Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-01 / 1. szám

6 DÉLMAG YARORSZÁG Szeged, 1916. január 1. marad: a tömeg ösztöne: Rajta, előre! És .az ottihcmre'kiedteket .meglepi az uj élemóny: a tömeg átvúltódása hősök táborává. Elmerül az egyes a szürke közösségben, amely átveszi, felöleli, elrejti, llio-rája, magával ragadja. Ö az, a hullámzó, hömpölygő, hadverő, a íhalálrej'tő s ha'lálfelejtő, a hős tömeg. A tömegé c dicsőség yciem a történelmi, nem az ős-tövü, eokősü családok nem ritkán csenevész ivadékáó, nem a történelmi törzisökü miemzeitségeké, nem -a vám-, a védelem-, a kiváltságóvta oszitálylá .Nem osztályé, nem inemzetségé, • hanem a tömegé, a nemzeté. lA népé a, (dicsőség, amely trómért-hazáért sik-raszállott. A Kárpát lábijiánál, az 1-so.nzo partján inem a csillogó ősi elmerek állították meg a ibeitörő ellent. Az őserő nem az ősök ereje: a szürke tömeg, az minden -erő ősforrása, őse. Nem peinészlepte airmális a .döntő, (hanem a tervező vezér, a szervező tiszt, a vérező közember. Elvétve jelentkeznek soraikban a történelmi inevek. A történelmi nevek jobbára a történeté, a múlté, a régmúlté, A jelen, s a jövő az uj neveké, uj ősöké, akik iba-dban-békében, iparijan, rniitalkótásban, kereskedésben, ir-oöalomban, tudományiban és most a karamezőn nagyot teremtenek, akik .nem n múlton élősködnek, (hanem a jövőt formálják, takiik nem reves nemzetdégfák elágazásai, száraz ga-lylyai, ka,nem a nlép ős talajának erős fáju hajtásai. lA kiváltság kora lejár, a kiválóság kora dereng. Háborúban, kékében a tömeg a hős, fegyver hőse, munka hőse. A -harc és /béke .robotját, mezőn, bányáiban, üllő mellett, irópolcnál, tarack .mellett, gépfegyvernél viselő (tömeg haihotája kiséri az uj Zrinyiász (hazajáró lelkeit, akik milliók vérével a felső tize-zrek kiváltságait akarják védelmezhetni. Vórzünk a trónért lés (hazáért, de nem a Karok és Rendekért. Vérző nlk a királyért, a monarkiáért, de nem az oligarkiáért. Megtanultuk, (hogy a büszke ypszilon épugy ismeretlent, jelent aiz /agyenle.tben, mint a szerény iksz. Nem a betű 1 az érték, hanem ami a .megfejtés során az ismeretlen helyébe lép. lEm-bere -válogatja, nem őse! Nagy átalakító haitás -a háborn. iSziam'ben a léke nyomasztó egyhangúságával, izzasztó taposómalmával, libegő ksnyéiiharoával, merő önzésével a háiboru -tele van erkölcsi erek mcgfeszülésável, na.gy színpadias hatásokkal, kalandos, képzeletrébató .helyzetek-kel. Elevenedik a z élet üteme, a b-adi föl von ulás, öregbetiis hirck, tbuesu és indulás — mindmegannyi ébresztő, feszi tő, izgató hatás, heivitőszer. Változatos jelenetei, izgalmai oltják a szomjat, a drámai, a .megkapó, a jelképes, az eszményi mozzanatok szomját. Érdekfeszitő, fönn&zárnyalÓ, csodaváró a háború. A kőzszavatosság, önfeláldozás, -vitézség, harci izgalmak nagyszerű tulíeszit-ése visz a győzelem uitjára. lElriil, elhal bennlünk a ihidag, földi érzés, idegesség, közöny, részvevős hiánya. íMegtanulunk áldozni az egész vérző, szenvedő hazáért; megtanulu-nik áldozni .még akkor ie, ha a történelmi kiváltságosok azt képzelik, lliogy érettük, ,a.z állam dédelgetőt védenceiért ontják vérüket a haza harcedzett 'védelmezői. Megyógyul a háborúban az az ideges hitványság, amelymaajó hirer ujjong holnap a rossz fordulatra kishitüen jajong. Amikónt-a háborúiban a .rejlő aknák fölrobbannak, azonkép a szivek mélyén rejlő tüzek is föllobbannák. Mint ahogy a földindulás mindent meglök, megráz, ugy ráz iföl a háború mindent: népek lelkét fajok ösztönét, .nemzetek érzlásét — .közérzést, közszellemet, közlelkesülésit. És a mi viiágrengiésünk mindent fokozva cselekszi. Megindult fegyveres sokaságok, soha neib látott tömegek nép vándorlása, megindult nyomában a fölrázott társadalom ködén a hadsegités kisórő, Téstak.a.ró, ezerkezü miive. Ámulatba ejtett elreteszelt rétegek,, egyimás '.bajában rés^etlen rajok, egymástól idegen fajok összefogása, összeférése egycélú, f

