Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-08 / 5. szám

DÉLMAG YAB ORSZÁG Saegod, 1916. január 8. lapjuk szerint Újvidékre kellene lrevonulni­cik, ha a közös hadsereghez vannak beosztva, neiin Újvidékre, hanem Pécsre arz odahelyezett cs. és kir. 6. kiegészítési kerületi parancsnok­sághoz, a honvédséghez beosztottaik iped'ig Újvidék helyett Szabadkára, a 6. honvédgya­logezred pótzászlóaljához vonulnak be. — Ismét a tengeri-rekvirálás. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester pénteken délután Budapestre utazott, hogy a földmive­Jésiigyi miniszternek az eredménytelen ten­geri-rekvirálás ügyében referáljon. .A polgár­mester tudvalevőleg már járt ebben az ügy­ben a minisztériumban, de előző felvilágosí­tásait nem akceptálták. Most ismét nem je­lenthet mást a polgármester, mint azt, hogy a kívánt tengeri-mennyiséget nem lehet elő­teremteni. — Szabadságon. Dr. Erdélyi Jenő orvos, aki a háború kitörése óta a harctéren, majd utóbb Kassán teljesít katona-orvosi szolgá­latot, egy heti szabadságra 'haza érkezett. — A vidéki kamarák szervezkedéséről. Gnttmann Henrik közgazdasági iró a követ­kező érdélktes cilkiket írja a Világipiac cimü közgazdasági hetilapba: — A 'fővárosi és vidéki sajtó már évek óta mutat rá arra, hogy a vidék közgazda­sága a fővárosé mellett egyáltalában semmi életműködést nem fejt ki. Közgazdasági té­ren is a legteljesebb centralizáció volt a ten­dencia s ha ez tagadhatatlanul hasznos is volt a nemzeti fejlődés első napjaiban, utóbb már érezhetőik voltak e tendencia hátrányai is. Mindaddig, .mig a nemzeti állam megte­remtve nem volt, kétségtelen, hogy összes erőnkkel azon kellett lennünk, hogy a .megte­remtéséiben késedelem ne álljon !be. A vasutak centralizációjánál ez a szempont vezette Ba­ross Gábort s a kormányok sohasem feled­keztek meg annak az életbevágó fontosságá­ról, hogy egy erős, virágzó főváros az erős állam conditio sine qua no uja és az összes rendelkezésre álló közgazdalsági erőiket e cél szolgálatába állították. 'A munka azonban már befejezettnek lát­szik. A főváros további fejlődését már rá le­het húzni magára, a fővárosra s a legmaga­sább nemzeti szempontból már nincs szük­dége a vidék rovására való támogatásra. Hogy a főváros maga azonban mégsem szí­vesen aidja fel előnyös, kényelmes helyzetét, az teljesen érthető. Az ezirányu tiltakozás azonban nem lehet érv ázzál az akcióival szemben, amely most már épen nemzeti szem­pontiból a decentralizációt követeli. Hozzá kell látnunk a közgazdasági erőgyűjtéshez s ennek első feltétele közgazdasági iszenveze­tünknék alapos kiépítése. Hangot kell adni a vidéknek, imént ezzel hangot adunk az or­szágnak. Hosszas előkészítés után végre ímegtör­tiént az első lépés ebben az irányban Pozsony­ban. A pozsonyi kereskedelmi és iparkamara meghivására értekezletre gyűlt össze 1'5 vi­déki kamara, hogy a vidéki kamaráik köz­pontjáról határozzanak. A tanácskozáson egyes kamarák a központ ellen foglaltak ugyan állást, a véghatározat azonban mégis Csak ugy szólott, bogy a Központ megalakul s 1916 január elsején megkezdi a működését. A budapesti kamara most tehát már fait ac­coimpli előtt áll. ,A Központ felajánlja a kol­legiális együttműködést ós most, hogy befeje­zett tényekről van szó, a tiltakozás már nem helyénvaló s a szakkörök természetesen ér­deklődéssel várják, hogy mi lesz c* budapesti ikannara állásfoglalása? El fogja-e fogadni a Központinak feléje nyújtott jobbját, avagy harcot, indít az uj alakulás ellen? A kamara válasza pedig már csak azért sem késhet so­káig, mert hiszen a Közipont provokálta az állásfoglalást. Előreláthatólag sikerülni fog hékernegeigyezést találni, ami mindenesetre a legjobb megoldás. — Az elzálogosított zálog. Régi törzsven­dége az Eta/dní-lkálvéháznak Leboríts íDálvid, aki szabadidőjét ott szokta dominózással agyonütni. Múlt év augusztusában bement a kávéházba, de neon volt pénze és dominózul miégis szeretett volna. Megkérte, Zaltzer Henrik főpiacért, liogy kölcsönözzön neki . négy koronát. A főpincér átadta a kért ösz­szeget, de Lebovits ezüst óráját és láncát biztosítékul magához vette. 