Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-18 / 15. szám

DÉLMAGYARORSZAÖ. Szeged, 1916. január 18. h képviselőház ölése. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház hétfői ülésén a Pénzintézeti Központról szóló törvényjavaislatot 'tárgyalta abban a módosított formában, amelyet a pénzügyi bizottság az ellenzék és a kormány között létrejött megegyezés alapján megállapított. Az elnök jelenti, liogy a törvény javaslat harmadik szakasza szerint ia 'Pénzintézeti Központ alapszabály tervezete a törvény mellékletéként cikk'elyeztetik be. Azok t cihát, akik az alapszakéiytervezethez hozzá takarnak szólani, ezt a törvényjavaslat harmadik szakaszának tárgyalásánál tegyék meg. Polónyi 'Géza. a házszabályokhoz kár szót. Az alapszabálytervezetet a harmadik szakaszszal együtt tárgyalni jogi és fizikai lehetetlenség. A házszabályok különben is előírják a törvényjavaslatok pontonkénti tárgyalását. Itt. nem egy nemzetközi szerzőtlés tárgyalásáról van szó, amelyen már változtatni nem lehet, hanem egy magyar törvény megalkotásáról. Az alapszabály tervezet 64. szakaszához egyszerre hozzászólni lehetetlenség. Az elnök: 'Hivatkozik arra, hogy a házszabályok gyakorlata szerint a törvényjavaslatok mellékleteit mindig együttesen tárgyalták. iMódositásokat lehet előterjeszteni a szakaszokhoz és a tárgyalás befejeztével a módosításokra egyenkint fogja elrendelni a szavazást. Sághy Gyula: Együttes tárgyalásnak csak ott <van lrelye, ahol a szakaszhoz hozzácsatolt mellékleten változtatni már nem lehet. Az elnök újra (hivatkozik ama, liogy módosítások előterjesztésének van helye. De ez az alaiptszftíbálytervezet különben is a kormány és az ellenzék között létre jött kompromisszum eredménye (Felkiáltások: Nem!) nagyszámú módosítás tehát (előreláthatóan nem lesz. Gróf Tisza István miniszterelnök: A konkrét esetben a kérdésnek (semmi gyakorlati jelentősége sincs, mert hiszen a javaslatnál előreláthatóan nagyobb vita nem lesz. — Mindesetre fontos, hogy a házszabályokat ezúttal is helyesen alkalmazzák. A harmadik szakasz azt mondja, Ihogy ez az alapszabálytervezet mint a törvény melléklete cikkelyeztetik be, tehát nincs inkorporálva magába a törvényjavaslatba, hanem mint melléklet fog becikkelyeztetni. Nem lehet azt kivánmi tehát, hogy pontonkint tárgyalják a részletes vitánál. A tárgyalás 'technikája szempontjából ezt a mellékletet nem is lehet másutt tárgyalni, mint a (harmadik szakasznál. A szavazás feltevésénél az elnökség módot fog találni arra, hogy az összes módositásokra megtörténhessék a szavazás. A Ház ezután megkezdte a részletes tárgyalást. Bródy Ernő: Miután a törvényjavaslat első szakasza szól a tisztviselők nyugdijbiztcsitásáról, leghelyesebbnek tartja, ha módosítását itt terjeszti he. A Pénzintézeti Központ öt évre tervezett fennállása nem oly nehézség, amely megakadályozhatná a tiszt1 viselőik nyugdíj biztosítását ia felszámolás utánra. Ha a, nyugdíjintézetről kimondják, hogy az önálló jogi személyiség, ugy a felszámolás után a nyiugdijintézet további működésének semmi akadálya sincs. Minden nyugdíjintézetre különben ki kellene mondani, hogy önálló jogi személyiség, mert igy nem fordulhatna elő, hogy a nyugdíjalapot 'bevonják az üzleti spekulációba, mint, ahogy igen gyakran megtörténik. Az első szakaszhoz a következő módosítást nyújtja be: ,JA Pénzintézeti Központ azon tagjai, a •melyek saját nyugdíjpénztárral nem rendelkeznek, kötelesek alkalmazotivákat a Pénzintézeti Központ nyugdijalapján ál biztosítani, aíinennyilben ezek már fennálló pénzintézeti vagy magántisztviselői nyugdíjintézetnél biztosítva nincsenek. Hantos Elemér: A magántisztviselők nyugdija rendkívül fontos kérdés, helyesnek tartaná, hogy a pénzintézetek minden körülmények között (biztosítsák tisztviselőik nyugRáth Endre: A (függetlenségi ipárt nevében kijelenti, hogy a módosítást elfogadja. A Ház elé meggondolatlanul szerkesztett .javaslatok kerülnek. Ez