iemrestülö munkájában a hegesztő szereetnek, sebkötöző irgalomnak. Akikor elejél>en Önként érteték, hogy nem hivalkodott senki örökölt vérrel, mert csak a hazáért kiömlő vl'iré a dicsőség. Akkor ugy indult a .mozgalmak iránya, hogy a háború közfeladat, amely békés közszellemet teremt, hogy az istápoló közigyekvés létrehívja a böki tő közleiket, az enyhítő, segély osztó nemes verseny mélyíti a köz értékének megértését. Akkor ugy tetszett, hegy a háború az egyén ellerlírzéseiimek, előítéleteinek fegihatálycsabb legyűrése! Szerzés és élvezés ivolt a béke jelszava. ÍMinő egyszerűek voltunk még csak félszáz éve is! Anyáink takarékosak, mi szerények, igénytelenek. Be a tartós Ibé-ke meghozta a tu'lzást követelésiben, költekezésben, igényben,, íbe nem elégülésben. A hosszú béke ideje falánk volt, céda volt és örjömigőn fönnlbéjázó. Érzékiség, tisztátalanság, gunik és ridegség •maró Ingja járta. Kelletlen volt a hit, lefokozott, árkelet-veszitett fogalom, gúnynév volt a jáimibcr. -A jót, az igazat, az őszintét, a tisztest, az érzés szűzi érzékenységét sárba taposták: ösztön és divat hajszolta a loholó társadalmat az életen át. Be jött a háború, .a na.gy változás. .Földúlja a háború a kedélyt, fölkavarja .a lelket. Csendes, jegy kedvű (emberekben kirszamj, vadság, gyűlölet, sóvárgás, .félelem szenvedelmes kifakadásairt kelti. Forrpont na iheviti a kebel hőmérsékletét. Csupa szokatlan .-mozgalmasság, nemszünetelő feszült várakozás a háiboru. A szürke kis embereket szünettelen •rengeteg összeütközés el-é dobja, .nyárspolgárias jellemeket a halál Ihancsikjára állit, él-ernónyek sokactalmált, süriti össze. Messze elmarad mögötte a béíkie minidén laissu esélye. A békének még lázálma is .csupa higgadt .gondolat jáirás a íháborn valóságaihoz fogva. És .mégis — .a történelmi urak nem érzik mindnyájéin ,az idők nagyságát. A silány lelkek, .miikor -a iföl-d reng és világok robbanva .dőlnek halomra — .hamar kéményüket nézik, ott vau-e még sértetlen a .tető gerincén? Maradt bizony .másfelé is elég il>ékeidől>eli kicsinyesség, amelynek esemény most is: mit eszünk, .mit -veszünk, reá.nk mit veszünk, ihol szórakozunk! A .gondtalan élet űzi-bogozza a hitvány .dolgokat pedig ami hitványát .és -fölöist -a háiboru elszumnyasztott, annak inem kellene újfent fölébredni. A hábor-u elcsitította .nagyhangú szavalás, kérkedő ,sórelemfitogtatás bár ne kelnének iföl újra -az onszágbansazarszágiházál>a,n. Feltűnési viszketegből, .a hirszállitó verseny sarkantyújától ösztökélve kis kaliberű, emlbe-rák a .nagy világ elé dobják, amit csendben kell vala e .mozgalmas időkben és itthon elintéznünk. A szóvirág kényuralmát beszüntette az idők komolysága: .ne hagyjuk újfent fölülkerekedni! Nem gyarapítják -a .közjót, akik mint .az éneklő gép rovátkaszelt korongja •untonuntig, folyton-folyvást azt az egy díallamc.' kürtölik, amelyet beléjök karcolt a fölvevő tü hegye. .Nem az .