A bizottság hozzájárul Balogh Károly előadó előterjesztéséhez. A Város és Községfejlesztő Részvénytársaság beadványát ismerteti végül Balogh tanácsos. A társaság részvényeinek jegyzésére szólítja fel a vároisit. A részvényeket nem kellene készpénzben kifizetni, hanem -lombardkölcsön .utján is fedezhetnék az értékét. Wimmer Fülöp hozzászólása után a pénzügyi bizottság azt határozza, hogy a részvények jegyzését mindaddig függőben tartja, amig a társaság produktív eredményt fel nem tud mutatni. Félhatkor az elnöklő polgármester a pénzügyi bizottság ülését berekesztette. Pollik TesM férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Széchenyi-tér 17. Telefon 854. Telefon 855. A képviselőház ülése. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház ülését háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg Beöthy Pál elnök. Antal Géza előadó beterjesztette a pénzügyi bizottság jelentését a Pénzintézeti Központról szóló javaslat módosításairól, továbbá ugyanennek a bizottságnak jelentését a hadbavonult tanítók özvegyeinek és árváinak kivételes ellátásáról. Ezután a hatósági munkúsközvetitésröl szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Elsőnek Bródy Ernő szólalt fel. Elfogadja a javaslatot. Reméli, hogy ez a javaslat nem uj hatalmi eszköz, hanem a munkaközvetítés hathatós szerve lesz. A munkakereset és a munkakinálat helyes 'felismeréséivel Ikell szervezni a munkaközvetítésit. Ez fontos már azért is, mert a háború után igen sok munkás fog hazatérni Amerikából és ezért már most kellene intézkedni, nem pedig a háború után. Más országokban, például Angliában meg van az állami munkaközvetités. Nálunk a helyzet nem érett még meg ennyire, de nálunk is van szervezett városi és közsági munkaközvetités, amelyet minden körülmények között helyesnek tart. Szükséges egy központi szervezet felállítása, ahová az ország minden részéből összefutnak a szálak. A munkaközvetités lényege egy központi szerv, amely összeköttetésben áll az ország összes többi munkaközvetítőivel, mert a piac áttekintése csak igy lehetséges. Kéri a kereskedelmi minisztert, akinek javaslata iránt bizalommal viseltetik, hogy a kérdéses rendelet kiadása élőit hallgassa meg az összes érdiekelteket. (Helyeslés.) Földes Béla kifejti, hogv a törvényhozásnak nagy mulasztást kell pótolnia, mert eddig nem törődött a rnimkásvéddemmel. Mindössze néhány paragrafus van az ipartörvényben1, amelyekre nemzetközi egyezmények kényszeritettek bennünket, ez az egész magyarországi munkásvédelem. A háború után igen erős áramlat fog megindulni Amerikában az otflevő magyarok tömeges visszavánd'orlására. A kormánynak foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel, a visszavándorlást államilag kell szervezni. A törvéuyjavasatot elfogadja. Báró Harkányi János kereskedelemügyi miniszter nem mulaszthatja el, hogy a javaslathoz hozzászólók felszólalásaira ne reflektáljon és ki ne terjeszkedjék a felvetett eszmékre. A végrehajtó rendelet irányelveit illetőleg kijelenti, hogy ezeket az irányelveket csak később fogják megállapítani Az érdekelteknek mindenesetre alkalmat fognak adni arra, hogy összejöjjenek, mielőtt kiadnák a végrehajtó rendeletet. Igy módjukban lesz a rendelet kidolgozásához hozzászólni és a kormánynak is módja lesz ezeket a hozzászólásokat a rendeletnél értékesíteni. « Meggyőződése szerint a rendeletet úgyis több izben meg kell majd változtatni az élet és .a tapasztalat tanulságai alapján. Ezért fenn akarja tartani annak a lehetőségét, hogy a rendelet időnkint