Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-15 / 12. szám

8 BÉLMAGY A T? Ö8BZ Áíí Szegőd, 1916. január lí). elhdrcolnak. A császáron a szenvedély tüze lobog fel a meggyilkoltnak a feleségeért. A II. felvonásban Ili. Ottót álmainak a teljesiiltscge közepette találjuk. Az Aventinus tetején emeltette császári palotáját, a klasszikus ó-kor romjain és a vértanuk vérétől áztatott szent helyek közepette. Ámde a császár beteg és lázais, beteg az ő misztikus álmaitól és lázas Róma levegőjétől. A császár hü kísérői: Ebenhardt és Tammus grófok tanácskoznak egymással és Tammus azt reméli, hogy meggyógyíthatja császári urát. Ekkor megjelenik a császár és csakhamar rá Stefánia. Itt egy sápadt, -szőke ifjú, a kit megtört a betegség és a császári korona súlya, ott a junói szépségű, viruló asszony, a meggyilkolt özvegye. A császárban magasan lobognak a szenvedély hullámai, beteges érzékiségének minden tüzével szereti -Stefániát, mig az asszony szivének minden idegszálával a meggyilkolton csüng és csak egy vágyat táplál lelkében: Bosszú az ő haláláért! A kettő 'között kifejlődik a küzdelem,'a mely három felvonást tölt be. A III. felvonásban'Stefániát bizalmas -beszélgetésben találjuk az ő dajkájával, Júliával, aki a rómaiak átkát tolmácsolja úrnőjének, mert ezek abban á hiszemben vannak, ho-g.v Crescenzio özvegye eladta magát a császárnak. Stefánia azonban heves szavakban elárulja neki a császári palotában való jelenlétének az okát. Csak azért van itt, hogy kiküzdje népének az ideáljait és Rómát megszabadítsa a német zsarnoktól. Júlia elmegy, -hogy Ti írül vigye a népnek Stefánia üdvözletét és közölje vele az o szándékát. Alig hagyta el azonban Stefánia ajkait szigorúan őrzött titka, uj érzelem költözik a szivébe. Szerelem az, vagy részvét, vagy női gyengeség? Ottó minden kívánságát teljesíti. Szabadon bocsájtja a fogságra vetett lázadókat, sőt neki is visszaadja szabadságát, de nem sikerül neki öt meghajlítani. A IV. és utolsó felvonás a paternoi kastély terasszán játszódik. Stefánia megszöRANIA Magy. Tudományos Szinház tvt 73 Január 15-én és 16-án, szombaton és vasárnap E<ét drámai szenzáció. A gyűlölet Társadalmi dráma 3 felvonásba11•••• •••• Éjjel 2 órakor. Dráma 2 felvonásban. Előadások d. u. 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 2 órától kezdve. Gyermekjegyek csak az első előadásokra érvényesek. költ. Tammus gróf a császár parancsára keresi a szökevényt, hogy visszahozza. Ottó várja. Végre megjelenik. Élesen végigméri a császárt s-aztán — tettetés-e ez vagy -az érzelem felülkerekedése? — a császár lábaihoz bonni. Ez elbeszéli neki a -rómaiak árulását és elmondja neki azt az irtózatos bosszút, a mellyel Rómát sújtani szándékozik. Amikoi ezt meghallja, erős az elhatározása: a császárnak feláldozni magát, hogy ezzel a vesztét okozz-a. A beteg császárral visszavonul és mialatt a császári hadsereg a kastélyhoz közeledik, Ottó meghal Stefánia karjai kőző.t. A német lovagok szivén szúrják s megölik a nőt. Ha tekintetbe vesszük a májusi eseményeket, akkor kétségtelen analógia állapítható) meg a modern Itália árulása és Róma leányának azon eljárása között, amikor a szemimeutális szerelmet raffinált gyilkossággal fizeti meg. Tipikus azonban a költő érzülete is, amikor a barbarizmust identifikálja a németséggel és csak az olasz népiélekben talál hazaszeretetet. A drámát a baja.il terhes tavaszi napokon adták tióször. Az a viharos tetszés, a melyet minden jelenet