éneklő, szavaló hazafiság kell, hanem csendes, türelemben s tűrésben, szorgosságban éis pontosságban végzett hazafias munka. A szavaló lelkesedés ünneplő ruha, de most a munkás mindennapló zubbonya van soron. Sajnos, imár feltünedeznek jelei, hogy a íkicsinyesdégek, szegónj-es érdekek, torzslalkodó versenyek kora meg akar ismétlődni, az a kor amelyben .a (közcél fölé kerül .a pántcél, az igazság fölé a pártfegyelem, a közérdek fölé a pártérdek, a, köz java föle íi párt j-ava, eszmék harca fölé közéleti szatócsok tülekedése. -Férfias fejtegetések eszineváltó harci zajált se a foghijjas demagógok visítása, se -a téli álmos történelmi őslé. v. ('- k-rr -kegása, se a türelmetlenség, méregizzadó varangyainak brekegése ne .nyomja eL Vajon lesz-e erőnk a közélet élő vizéről a fertőbe való varangyokat eliizni? Pusztít a háború; nyomor és sa nyaru^ág, bánat és gyász, -enyészét lés líalál jár nyomában, Be teremt is, értékeket tótonit, a melyek a lréke kiélt szántójából nem sarjadnak, de a háború yéráztatott, felekes talajából dus pompában kelnek. (Nagy erények -anyja a háború: „ hűség, áldozékonyiság, kezdeményes bátorság és fegyelmes nláriendélődés, néma engedelmesség és százatos, hajrás roham, tűrő szenvedés iéis tevékeny segitiés, férfias elszántság ós gyermeteg bizalom. Mint a,z alvó bábból a bimporos, napiugáitban játszó pillangó, ,u.gy kelt a szunnyadó közöny fásulásából -az ég sugarában játszó hit, a szivinjek égi röpte, amelynek könnyű a küzdés, hairc, tűrés, szenvedés, amelyből ki mém vesz solia ueimLiny és bizalom. Győzünk -ás emlékezetes lesz győzelmünk, nemcsak mert leverjük elleneinket, hanem mert a vészes küzdés meignjhásztja bitünket, miért megtanulunk sziklaszirt rendületlentógévei bizni a gondviselésben, hazavágyódni Istenhez. És -a -zsoltárcs költő lelkének honvágya Istenéhez soha ugy meg nem -rezegtette lelkűink húrjait, mint e mostani hangulatokban. Mint anyaszarvas ér vizéhez, lelkem ugy eped Feléd! Szomjúhozza lelkem Istent; élő Istenem, Mikor érek iHozzád, látni színedet? Nappal-éjjel étkem könnyeim volánok, Nap-nap után mert szálának: hol van Istened tehát? Lelkem forr bensőmben emlékezve rája. Mint tolongtam, Istenem házához, hogy zarándokoltam Hangos ujjongással, haladással, ünneplő tömeggel. A harcos, a győzelmes tömeg ünneplő tömeggé válik, az a tömeg, amely a vész borzalmas éráin bizakodva szólt a zsoltárral: Mért volnál gornyadt, lelkem, mért zajongnál bennemt Istened reméld, mert még dicsérjük őt. Színének segélyét. Ámen. A szegényekért. A szegedi zsiidó nőegyesiilet jótékonysági tevékenysége -a lefolyt háborús esztendőben bár az előirt kereteikben mozgott, mégis negyeib arányú emelkedést -mutat múlt évi kiadásunk. Mert az általános drágaság okozta nagyobb nyomor enyhítésére -minden rendelkezésünkre álló alapot felhasználtunk, illetve oda nyújtottunk a rászorulóknak. Jelszavunk az volt, nem vagyont szaporítani, Iha-nem a szegénységet csökkenteni vallás felekezeti különbség nélkül. Különös gonddal istápoljuk a hadba,vonult- (katonák iittmaradt családtagjait s 'bár szent köteleségünknek tartottuk és .tartjuk unost is, hogy a sebesülteik ápolására megnyitott kórházunk iminitaszerü legyen, de mégis a szegén yügy istápolása képezi e mellett legfőbb gondunkat. Reméljük és hisszük, hogy hős katonáink dicsőséges győzelme után a ránk következő -uj esztendőben egyesületiünk uj-ra fel fog virágoztatni amikor -még hatványozottahb •mértékiben állhatunk a szegényügy szolgálatára. özv. Holtzer Jakabné a Szegedi Zsidó Nőegyesület elnöke. Figyeljen az Uránia-mozi hétfő és keddi hirdetéseire.