Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-09 / 6. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged, 1916. január 9. egy orvos elhagyott pusztulni egy csecse­mőt, jölelhet könnyii .műtéttel megmenthette volna. A gyermek fél agyvelővel születet* s igy egész életére hülye, béna és néma. .lett volna. Egyik füle hiányzott és a végbél nyi­lasa be volt nőve. Ha az orvos a végbél meg­nyitásának műtétét végzi, a csecsemő élet­ben marad, terhére szüleinek, környezetének és sajnálkozására az emberiségnek. Az or­vos és anya megegyeztek azonban abban, hogy a gyermeknek jobb lesz meghalni. Kétségtelen, hogy az orvost és az anyát a legnagyobb humanista szempontok vezették ez elhatározásuknál, azonban erős összeüt­közésben találták magukat bizonyos szenh­mentáilista motívumokból fakadó felfogások­kal. A dolog nyilvánosságra jutott és élénk vita tárgyává vált az amerikai lapokban. Az volt a kérdés, vájjon szabad-e az orvosnak tűrni, hogy a gyermek operáció hiányában elpusztüjon? Törvényes eljárással nem le­hetett az orvost a .műtétre kényszeríteni, an­nál is inkább, mert az anya sem akarta azt. Időközben a gyermek meghalt. Amerika azonban azért Amerika, hogy a még ilyen, a maga neméten páratlanul ra­cionális eljárásnak is akadjon kétszer hu­szonnégy órán belül követője. Két nap múlva New-Yorkban jelentette ki egy anya, hogy nem hajlandó nyomorékan született gyerme­kének élétbentartásához szükséges operáció­ba beleegyezését adni. Ilyenek az amerikai szenzációk! Szomor József. Szegedről - Szegednek. A közeimülthan, Szeged városnak egyik tekintélyes és vagyonos polgára a közügyek feletti beszélgetések során azt a kijelentést tette, hegy a városnak sohasem volt olyan gyenge hatósága, imint a mai. ISzeged /városi hatósága (Bizonyára nem veszi tragikusan ezt a kijelentést. A választó közönség bizalmából töltik be állásúikat, amely állás díszt ad viselőjének, d'e a tartal­mat az állásnak az egyén képessége adja ímeg. [Ebben a kijelentésbe® egyébként is az a ifontos, bogy a törne,ggoudolkozás kifejezője. A tömeiggondcllkczás pedig -olyan valami, ahol nin.es tulajdonképpen gondolkozás, ha­nem csupán az úgynevezett „azt mondják." Valaiki világgá napit emberekről, körületek­ről, családról valami hírt, anélkül, Ihogy a.ij­nak elfogadható alapja lenne, vagy arról az illetőnek biztos tudomáson alapuló meggyő­ződésé volna s a hir akár jó, akár rossz, — legtöbbször rossz — bejárj a társa,dalom min­den rétegét és legtöbbször ennek hatása alap­ján iteltetnek meg az emberek. Kevés ember van, aki az ily szállongó bír hatása alul ki tudja magát vonni, s ad­dig nem alkotja meg véleményét embertársa kéresteigéről, ónig annak igazi tartalmáról mé:g nem győződik. . Ha olyan embertől erednek az ily hírek, akiknek fajsúlya csekély, az talán kellemet­len rövid időre, de nincs pusztító hatása. Megtörténik azonban, bogy erős .fajsúlyú, ha­talmas, befolyásos embertől indul útra egy kijelentés, ennek azután megvan .az a hatása, hogy a közszolgálatban levő eml>ert baladá­sában megállíthatja, ha a nyilatkozat kedve­zőtlen, viszont divatba hozhat embereket, ha a hir kedvező. iA közélet azt igazolja, hogy a karrierhez elsősorban Szükséges a divatbab ozás, éis csak másod' vagy későbbi sorozatban számit a ké­pesség is. A divatba hozott ember balkezes munkája is a tökéletesség zománcaival lesz bevonva, míg azon emberek, akik divatbán nincsenek, bármily jót, hasznosat vagy na­gyot alkossanak1 is, legfekibb azt a nyilatko­zatot kapjk, hogy: szép-szép, de hiszen ez a hivatása, mestersége, kötelessége volt ezt el­végezni, mert külömtben állásába kerülne. iNa,gy szerencse a közre, ha a Itóözsizolgá-. latban levő embereik közül a tartalommal biró emberek kerülnek divatba. A ,mai élet­viszonyok mellett azonban azt látjuk, hegy többnyire a strébereket hozzák divatba, ,mert a stréber ember ne,m riad .vissza semmi esz­köztől, amit haladásának biztosítására szük­ségesnek lát. A komoly, tartalmas ember pe­dig rendesen távol tartja magát minden üres, külső szereplőktől, csak hivatásának él, nem kiván lekötelezettje lenni senkinek; ezzel ugyan használhat a köznek, de nem basznál önmagának, mert régi igazság az, ,liogy apró szive&ségek teszik a barátságot. Sok barát­sággal .'