kiváltott, nem annyira a darab művészetének, mint izgató szándékának szóit. Hiszen a hallgatók között sokan voltak oiyanck, akik kormányuk szándékabú, a világtörténelem leggyalázatosabb árulásába be voltak avatva. Mióta Olaszország megindította a háborút, irodalmi szélcsend állott be, hacsak ide nem számítjuk d'Annunzio ódáit, amelyek a gyűlölet és ostobaság keverékei. Nem régiben azonban az olasz kamara is kimutatta, hogy ráunt az Anmunziata-rend ezen sarlatánjára és liogy mindjobban keveshedik azoknak a száma, akik még valamennyire hallgatnak rá. Egyébként elhallgattak a múzsák és pihennek a tollak. De hogy is ihlethetne valakit költésre és írásra Cadorna hadviselése?! Szeged szab. kir. város tanácsától. 596/19I6. Hirdetmény. , Szeged sz. kir. város tanácsa tudomására hozza a helybeli, mint a vidéki jószágtartó gazda közönségének, hogy a város tulajdonát képező közlegelőkre a helybeli jószágok, a csikók kivételével, melyek f. évi április hó 15-töl kezdve válthatók ki, f. évi március hó 1-ső napjától a vidéki jószágok pedig f. évi április hó 25-től kezdődőleg a városi javadalmi hivatalnál az alább jelzett dijak befizetése mellett kiválthatók oly megjegyzéssel, hogy a mennyiben az egyes közlegelökre szabályrendeletileg engedélyezett 600 drb. jószág létszám betelnék, több jószág kiváltása nem engedélyeztetik. A kiváltott jószágok kihajtásának határideje közlegelői viszonyokra tekintettel később fog köztudomásra hozatni. A fübérdijak a szabályrendelet szerint a következőkép áliapittatik meg. a) Helybeli lakos. 1. Egy drb. nagy szarvasmarha, vagy ló belső közlegelőre K 12.— külterületen 10.— 2. Egy drb. két éven aluli borjú, vagy csikó után belső közlegelön . 6.— külterületen 5.—' 3. Egy drb. sertés különbség nélkül, vagy egy szamár után belső közlegelőm ...» 3.— külterületen » 2.50 4. Egy drb. kecske után belső közlegelőn . „ 1.50 külterületen „ 1-25 5. Egy drb. juh, vagy birka után belső közlegelőn 1.20 külterületen „ 1.— b) Vidéki lakos. 1. Egy drb. szarvasmarha, vagy ló után belső közlegelőn k 15.— külterületen 12.50 2. Egy drb. két éven aluli borjú, vagy csikó után belső közlegelön » 7,50 külterületen * 6.25 3. Egy drb. szamár után belső közlegelőn . „ 3.75 külterlilen ...,.•• 3.12 4. Egy drb. juh, vagy birka után belső közleg'.iőn 1.50 külterületen „1.25 legeltetési dij fejében Szeged szab. kir. város csak a közlegelőre való legeltetési jogot adja. Szeged, szab. kir. váro^ tanácsának 1916. január 10-én t. ii. Dr. Somogyi Szilveszter, polgármester. 37334—11. 1915. szám. Hirdetmény a IV. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevalása tárgyában. Az 1916. évi január liavában az állandó fizetést), nyűg-, kegy- vagy tiszteletdíjat huzó állami, törvényhatósági, közalapítványi, községi, egyházi, társulati és magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyűg- avagy kegydijat huzó özvegyek, álliandó alkalmazásba.n levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztárnokok s általában a 80 koronánál "több havidíjat huzó segédeik, segédmunkások, .