Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-12 / 8. szám

Szeged, 1916. január 12. DfiLMAGYARORSZAG A képviselőház ülése. Beöthy Pál elnök féltizenegykor nyi­totta meg az ülést. Az ülés megnyitása után áttértek a napirendre: az államkincstárnak a Pénzintézeti Központ alapításában való részvételéről szóló törvényjavaslat tárgya­lására. Szabó István hibáztatja, hogy a javaslat nem szabályozza azt, ihogy a bankok hány százalékkal szedhetnek magasabb kamatot, mint az Osztrák-Magyar Bank kamatlába. A Központ, felállításának voltaképen nin­csen különösebb indoka. Laehne Hugó: Sehol sincsenek olyan rosszul fizetett .alkalmazottak, mint nálunk! Szabó István: Már a kisgazdák gyer­mekei is állami állásokban' akarnak elhe­lyezkedni. Igyekeznünk kell, hogy ia népet, különösen a kisgazda-osztályt megtartsuk a mezőgazdaság körében, mert ez a mi meg­élhetésünk alapja. Általában nagy baj a hi­vatali pályák fellé való tóduiás és az a tünet, hogy 10—15 év után igyekeznek az emberek magukat nyugdijaztatni és akkor aránylag elég fiatalon uj állást vállalnak. A hitelszövetkezetek üdvös hivatást tel­jesítenek az országban, belenevelik a népbe a pénzzel való bánni tudást és már ezzel is felbecsülhetetlen szolgálatot tesznek, a ban­kokkal szemben pedig olcsóbb kölcsönhöz juttatják a népet. A háború után a mezőgaz­daság fellendítésére és a magyaroknak Amerikából való visszatelepítésére is 'kellene hogy legyen pénze a kormánynak. A göld­mivelési miniszternek legjobb intenciói elle­nére sem áll elegendő pénz a rendelkezésére. Inkább ilyen célokra kellene pénzt adni, mint olyanokra, aminőkről ez a javaslat is szól. Nem fogadja el a javaslatot. Beck Lajos: Báró Madarassy-Beck Gyulával szemben megállapítja, hogy az el­lenzék joggal viseltetik bizalmatlansággal a javaslatnak a mai formában történt előter­jesztésével szemben, inert a kormány nem találta meg még a nagy időik dacára sem az erkölcsi jogrendnek a nemzethez méltó re­parálását. Részletezi a javaslat alapelveit. A® intézmény sem rendes, sem rendkívüli üzletköriével nem fog tudni megfelelni még a hivatalos körök által hozzáfűzött igények­nek sem. A Központnak a kormányhoz és a nagybankokhoz való viszonyáról szól, majd a nagytőke helyzetéről és cáfolja Simonyi­Semadatn és Madarassy-Beck. állításait. Az ellenzék ellenőrző, de jóindulatú szemlélő és ha kell, segítő szerepéről szól. Az intézmény­nek az altruizmus eszméjén kell alapulnia1 a mai egoist világnézet hullámai között. Giesswein Sándor általános elvi szem­pontokból bírálja a javaslatot. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat ebben a formájá­ban arra alkalmas, Ihogy még jobban felbo­rítsa a szociális egyensúlyt, amely ugy sem Gég szilárd ebben az országban. Ez a javas­lat a kapitalisztikus' koncentráció szolgála­tában áll. Mi nem a tőkét támadjuk, hanem azt akarjuk, hogy a tőke intézményesen il­leszkedjék bele gazdasági életünkbe. A .tőke egyoldalú kapitalisztikus iránya kártékony lehet még a társadalomra is. A tőke túlka­pásaival szemben meg kell védeni a kisem­bereket. Védeni kell a munkát és különösen a kis földbirtokot a tőke koncentrációjával széniben. r kz.Ultán az; általános vitát bezárták és eleszky János állott fel szólásra, aki rész­letesen reflektált a vita során, elhangzott megjegyzésekre. Bizonyítgatja a javastat szükségessé­gét. Kifejti, hogy a javaslat az ország érde­keit