és szívességgel pedig divatba lehet jönni. ,Az érvényesülésnek ez a módja, külöm­böző utakon a társadalom mindén rétegében el van már terjedve. Sehol sem tenyészik az egész orkzá.elban bujábban, mint ezen az ál­dott szegedi .földön. Valamikor az országban egyedül az or­szággyűlési képviselőség volt az int a divatba hozáshoz, tehát minden jóravaló család azon iparkodott, hogy a maga kedvencét képvise­lővé tegye s ezzel kiegyenlítse a képességbeli gyöngeséget... Az igazi tartalmas embereket régebben még megválasztották képviselőnek, azokat nem kellett képviselőkké tenni. Sajnos azonban ma már e téren is első sorban a di­vat határoz. Aki nem miniszter vagy állam­titkár, az sebesem számíthat arra, hogy biz­tosan megválasztják. Azt hiszem, hogy a mai viszonyok között Kossuth vagy Deák sem lenne biztosan megválasztható Magyarország legtöbb kerületében, ha csak egyúttal minisz­ter is melm volna. Régen észleljük Szegeden azt,, hogy Ura valaki valamely foglalkozási va,gy kereseti ágon nem képes ugy boldogulni, haladni, mint ahogy ambiciója sarkalja, ha azt látja, hogy pályatársai erősebb tartalmuknál fog­va megelőzhetik, akkor felébred benne a vágy arra, hogy divatba hozassék és ezzel pótolja aztt, anni hiányzik. Igy támadtak a külö'mböző foglalkozási és kereseti ágban a törvényhatósági bizott­sági tag-aspiransok, akik lassankint a köz­polgári elemet kiszorítják. A kiszorított szte­gedi polgárok részére azután megalakították vigaszul a polgári pártot. ,A szegedi polgárok szemeinek fel kelll nyitni, senkit sem szabad mende-monda után megitélini, sem a közszolgálatban lövő embe­rekét, sem pedig aiz egyes polgárokat. Min­denkit igaz értéke, tartalma szerint kell meg­ismerni, mindenkiilok értékéről közvetlenül kell ímegyőzni és értéke szerint megbecsülni, aíkkor megszűnik az emberek divatba hozása és akkor az a szegedi tekintélyes, vagyonos polgár másként fogja, formulázni a város ha­tóságáról tett nyilatkozatát. Nemó. Román vélemény az orosz offenzíváról. Bukarest, január 8. 'A „Moldova" írja: A Besszarábiábam lefolyt nagyarányú orosz csapatőszevonások misztériuma megoldást nyiert. Nem az volt a terve Oroszországnak, hogy Bulgária ellen büntető expedíciót ve­zessen. Az oroszok uj offenzívát akartaik kez­deni az osztrák-malgyar-niéinet csapatok ellen Bukovinában, 'hogy visszavonulásra kény­szerítsék ezáltal a Balkánon operáló köz­ponti hadakat. Az oroszok azt hitték, hogy ez a legjdbb mólója annak, bogy a Szalonikiban állomásozó angol-francia csapatoknak segít­ségére legyenek abban, hogy az .ellenségnek nekitámadhasson és szerb Macedóniába bevo­nulhasson. Noha az .oroszok nagy élőkiászlete­ket tettek erre az offenzívára és hatalmas tömegű katonaságot használnak föl ezekben az uj harcokban, az offenzim mégis a siker­telenség jegyében és kildjátsával indult meg. A görög sajtó Tisza beszédéről. Athén, január 8. Tisza István grófnak Görögországról mondott beszédlét, amely élénk figyelmet keltett, igen barátságos hangon kommentálja a görög kormánypárti sajtó. A Neon Aszti cimü félhivatalos Tiszta kijelen­téivel vezető cikkben foglalkozik s a többi közt ezt mondja: — A magyar miniszterelnöknek a .parla­mentben elmondott komoly szavaiból nyilván való, hogy a középponti hatalmaik Görön­orsz,ágról olyan 'hangon beszélnek, amely nél-l külözi azt a durraiságo[\ amellyel az a.ntant kormányai bennünket kezelnek. ,A magyar miniszterelnök nemlcsak azokat a nagy nehéz­ségeket ismeri el, amikkel Görögországnak meg kell küzdenie, haném azokat a kötele­zettségeken is, amik belőlük a középponti ha­talmakra hárulnak. .Másrészt gróf Tisza ro­konérzéssel nyilatkozik Görögország jövő­jéről. Bármilyen határozatlanok is ezek a nyilatkozatok, semlegességünket mégis re­spektálják; nem követelnek \üőlünk olyanj áldozatokat, mint a minőket az antant kÖi vetet. Nekünk, görögöknek éber figyelem*! inel kell a hadviselő csoportok ránk vcuat'j koizó kijelentéseit, követnünk, hogy jobba* megítélhessük az irányt, amelyet követnünkI kell. A .két hatalmi csoport velünk ,s zerobol való viselkedésükben ugyancsak a maguk érdekeit tartják szemük előtt, de azért irni 11 magunk részéről szabadon mérlegelhetjük. hogy ezek közül az érdekek közül melyek hoz­hatók a mieinkkel legjobban összhangzásba. A balkáni hadszintéren nincs változás. BUDAPEST, január 8. (Közli a minisz­terelnöki sajtóosztály.) A délkeleti had­szintéren nincs változás. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese­BERLIN, január 8. A nagy főhadiszál­lás jelenti: A balkáni hadszintéren Jelentő5 esemény nem történt. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály' Bélyeggyűjtők figyelmébe ajánlom a legújabban érkezett Várnag L. könyv- és papirkereskedése­cfpfl a legfartúsabti. SZEGED, Széchenyi-tér 2. szám. •• Telefon 311. Báli cipőujdonságok.

Next

/
Thumbnails
Contents