állandó fizetést 'élvező lelkészek, tanárok, tanítók, nevelők, írók, művészek, hivatal oszolgáik stb. a ikereseti adó negyedik osztálya alá tartozó keresményüket — az alább említendők kivételével — a részükre ingyen kiszolgáltatandó vallomásl ivekén január hó 26-áiig a községi eilőlljáróságnál (városi adóhivatalnál) bevallani tartoznak, azonkívül a vállalatok és intézetek igazgatósága, elöljáróság, pénztár, földbirtokos vagy üzletitulajdónos, akitől vagy amelytől az adókét elles fizetését húzza, szintén kötelezhető arra, liogy a nála, illetve üzletében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fizetési jegyzékét nz adókivető hatóságnál nyújtsa be. Az adókötelesek az összes rendes fizetést, nyűg-, kegy- vagy tiszteletdíjat, szóval mindazokat a járandóságokat, melyeket az állá,.sukkal egybekötött bármely néven nevezendő szolgálatuk fejében akár készpénzbén, akár tormesztményekben, .akár egyéb járulékokban élveznek, — a folyó évi. vagy ha az a folyó évre megállapítható nem volna, az előző évi állapot szerint, .a vallomásba felvenni tartoznak. ,E .keresmények bevallása alól azok az illetmények sem vétetnek ki, mélyek adóztatás tárgyául nem vehetők, mert annak elbírálására: vájjon valamely készpénzbeli vagy természetbeli járandóság, avagy egyéb járulék a keresetadó negyedik osztálya alá esik-e vagy sem, kizárólag az adókivetésre illetékes közegek vannak hivatva. A IV. osztályú keresetadó alá tartozó járandóságoknak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása, illetve az .adott vallomásban a kincstár szándékos megrövidítésének, megkárosításának, az adóköteles foglalkozás vagy jövedelem szándékos eltitkolásának cselekménye (1909. XI. 93. fen) jövedéki kihágás, melynek bánsága 1—8-szor annyi, mint az az összeg, melylyel az államkincstár miegkáirósittatott. Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a közadók kivetésére illetékes közegek jog,érvényesen megállapítottak. A nyilvános számadásra, kötelezett .vállalatok és egyletek tisztviselői e vállalatoktól húzott járandóságaikról vallomást, nem adnak, ezeknek illetményeit az Illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett .keresetadót tőlük beszedni és az állampénztárba évii egyed enk.i nt beszoilgál tn tn i. Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami vagy államkezelés alatt álló közalapítványi pénztárból húzzák, vallomást adni nem kötelesek, ezen adókötelesek kereset adóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonás utján a .közpénztár szedi he. Ha valaki a IV. osztályú kereseti adó tárgyául veendő többrendbeli illetményt élvez, ilyen esetben a IV. osztályú keresetadó az ilitmények összevont összege után vettetik ki. Kelt Szeged, 1915. évi december hó. A m. kir. pénzügyigazgatóság. 00000000000000000 Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal Kárász-utca 9 íbiíh APRO HIRDETÉSEK. Izzad valamely tcslresze? Ugy használja a dr. Leinzinger-féle kipróbált szert. Üvegje 60 fillérért kapható Leinzinger gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Najösziilés ellen csakis az ártalmatlan Leinzinger-féle „Hajrestorer" használja. Ara 1 K20 fill. Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Legjobb hajfestö az országosan elismert Leinzinger-féle. Ara 2 K 50 f, Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Fájós fogára vegyen mielőbb a hires Leinzinger-féle fogcseppből üvegje 60 fillérért kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Hajhullás, hajkorpa gyorsan elmúlik a Leinzinger-féle „C h i n a h a jszesz" által. Ara K 1-20 Kapható Leinzinger üyuía gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Gyomorbajosok dicsérik a Leinzinger-féle gyomorcsepp jó hatását. Üvegje 1 koronáért kapható Leinzinger Gyula, gyógyszertárában Szeged. jtariSa s&ftrtasstb EJlíZXOB JÓZSEF, Jü*dótTjl*istoao»; VÁ.BNAY L. Niosuatott V4ra*z L, ^ívazomdájábM.