szolgálja. Felszólalása után a javaslatot álialánossúgban elfogadták. A munkaközvetítés és hatósági ellátás javaslatának az általános vitáját csütörtökre halasztották. Az ülés 3 órakor végződött. HÍREK oooo A török Vörös Félhold képesleveiező­lapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bi­zottság, (Budapest, képviselőház.) A galambősz aggastyán meg a héti ven esztendős menyecske ina hajnalban ia<z Úrban csöndben ©lszuny­nyodtalk. Láttuk őket, olyan túlvilági boldog­sággal mosolyogtak, mintha magukban ör­vemleznénMk milyen1 egyszerűen;, tmiinden feltűnés .nélkül vándoroltak ki ebiből az ár­nyékvilágból. Nagyon szerethették egymást, mert cfeak egyimást nagyon szerte tő ember­pároknak sikerülhet ilyen szépen és Istennek tetsző módon iitthagyni a földi életet. Kormos Ferencnek hívják a pátriárka koiru öreget, a feleségét meg Zay Teréznek. Évek óta laktak a Katona-utca 51. szánuu házban, de a házbeli cikkel sohasem érintkez­tek. Csöndesen léitek magúiknak, Iáit oga tót néni fogadtak, látogatóba nem jártak. Kor­mos bácsinak száz esztendő terhe nyomta a vállát, de még mindig tűz gyúlt ki a szómé­ben, ha — nagyritkán — valakinek a negy­vennyolcas szép időikről beszélhetett. Bem ;i]ió, Klapka, Dalmjamieb cs a többi félisten neve könnyeket. Varázsolt a szemébe, ha Va­laki előhozakodott hősi tetteikktel. Branyisz­kó, Pisiké, — ilyenkor már dacára az elmúlt hatvanhót esztendőnek, zokogott, Kormos apó — és Világos ... Akármit beszélt el a szabadságharcból, ozók a nevek minidig (wercipelteík. Az asszony egész nap az ablaknál kötögetett, az öreg meg az újságokat t a n u lm ián yoizta. Nagy érdeklődéssel viseltetett a háború iránt, volt egy nagy térklépe, t eledül zdolvc fekete ós .fehér gombostűikkel. Hindenburgon kiviül talán senki sem ellenőrizte olyan pon­tosan a központi hatalmak hadállásait, mint az öreg (li arcos. Hétfőn ném mozdultak ki a lakásból, de ez nem tűnt fel senkinek, mert máskor is előfordult. Kedden reggel azonban mégis gyanús lett, hogy az ajtóban állt a tej, még az újság. A házheliek bekopogtak és miután nemi kajutak választ, betörték az ajtót. Ott feküdt ,a két öreg — holtan. íDr. Andrássy Fmtenc várofei tisztiorvos megjelent a helyszinén, de a halál közvetlen okát csak a holnapi boncolás után lehet megállapítani. iA kiét kihűlt tetemet az ügyeletes rendőr­tisztviselő a városi közkórház hullaházába szállíttatta. — A januári közgyűlés. Január 19-én tartja a törvényhatósági bizottság havi közgyűlését dr. Cicatricis Lajos főispán eilnöklésével. (Ezt megelőzőleg, január tizennyolcadikán, a köz­igazgatási bizottság tart ülést, amelyen a közgyűlés elé terjesztendő havi jelenté-okot isimertetik. — Köszönőlevél a harctérről. A szegedi árkászok a 'harctériről 'a következő levelet •intézték a város tanácsúihoz: Az 5/7. árkus,z-század tisztikara és le­génysége hálával és szive melegével köszö­netet mpnd azokért a szép karácsonyi aján­dékokért, amelyek kiegészítő városunk lel­kes polgárságának ne messzi vétségéről tanús kodnak s melyek a tizenhét hónlap óta tartó kemény tusában megkérgesedett .szivünkben annyi örömet és meleget varázsoltak. A szá­zad tisztjeinek és legénységének nevében a parancsnok. — Az Alföld tanulmányozása. Szeged vá­rosa tudvalevőleg ötszáz korona szubvenció­val támogatja a Magyar Földrajzi Társasá­got, amely az Alföld tanulmányozását tűzte 'ki egyik legfontosabb feladatául. Dr. Chol­nohy Jienő, egyetemi tanár a társaság elnöke mosit a következő levéllel fordult a polgár­mesterhez: Nagyságos Polgármester ur! A Magyar Földrajzi Társaság Alföldi Bizottsága a há­borús esztendőben is serényen folytatta mun­kálkodását, bár megcsappant munkatárs-lét­számmal, mert hisz .fiataljaink legnagyobb nélsze a harctéren van. Az ittbonmaradottak annál buzgőljttan dolgoztak azokian a terüle­tekén, amelyek a háború folyamán tanulmá­nyozhatók voltak, tehát főképpen a-/ Alföld részein. iA botanikusok ni unkájuknak java részévéi már készen vannak s enedmiényeiik­ről előzetes, rövidre fogott és mégis egy kis kötetet kitévő jelentést adtuk a Tudományos Akadémiának, Ez a jelentés meg is jelent s aimint a kért példányokat megkaptam, bátor leszek a Nagyságos Polgármester urnák is megküldeni. Tekintettel arra, hogy magam az idei nyáron különösen a Duna-Tisza kiönti területet tanulmányoztam s külö­nösen a Duna mederváltozásait ós zá­tonyait s ez utazások a mai drága világban is aránylag kevésbe kerültek, sikerült mégis a mailt liáborus évről néhány ezer koronát az idei évre félretennünk, aiban a reményben, bogy a. háború az idén 'bevégződik is a követ­kező nyáron annál nagyobb örömmel és lel­kesedéssel láthatunk munkához hazatért 6a­taljainkkai. Reméljük a legjoiUbat. De min­denesetre a legnagyobb erővel kell arra ké­szüilniink, 'hogy háború befejeztével a .mi legnagyobb gazdasági, kulturális és ibonvie­delmi erőforrásunkat, az Alföldet minden te­kintetben sogittünk oly erőssé és hatalmassá tenni, Ihogy ezentúl még kévéiül>é kelljen fél­nriiuk idegen ellenségek erőitől, sőt bogy ez­zel teljes önállóságunkat és hatalmunkat hatalmas szövetségesünk mintájára kiifej'losz­saük. Éppen ugy .szövetségesünk példája min­dennél fényesebben, egyben meggyőződ«!ven tannsitja, hogy minden modern hatalom alapját a komoly tudományos munka rakja le! Alföldünk tudományos tanulmányozása is, a Bálaton-taimúmányozás mintájára, a legfontosabb tevékenység, amelyben tudós hazájának javát munkálhatja. Mindennek alapján mély tisztelettel kérem a Nagyságos Polgármester urat, legyen kegyes az ide mel­lékelt nyugta ellenében a szintén mell .'kelt utalvány fölhasználásával a Bizottságunk­nak küldeni szokott évi segélyt ismét, 1916-ra is, elküldeni. A tanuJmányolk természetektn az Alföld minden részére egyaránt, tollát a Tisza—(Maros szögére is éppúgy Ikiterjesz­kednieik, mint a Bácskára. — Katonai főkormányzóság Belgrádban. A hivatalos lap keddi száma közfii, hogy a ki­rály jóváhagyta, bogy Szerbiában, Belgrád azókibelylyel, katonai főkor mán yzóság léte­síttessék és hogy ifőlkormányzóvá a király gróf Salis Seewis János altábornagy, béod katonai parancsndkat, a főkormányzó vezér­kari főnökévé pedig GeHhtek Ottó viezknkari alezredest nevezte ki. ; — Alapítványi kamatok kiadása. A sze­gedi ipartestület által kezeit Kalmár István­féle alapítvány kamatait január 16-én oszt­ják ki az önhibájukon kiviül elszegényedett önálló iparosok vagy azdk özvegyeinek és árváinak. A'kik a kérdéses kamatokra igényt tartanak, ez iránti kérvényeiket az ipartes­tület titkán hivatalába nyújtsák be. — A segédlevéltáros nyugalomba vonul. Kabók Imre segédlevél tagos, a- városnak régi, hűséges tiszt viselnie nyugdíjaztatását kérte a város tanácsától. Kábáik Imre het­venesztendős. Korára és szolgálati idejére nézve a város legidősebb tiszt viselője.

Next

/
Thumbnails
Contents