azért történik, mert hiányzik a Háziból a valóságos egyetértés. Polónyi Géza azért nem fogadja el az első szakaszt, mert nem járulhat hozzá oly intézkedésihez, amelyről nem lehet tudni, hogy mennyi pénzébe kerül az országnak. Beck Lajos kérdi, hogy a veszteségi tartalékalapról hogyan fognak elszámolni és végül, hogyan kontemplálja a kormány a parlamenti ellenőrző bizottságot. (Helyeslés a \ftiloldalon.) Teleszky János pénzügyminiszter kifejti, 'hogy Bródy Ernő módosításával elvben tökéletesen egyetért. Hogy a nyugdijbiztositást nem tette kötelezővé, annak oka egyrészt az, hogy az érdekeltség is ilyen megoldást (kiván, másrészt pedig az, hogy öt év OBMALA ^ ALAMBO múlva, amikor a pénzintézeti központ fenmaradásáró'l a törvényhozás dönteni fog, ugy és módjában' lesz e kérdést véglegesen rendezni. Bródy Ernő módosítását nem fogadja el, mert olyan kérdésről van szó, amelyet csak hosszas tanulmányozás után lehet elintézni. Kérj a Házat, hogy a szakaszt változatlanul fogadja el. Teleszky János beszéde után jelentette gróf Tisza István Montenegró kapitulálását. A miniszterelnök bejelentése után a képviselők óriási lelkesedésben a terem közepére vonultak s a karzattal együtt éljeneztek. Tisza alig tudott az ujjongó tömegen át szobájába .menni. Szünet után Beck Lajos, Simonyi Sémadam Sándor szólaltak fel. Majd Bolgár Ferenc indítványára Frigyes királyi herceg tábornagyot és. Kövess gyalogsági tábornokot táviratban üdvözölte a Ház. Vihar a tanácsülésén a színházi konzorcium miatt. (Saját tudositónktól.) Január nyolcadikán Balogh Károly pénzügyi tanácsos (beadványt intézett a város tanácsához, amelybe® 1 szeptember 'elsejétől — az uj színházi esztendő kezdetétől — a színház konzoreionális állapotúinak megszüntetését proponálja. Elő- I adta a tanácsos a beadványban, Ihogy csak a világháború okozta bizonytalan helyzetiből alakult ki az a körülmény, liogy a városi ta- I náos a színház igazgatóját a szerződés telje- 1 siteséiwk kötelezettsége alól felniientette. Kér- I te Balogh, hogy a tanács hivja fel a szán iga?- I gatót a. 'vállalt kötelezetttségok teljesítésére I lés kötelezze, hogy a szerződött tagok nóvse- I .rát májius tizenötödikéig mutassa be. Azzal | az indokolással kiérte ezt Balogh, hogy az a bizonytalan helyzet, amelytől a szinház fl- I hanciális dolgait a háború kitörésekor fél- I tetteik, tisztázdott, szinház (kitűnően megy< I az igazgató felelősségét tehát vissza kell álU" tani. A (hétfői' tanácsülésen ez a beadvány v1' Iharos jeleneteket provokált. Balogh Károly' felszólalt és azt a kérdést intézte dr. Ga<d t Endre kulturtanáesoshoz, miért nem referálta még a beadványát. Nyolc nappal ezelőtt adtam Ibe az indítványt — mondotta IBaloglh | és még mindig nincs a tanács előtt. Tudtom mai a szinház a városé, nem pedig a km Itta" tanácsos uré, aki csak akkor csinálhatja azk ami neki jólesik, ha saját, színháza lesz. Fő®' | tos közügyről van szó, követolenn a léggyé" sahib intézkedést! Balogh .megismételte a beadványába.® foglaltakat és ismételten követelte, hogy Jl- I mássy Endre feleljen meg a szerződésibe11 í vállalt kötelezettségeinek. Taschlcr Encta azt ajánlotta, hogy a tanács a szinügyi ü1' j zottságtól kérjen .véleményt, Bokor Pál P°k gármtester helyettes is csatlakozott a föjeta" ző véleményéhez. iDr. Turóczy Mihály főügyész azt jata'L. solta, hogy február elsejéig adjon a tanács " szinügyi bizottságnak időt arra, hogy vél1'' menyét beterjessze. Ezt a tanács elfogadta de ezzel a kincs helyzetnek nemi volt véta mert most már dr. Gaal tiltakozott ez ellcIj ; a mód ellen, amelylyel Balogh ezt az ügí^' ; sürgeti. Ebből ismét vita támadt: Balo# nivótlannaik tartja az előadásokat, Gaal íü'rá azt állította, hogy a lehető legjolblbak. I Nagyinelhezen elcsendesült a vihar, lecs> lapodtak a kedélyek, Gaal Endre egy data big még az aktáit rakosgatta, majd elhagy', i .a tanácstermét és a továibbi tárgyalásokh® , nem vett részt.