Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-12 / 8. szám

DÉLMAGYARORSZAG. Szeged, 1916. január 12. Utazás az ellenséges országokon át. — Semleges megfigyelések ellenségeinkről. — Dr. Hans Vorst a Berliner Tagéblatt meg/bizásaból 'beutazta a háború alatt az ellenségek országok egy részét, liogy azokban tárgyilagos, rokon- és ellenszenvtől mentes megfigyeléseket tegyen. Vorst német nelviü ugyan, de egy semleges állata polgára, az ő megfigyelései teliáit bizonyára meglköZelitik az igazságot. Akarattal és tudatosan irtuk, bogy megközelítik, mert Európa, népeineik azt az óriási "küzdelmét telj esőn tárgyilagosan nézni, nem adatot meg senkinek, (ha még oly semleges állaimnak is a polgára. Ebben ia véres küzdelemben való részt nem 'vétel nem egy jelentőségű a lélekben való semlegességgel. Lelkében mindenki együtt érez vagy az egyik, vagy ai másik küzdő csoporttal. Gondol iurik tísak az angol-bur, az orosz-japán, v»"v a balkáni háborúra. IMilyen mohó érdeklődéssel 'kisértük mi, semlegesek a harctéri eseményeket és vájjon ki volt akkolr közülünk semleges érzel mii, akinek mindegy lett volna, bogy alkar az egyik, akár a másik fél győz? Egyes országok semlegielsek ugyan most, de cteak annyiban, bogy nem avatkoznak bele fegyveresen a világ legtitánibb küzdelmébe. Uyien mértékiben szabad csak Vorstvak a szövetséges antant-hatalmak népei közt tett megfigyeléseit tárgyilagosaknak tekintenünk. d)e az ő megfigyelései igy is rendkívül nagvbpesüelk és figylelernre méltók. Adjuk át tflhát neki a szót: — rómmi kétség siem lehet abban, hogy a szövetségesek érdekei nem egy tekintetben válnak szét egymástél, hogy egymáshoz való viszonyuk rendkívül bonyolult é.s igy kiiVlömböző súrlódási felületek adódnak. Nem letet tehát csodálkozni, hogy minduntalan bizonyos rossz hangulat vélhető észre köz'tülk. Igy például ii frrmeia közönségnél sokszor igen élénk elégedetlenséget tapasztaltam a „latin nővér"rel szemben. Az olasz támadáshoz túlzott, .reményt;.kett fűztek ós igy ugyancsak nagy csalódást okozott a várt hatás elmaradása. Minduntalan heves 'kritika, tárgyéit képezte, hogy Olaszország elmulasztotta Németországnak hadat üzenni és hogy a badiállapotnalk Törökországal szemben való késői kinyilvánítása még mindig nem járt szemmellátbató katonai következményekkel. Bizonyos ködvet len seggel vonták le ebből azt a következtetést, liogy Olaszország nem hajlandó fentartás nélkül a szövetségesekkel közöls ügyet vállalni. Ezt a kedvetlenséget bizonyára csökkentette némileg Olaszországnak a londoni egyezményekhez való hozzájárulása, ami elutazásom után következett be. Angliával azonban Franciaőmszág mindig meg volt elégedve. Természetesen buzgón folyt a munka, hogy most Angliáit lehetőleg népszerűsítsék a franciák közt, A „Tcimanyk" minden revüban •kiváló szerephez jutottak, a mozikban angol filmek kerültek vászonra, angol katonadal ok és az angol divat nlagyban terjedt Franciaországiban. 'Mégis az a boiiyomálsom, hogy mindez nem na.gyou emelte Anglia népszeriisiégót. Az angolok tulajdoniképpfen nem rokonszenvesek a franciák ellőtt, nehezen 0 lesznek azdkká. Ehhez túlságosan elütő egymástól a két nemzet jelleme. Szeretik az oroszt és alkalmilag szívesen nevezik testvérnek és 'bajtársnak, de a.z angolt túlságosan ridegnek és merevnek tartják. Ellenben nagyon méltányolják azt, a tetemes erőkifejtést, amely Anglia részéről tapasztalható és nagy reményieket táplálnak ezen szövetséges további erőkifejtésé vei szemben, mindenek fölött pedig becsiilik Anglia flottáját és pénzügyi erejét. Az angol csapatok által megszállott francia területek miatt semmiféle féltékenységet nem tapasztaltam. ViszonüAngliában sem észleltem semmiféle elbedvetlenedést egyik vagy másik szövetségessel szemben, ősök Oroszország kitartását illetően jutott némi nyugtalanság kifejezésre és többször hallottam annak a kérdésnek a vitatását, vájjon Oroszország nem lesz-e mégis hajlandó bizonyos körülményék között külön békét kötni. Egyes belgáknál az országuk sorsáéit való növekvő aggodalmat figyelhettem meg. Ezek az emberek sokszor meglehetős kedvetlenséggel nyilatkoztaik francia, és angol szövetstéigestársaikról. Nem egyszer hallottam olyan nyilatkozatott, hogy 'Belgiumot a háború kezdetén nelm támogatták elég erélyesen, sőt. csefil eiulliagyláik. Ezzel szlemben Belgium Angliában és Franciaországban nagyon néps&erü és ennek az országnak a felszabadítása és függe.tlenitéke 'még mindig a béke conditio sntne <iua nonj-a. Mivel jártainilban-ikelt cinben sok kiilömböző társadalmi rétegből való orosszal találkoztam. megenged,belőnek