a kivánalmaknak és a szükségnek megfelelően módosíthatók legyenek. Abban a kellemes helyzetben van, hogy az ellenzéki oldalról elhangzott kívánságokkal egyetérthet. Ez vonatkozik 'az érdekeltek egybehívására, de a központi 'munkaközvetítői szerv létesítésére is. Ezt a tisztet a budapesti munkaközvetítő fogja betölteni, ide fognak összefutni a szálak és ez a munkásközvetiitő fogja összeállitani a statisztikai adatokat is, mert pontos kimutatás nélkül a munkaközvetités sem lehet tökéletes. (Helyeslés.) Minden eshetőségre, amely a háborít után beállhat, készen kell lennünk és ezért | kellett a törvényjavaslatban intézkedni a ] m unkakőz ve 11 i tésr öl. (Helyeslés ,a jobbo'lda-1 Ion.) A Ház ezután általánosságban és rész-1 teteiben is elfogadta a javaslatot. Következett a napirend második pontja, ] a kereskedelmi miniszter jelentése az ipar- I felügyelőknek 1913, évi tevékenységéről, a I melyet Hegedűs Kálmán előadó ismertetett. I Földes Béla sajnálattal konstatálja, 1 liogy az iparíeliigyeíők nem tudtak teljesen 1 megfelelni a rájuk várt feladatnak. Ennek fő-1 kép az az oka, hogy sok olyan munkával 1 terhelték meg őket, amely nem tartozik ügy-1 körükbe, igy például kazánvizsgálattal is. Báró Harkányi János kereskedelmi mi- 1 niszter szólalt fel ezután. A jelentést tudomásul vették és áttértek 1 az izlám vallásról szóló törvényjavaslat tár- I gyalására. Pékár Gyula ismertette a javas-1 latot, majd Barabás iBéla szólalt fel. A napirend letárgyalása után az inter- 1 pellációlkra került a sor. Báró Hazay Samu honvédelmi minisz--! ter válaszolt (Benedek interpellációjára, ine- ] lyet a névtelen feljelentések ügyében a múlt | héten terjesztett be. A miniszter kijelentette, 1 hogy a névtelen feljelentéseket ezután nem 1 veszik figyelembe. Sághy Gyula Szegfii egyetemi tanárrá I való habitálásának ügyében követeli a meg- I erősítés megtagadását. Jankovich Béla kul-1 tuszminiszter kijelenti, hogy érdemileg nem ] válaszolhat az ügyben, mert az iratok ínég 1 nem érkezteik hozzá. Polónyi Géza Conrad báró vezérkari főnöknek .a Rundsohauban megjelent nyilatkozatáért interpellál, mely sérti a magyar I közíérziiletet. Tisza István kérdi a Háztól, hogy az j ilyen interpelláció méltó-e a mai, világtörté- 1 nelmi momentumhoz. Mérgező gyanusitá- j sokkal nem kell szaporítani a köztünk és ] Ausztria közt amugyis fentálló ellentéteket. Conrad nyilatkozatában azt mondta, hogy a 3 katonai tradíció többet ér a nemzeti érzésnél. 1 Egyéni nézet, hogy ki melyiket tartja előbb- ] revalónak. Ebtől nem lehet következtetni 3 magyar államellenes tendenciára. Conrad 1 vezérkari főnök egyéni véleményének adott I kifejezést, a politikától azonban távol áll. A Ház tudomásul veszi a választ. Szmrecsúnyi György: Kifogásolja, hogy 1 Szerbiában a magyarokat háttérbe szorítják. Tisza István megígéri, hogy a zászló- ; kérdést rendezik és a szerb közigazgatásban a magyar érdekeket érvényesíteni fogják. Az iilés fél hatkor véget ért. ícttuabnabaasaaaanbaaambnbaanbnsbkbflenmxansa^ • « A MONTENEGRÓI SIKEREK HATÁSA ATHÉNBEN. Atht n, január 12. A görög diplomácia és j a vezérkar a legélénkebb figyelemmel kiséri a Montenegróban lejátszódó hadieseménye- ] ket és még fokozottabb érdeklődéssel azákaí a harcokat, amelyek Albániában folynak. A Lovcen elfoglalása nagy hutást tett Athén- ' ben, különösen görög katonai körökben mél- I futják nagyrabecsüléssel a kiváló katonai j müvetetet és csuk megerősödött az a véle- ] meny, hogy a központi hatalmak a harete- ] reken legyőzhetetlenek.