Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-18 / 15. szám

Szeged, 1916. január 18. DILMAGYÁSOXSZÁ& LEGÚJABB. BÉCS: Montenegró kapitulálása azzal kezdődött, hogy ortodox njévko relöörseink­nél megjelent Mette miniszter egy tüzérör­"agygyal és kérte, hogy vezessék a pa­rancsnokságra. A parancsnok előtt meg­kezdték a tárgyalásokat. Mi azt követeltük, hogy az összes katonai és magántulajdont képező fegyvereket rakják le és szolgáltas­sák át; ezenkívül átkutathassuk egész Mon­tenegrót, nehogy bandák alakulhassanak. Montenegró mindent feltételt elfogadott; a férfiakat összegyűjtik és minden helységet külön átadnak. BÉCS: Illetékes forrás közlése szerint, Montenegróval a béketárgyalások a tábor egy helyén folynak. BERLIN: A porosz képviselőházban az elnök bejelentette a Wolff-ügynökség köz­lése nyomán Tisza parlamenti nyilatkoza­tát, élénk tetszés mellett. Az elnök beszédé­hez hozzáfűzte: Vivát sequens! BaaBBaBBBBaaaBBaaaaBpaaaaaaaBaaBBaaaaaBBaaBaaBBaBaa Montenegró háborús szereplése. — Az előrelátó Nikita. — (Saját tudósítónktól.) Nikita király ép Rjekúban volt, amikor hírét vette, hogy Ausz­tria-Magyarország Szerbiának ultimátumot küldött. Azután rögtön Cetinjébe ment, ahol magy tüntetéseik folytak a monarchia ellen. Nikita a tüntetőket nyugalomra intette, sőt bottal kergette őket haza. ő maga pedig el­ment a 'konokba és — várt. Amikor hírül: vette az orosz mozgósítást, lliáborut üzent Ausztria-Magyarorszáignak és augusztus hó 8-án megindult a seregével. Foca, Avtovác, •Bitek, Trebinje, Cattaro volt a támadás célja é.s Nikita már Moisz'tar házait is eligérgetfe 'katonáinak. Ámde a Drina-vonal harcosai bátran tar­tották állásaikat. A támadás nem a legerő­sebb oldala a ornagócoknak és igy a.z első heves összeütközések után megelégedtek az­zal, hogy néhány határmenti községet kira­boljanak és felgyújtsanak, a mohamedán la­kossággal kegyetlenkedjenek és 'Biteket meg­szállják. Végre a Pongrácz-dandár elűzte a montenegróiakat és egymás után nem keve­sebb mint tizenegy montengrói dandárt vert meg. Erre 'Nikita hadserege egy darabig nyugtom maradt. Az első szerb offenzíva ide­ién tízezer montenegrói harcolt a szerbek sorában, azután azonban megbénult harci 'te­vékenységük és 1914. december óta csak kis csatározások folytak a határon. Az ország élelmiszerhiányban szenvedett. Nikita ha­ragudott az antantra, mert sem elegendő Ttenzt, sem kellő szánni fegyvert és megfe­le!ö mennyiségű élelmiszert sem kapott. A nép sem volt megelégedve a háboru­Val- Daniló és Mirkó hercegek elutaztak és az öreg király magára hagyatva morgott a inakban. Beteg volt, csuz és rheuma gyö­torte. Néha meglátogatta a foglyokat — a Zemta legénységét és elfogott előőrsöket — <>s 'Újságokat osztogatott szét közöttük, meg __ cipőt. December végén Olaszország tiltakozása ellenére is megszállotta Szkuta­rit- Akkor néhány szép nap virradt Nikitára. A néP ujjongott és ő ismét népszerűvé vált. ö azonban jól volt informálva és tudta, hogy az oroszoknak rosszul áll a szénája. Az an­tant „hálátlansága" miatt kedvetlen volt és egy szép napon kiadta a parancsot, hogy ka­tonái Cattarót ne löjjék, legföljebb csak ak­kor, iha a császári és királyi csapatok őket veszik tüz alá. A nép insége mindinkább növekedett, mivel az olaszok sem segítették. Zsoldot a katonák már régebben nem kaptak, sőt Ni­kitának el kellett rendelnie, hogy minden család maga élelmezze harcban álló embe­reit. Legutóbbi szerb offenzivánk óta megpa­rancsolta, ihogy ,a határt minél jobban erő­sítsék meg és Nikita napi parancsban tu­datta, hogy Montenegró órája ütött. S ebben Nikitának igaza volt. Bécs, január 17. Az előrelátó Nikita, legokosabb ellenségünk, mint hetekkel az­előtt, ugy most is bizalmi férfiakat küldött a központi hatalmakhoz azzal a küldetéssel, hogy hangulatot csináljanak mellette és el­hitessék azt, ihogy ö csak a kényszernek en­gedett, mikor csatlakozott a háborúhoz, me­lyet ellenünk igazán lanyhán viselt. Az olasz Messaggero azt a reményét fe­jezi ki, hogy Montenegró, ép ugy mint Szer­bia, a becsületet mindenek fölé fogja helyez­ni. Azonban sajnos, Montenegró uj miniszter­elnöke, valamint az ország előkelői osztrák­barát-hirben állanak. * Küszöbön a perzsa-orosz háború. Stockholm, január 17. A perzsa-orosz háború immár elkerülhetetlen. A Novoje Vremja szerhit ez az oroisz diplomácia teljes veresége a némettel szemben, mert bár a há­ború kezdete óta az orosz diplomácia szaka­datlanul azon dolgozott, hogy ezt a háborút elkerülje, neim tudott célt érni. Oroszország egy évvel elkésett Perzsiában. A perzsa el­tentállás igen erőteljes és a nép egyhangúan kívánja a szent háborút. Az utak az orosz előnyomulás frányában igen rosszak, de ehhez járul még a nép el­lenséges hangulata is. Nyugaton nincs lényeges esemény. BERLIN, január 17. A nagy főhadiszál­lás jelenti: Lényeges esemény nem történt. Lens városában az ellenséges tüzérségi tüz tizenhat lakost részben megölt, részben megsebesített. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Demoralizáció a francia seregben. Genf, január 17. Hervé a lapjában „A sötét pont" cimmel arról ir, hogy a francia hadsereg erkölcse meglazult. Nyugtalanítja őt, hogy rengeteg katona rossz bánásmód­ról panaszkodik. 'Ezért a sok fiatal tisztet okolja, akinek nincs elég tapasztalata. A chainpagnei csata durva hibái — úgymond — demoralizálóan hatott. Hervé ezután kikel a francia vezérkar ellen, amely nem tud kü­lönbséget tenni az elmélet és a gyakorlat kö­zött. A vezérkari tisztek hátul ülnek, ahelyett hogy a parancsok ellenőrzése miatt fölke­resnék az elül levő állásokat is. A demorali­záció utolsó oka az a sok hasztalan veszte­ség, amelyet a 'kis helyi támadások okoztak, őrültség, ha egy kis darab árok miatt sok száz embert áldoznak fel. Csak nagyon jól előre elkészített támadással lehet célt érni. Az ügyes detektívek és a makaó. — Tettenért hazárdjátékosok a Belvárosi kávéházban. — (Saját tudósítónktól.) A kávéházi hazárd kártyások tettenérése a legnehezebben kivi­hető rendőri munkáik közé 'tartozik. Nem is gondolják a laikusok, imilyen körültekintő óvatossággal és ravaszsággal kell a detekti­veknék eljárni, hogy a játékosok meg ne ne­szeljék a fenyegető veszélyt. A ru. ;teázott hazárdjátékos például csak a bejárattal szem­ben levő asztalhoz ül, hogy a belé, egent szemmel tarthassa. Legalább három < dalról elsáncolja magát, a legcsekélyebb szokatlan esemény sem kerüli el a figyelmét. Meglepni csak kezdőkét lehet, öreg játékost csak ki­váló rendőr tud tetten érni. A szegedi rendőrség kiválót produkált hétfőn este: a Belvárosi kávéházban — való­sággal Sherlock Holmes metódusa szerint — letartóztatott három hazárd játékost. Ve­csernyés, Kosztra és Kállai detektívek dr. Borbola Jenő bűnügyi kapitánytól azt az utasítást kapták, hogy figyeljék meg a Bel­városi kávéházat, mert ott tiltott szerencse­játék folyik a vacsora előtti órákban. Az egyik detektív hosszú fekete ál szakált ra­gasztott és beült egy feketére, közvetlen a kártyaszoba ajtaja mellé, ahonnan szemmel tarthatta a játékosokat. A kártyaszobában mit sem sejtve makaózott Dávid Sándor vasúti vendéglős, Jelinek Adolf kisteleki pék­mester, aki Szegeden teljesít katonai szolgá­latot és Mandel Mór Temesvári kereskedő. Mikor a detektív bizonyságot szerzett arról, hogy a különszobában .tényleg hazárdjáték folyik, megadta az előre megbeszélt jelet az utcán figyelő társának. A másik pillanatban •már egy sürgöny hordó lépett a kávéházba, nyugodtan körüljárt, mintha valakit keresne és bement a kártyaszobába. A táv.iratkihor­dótól nem hagyták magúikat zavartatni a já­tékosok, de annál kinosabban lepődtek meg, mikor a postás rájuk szólt: — A törvény nevében! Ekkor már a másik detektív is bent volt a különszobában, az ajtót pedig a harmadik társuk állta el. A detektívek lefoglalták a kár­tyát és ugy .a játékosokat, mint a kártyaszo­bában levő nézőket, — köztük egy nőt — a rendőrségre kisérték, ahol dr. Borbola és Drcyer József kapitányok hallgatták ki őket. A tettenérés este fél hétkor történt, de éjjel tizenkét órakor még tartottak a kihallgatá­sok. A játékosok egyöntetűen tagadták, hogy tiltott játék volt amit játszottak, a nézők meg azt állítják, hogy nem íjs figyeltek oda mit játszanak, mert Montenegró kapitulációjáról •beszélgettek. Aki odafigyelt, az ártatlan tár­sasjátékot látott. Összesen tizenhat embert állítottak elő a detektívek, ezek vallomását jegyzőkönyv­be vették. Kedd'en a detektívek hivatalos je­lentést tesznek a történtekről, ezután az ügyet átteszik a járásbir.ságra, ahol tiltott szerencsejáték miatt fogják a játékosokat felelősségre vonni.

Next

/
Thumbnails
Contents