tartóin, hegy azokról is összefoglaljam azt a benyomásomat, hogy Oroszországban a szövetségesek iránti idegesség a legmagasabb fokra hágott. Mi nálunk alig tudják elképzelni, 'menynyire ingerelte fel és" mennyire renditotte meg ezt a hatalmas országot az a rengeteg véráldozat, amelyet hozott és azok a példátlan katonai veresérck, aimfelyekfet e'lszenvfedfett. Az orosz sooialis és belpolitikai élet nemi egy jelenségén nyilvánul «z uieg, de ennek a fejtegetése feladöknn körén kiviil fekvő. Ennek az érzelmileg különösen orő-en kifejlődött nemzetnek ködélybullámni részben a szövetségesek ellen is fordultak. Amikor az orosz fronton egyik katasztrófa a másikat követte és Frarfeiaorsziáiglban még csak leltáriét sem történt arra, hoigy energikus akcióval valami megkönnyebbülést terclintsfen, a nyugtalanság és bizalmatlanság hulláma rezgett át «z orosz népen. Helytelen volna azonban az ilyen bárhol mutatkozó kedvetlenségnek döntő jelentőséget tula jdoni tani. Mert az még Oroszországban sem vezetett arra. hogy megrendítse a szövetségi hűségre való további készségében. Sőt még azok az oroszok is, akik leginkább bizalmat lankadtak szövetségeseik magatartásával szel'uüien, azt mondták, liogy a pillanat követelményei nem engedik meg azt, hogy ezekből gyakorlati következtetéseket. lehessen vonni és hogy a leszámolást, amennyiben annak szükségessége fenn fog forogni, a háború utánra kell halasztani. Kétségtelen, bogy nz érdekek külünfélesége, a diplomáciai és katonai apparátus bonyolultsága befolyásolja a szövetségesek katonai műveleteinek egységességét és gyorsaságát, de özörifelüli differenciák előidézésé i'o ezek neim képesek. A középponti hatalmakkal való élet-halálharc egyelőre a legfontosabb és legsürgősebb érdekük, ainfely erősen összekovácsolja őket egymással. Az észTeflhétő kifentétek csak a béketárgyalásoknál juthatnak nagyobb jelentőségre. Ezzel kapesolatd«i.n meg kell jegyeznem azt is, liogy az oroszok minden csalódása és kedVetlenségfe mellett sem tapasztalható .náluk tulajdonképpeni békeíhangulat. Ellenkezőkig általában még az a kívánság áll tulnyomóan előtérben, liogy a háborút minden eszközzel és áldozattal a legvégsőkig folytassák,. Ez a hangulat uralkodik nemcsak az uralmon levő jobboldali éls reakciós pártok, bantem a liberálisok és az úgynevezett „intelligencia" körében is. Ezeknek a pántoknak heves dl®® zélkisége egyáltalán nem alapszik azon, mintha — amit a német lapok szeretnek hangoztatni — nem értenének egyet a kormánynak háborús elszántságával. Inkább attól tartanak, liogy a vézető körök autokratikus hangulata esetileg arra vezet, bogy a nép megkerüléséről időelőtti békét kötnek. Hogy az arasz parasztságnak milyen a hangulata, arról nem tudok véleményt mondán'-" Ami pedig a szociáldemokráciát illeti, azok képtelenek a mostani alkotmány mellett 8 dolgok folyására befolyást gyakorolni. Általában nem látszik mii az orosz hatalomban és <H leváltó képességben roló bizalom megtörtnek. Nem alkarnak abban hinni, liogy OroöZj országot -most végleg le lelhessen győzni éi területileg megcsonkítani i. Még azok az -oroszok is, ak'ik számolnak ezzel a hihetőséggell az ilyfen szerencsétlen erndii lényt csak átnU-j pétinek, néhány évtizedre szólónak tartják] Mert OnsBcrszáig politikai é.s közgazidasáta fejlődése ép oly kevéssé akasztható még huzal mo-an, ni.iint lakossága számárnak erős növekedése. Akármilyen szerencsétlen v'ógiét té-l fölözzük is fel — szerintük — o (háborúnak! Orosz-ország aránylag rövid idő alatt ismét! ahkiau a hclyzctbion lesz, liogy megint íiiinj dent visszanyerjen, amit elveszt. Kö/blen pedig klvszek a háború folyt a.tó-j sára a szlávok a-'ma sajátos, csendes szenvr-j délyősségéivel, amelyet akkor látunk a mncn] igazi xnegvilágiltásálhau, ha szövetségeseik! miaigíatartásáival hasonlítjuk össze. A fra-n-1 dáknak háborús hansmilatulk növelésére pát-| huszita van szükségük. Arra törekszenek! bogy szellemileg i\ifegrészegei 1 jonclk, kir bálái ideálokat kell zászlói okra irni,ok és 'UUig.'VitjfM a dek 1 ataáción'ak és frázisnak is tekintély szerep jut. De -ezen kissé .mesterséges tüz mellett is sókra képesek. Azoknál az angol tiszteknél. akiket .hadiba vonulni láttam, nz volt az érzelem, Ihogy ugy mennek unost a hálboiviba, mint azelőtt vadászatra vagy sportolni. I Pollik Testiirek férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Széchenyi-tér 17. Telefon 854. Telefon 855. TELEFON 13-16. TELEFON 13-16. KŐSZENET és tűzifát fűtési és üzemi célokra teljes vaggonrakományokat is azonnal szállít és vidékre továbbit Viderker Pál fc2£3r SZEGED, Honvéd-tér 1. szám.