'Másnap Lebovits ; megakarta fizetni tartozását, de a főpincér ] nem tudta előadni az órát, csak a céduláját. Zaltzer ugyanis elzálogosította Lebovits órá­ját. Mikor Lebovits kérdőire vonta, azt mond­ta neki, hogy ha nem tetszik, menjen az Is­tenhez panaszra. Lebovits megfogadta a ta­nácsot és sikkasztás miatt feljelentette a fő­pincért. Pénteken vonta felelősségre dr. Szobont/a járásbiró Zaltzert, aki beismerte i bűnét és késznek nyilatkozott az elzálcgosi- j tott órát kiváltani. A 'panaszos beleegyezett ebibe a megoldásba, mire most már íZaltzor adta át a saját óráját biztosítékiul addig, amig a kiváltás megtörténik, mire a bíróság j j az eljárást megszüntette. — Nyomtatvány-áremelés. Az osztrák és magyar papirgyárosok január elsejével uija'bbi 30%-al emelteik a papíráraikat. Ezzel a háború óta beállott papiráremelkedés meg- 1 haladja a il30%-o,t. Ezenkívül nagyban meg­drágultak a nyomtatványok lkészité-éhez szükséges összes anyagok és a munkások is háborús pótlék címén magasabb fizetésben részesülnek. E kényszerhelyzetből kifolyólag a vidéki nyomidatulajdonosik is elhatározták a nyomtatványának emelésiét. A nyomdatulaj­donos dk hosszú ideig viselték a nyers anya­gok stb. áremelkedéséiből előállott tölilíkölt-1 séget, ezen emelkedések azonban most már oly mértéket öltöttek, hogy saját létfen tartá­suk szempont jóiból elkerülhetetlen ezen nyoun­t a t ván y áremelés. — Betörők a kaszárnyában. Csütörtök rő péntekre virradó éjjel a negyivan'hatcsok ka- . szárnyújában, ahol most a huszonnyolcadi,k J gyalogezred van beszállásolvn, betörök jár-; tak. A kaszárnya ikantinjánaik iKertész-iutcára néző egyik ablakán a vasrácsot kifeszítették és Oppeuheimer Jakab kantinos tulajdonából négyezer koronát elloptak. Nemcsak osztrák­magyar plénz, hanem orosz, szerb és más ál­lam,jegyek is voltak a fiókban, amelyet a be törők féltörtek. Lengyel István ügyeletes rendőrtiszt megjelent a helyszínén, bogy a nyomozást megindíthassa. Az ablak alatt a puha földben bakancsnyomokat fedezett fel, amiből arra lehet következtetni, begy a be­törést katonák követték el. (Bővebb részletek hiányoznak, miután a rendőrség a nyomozás érdekében egyelőre titokban tartja az eddigi eredményt. — Háborúnk 3000 méter magasságban. Január 12. és 13. szenzációs képet mutat be a Korzó-mozi. Az olasz frontról, melyen sze­gedi vitézek is hanoo'lnafk, a hadvezetőség engedélyéivel készült mozgófénykép fölvéte­leik körűinek bemutatóra. A frontélet bdkesit') és megragadó részletei tárolnak föl a néző előtt. Nincs trükkje, nincsen hőse és nincsen cselekményo ennek a filmnek cs ilyen képet mégsem látott még a 'közönség. A film pazar látványosságától nemcsak képzeletünk, kme­retiváigyumk igyulad ki, hanem a szereplők ré­vén a szivünk is. Az alföldi aeélöklü, erős idegzetű legényeit látjuk ott, amint a felhők­ibe nyufó bogyók ormán vívják élet-halál har­cukat a hitszegő szövetségessel és a vidék ezer éts ezer veszélyével. A kép esalk két napig marad műsoron, azért tanácsos jegyekről elő­re gondoskodni. — A városi nyelviskolában uj francia, német, angol és török tanfolyamok nyílnak meg jannár 1-én. Beiratkozni lehet, naponkét a Városi Felsőkereskedelmi iskolában fö'dszint jobbra, délelőtt és délután. Telefon 14—11. Igazgató, Jakab Dávid. FROMMER, BROWNING, 1914. modela steyer pisztolyok Sebók Mihálynál Szeged, Valéria tér kaphatók. KORZÓ mozi Igazgató: VAS SÁNDOR. •••• Teleton 11-85. Szombaton és vasárnap Szenzációs műsor! A TITOKZATOS Mr. MILLER Detektivdráma 3 felvonásban. A legjobb vígjáték Nászutazás az esküvő előtt. Vígjáték 4 felvonásban. V 1 ' A főszerepben DORITT WEIXLER. Valamint az uj kísérő műsor. Előadások 5, 7 és 9 órakor, vasárnap délután 2, fél 4, 5, 7 és 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents