Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-05 / 291. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1915. december 5. Ahova a szerbek menekülnek. A hétről. (A viz ára.) A hatásáig orvosolni kívánja a vízhiányt és arra két kut. fúrása mellett egy módot talál: drágítani a vizet. (Az évtizedes probléma megoldása így valóban egyszerű és talán a legegyszerűbbé kellene tenni n,gy, hogy csak a vizet drágítanák. 'Fölösleges minden más intézkedés, ha például azt mondják, hogy a viz köbméterének ára 27 korona 49 fillér. Bizonyos, hogy igy takarékoskodni fog mindenki a vizzel és jól megnézi majd mindenki azt a néhány csöppet, amit mosdáshoz elhasznál. Tessék elhinni, ez a beállítás csöppet sehi bizarr. Amikor forró nyári napokon (kétségtelen és vitathatla.ii a nagy, kínos és epesztő vízhiány, akkor Szegeden a vízpazarlás megszüntetésével akarják megszüntetni a vízhiányt. Hogy lelhet pazarolni azit, ami nincs? IÉS mikor pazarolja valaki a vizet? ;Ha például rossz a házi vízvezeték és nem csináltatják meg? Tessék az ilyen esetet kihágásnak minősíteni és szigorúan büntetni. De nálunk korlátozni akarják azt a vízmennyiséget, amit egy-egy lakásban elfogyaszthatnak. A világ leghumorosabb dolgainak egyike lesz ez. A vízfogyasztás ugyanis majdnem egyenes arányban nő a kulturáltsággal. Vannak emberek, akiknek asztala éveken át nem lát szeszes italt. Ezek reggelihez, ebédhez, vacsorához vizet, (fogyasztanak. Vannak emberek, akik étkezés előtt és mtán megmossák a kezüket. Fhez csak vizet használhatnak. Vannak emberek, akik a mosdásnál tiszta vizet használnak a kéz és tiszta vizet az arc megmosásához. Vannak emberek, akik szájvizet is használnak. Vannak emberek, akik! a 'fürdéssel nem várják be azt az időt, amig mint B) osztályú íiépfol kelők sorozásra ikerülnek és a tisztálkodásra a sorozási idézőn vastagon nyomtatott sorokkal ifelhivatnak. Vannak emberek, akiket a sors kegye megáldott, egy-két szép gyermekkel, — ebez is fűződik talán a városnak és államnak valami érdeke — akiket gőzfürdőbe se vihet. Vannak tehát — és 1915ben sokain vannak — emlberek, akiknél a „vizpazarlás" életszükséglet. Ezeket büntessük azzal, hogy drágábban vegyék a vizet, mint azok, akiknek napi szükségletét két liter viz fejedelmi bőséggel elégíti ki? Ennek ép a megiforditottja lenne lielyes. Állítani merjük, hogy a „vizpazarlás" a társadalom elsőrendű érdeke. A társadalom érdeke, liogy az emberek szesz liclyett vizet igyanak, a társadalom érdeke, hogy az emberek mosdjanak, a társadalom érdeke, hogy az emberek fürödjenek A viz használatától nem lehet függetleníteni a ragályos betegségek keletkezését és terjedésiét, >a test jókarban tartását, az egészséges anyagcserét ,a, gyermeki test 'fejlesztését, A teljes vízvezeték felállítása egy városi közigazgatás legelsőrendü kötelessége. Ha az uj rendszer dokumentálni akarja, hogy sallángok és cicomák helyett reális városépítési politika kezdeményezője ,akkor ne azokat kívánja büntetni, akik vizet fogyasztanak, hanem azokat, akik vizet nem fogyasztanak, akkor a vízhiány megszüntetésére ne ezeket az antiszociális, a társadalom legelsőrendű érdekeit lábbal taposó eszközöket vegye igénybe. A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81; Barátságtalan egy ország, amelybe most a szerb hadsereg maradványa visszavonul. Skipultároknak nevezik önmagukat ezen orsízág lakói, albánoknak vagy arnantáknejk nevezik őket Európa népei. Ugy az ország, mint népe valami különlegesség Európáiban. A földrajzi szélességnek csaknem ugyanazon a fokán fékszik, mint Róma és Nápoly, Olaszország keleti partjától pedig egy napi tengeri ut választja el. Az ó-kor legmagasabb kulturai gócpontjaihoz, Hel'laszlioz és Rómához közelebb fekszik, mint bármely más országa Európának és mégis Európa legkultiurátlanább foltja. Amilyen barbár volt az ó-korban, olyanul maradt meg a középkorban és olyan ma is. Népe államalakitásra képtelen, erkölcsi törvénye a vérbosszú. Ezt az ország- és néptalányt talán az fejti meg, bogy területe tulszegóny ahhoz, hogy vonzóerőt gyakoroljon. A rómaiaknak voltak útjaik e területen keresztül és azokat hadtápállomások őrségével biztosították, az ország hegyi lakóival azonban mit sem törődték. Híreknek nevezték őket. Ujlabb kutatások megáilapitották, hogy indogermánok, önálló törzs a görögök, rómaiak és germánok mellett, A Rigómező északi részién, iMitrovicánál hegyhát 'emelkedik, amely olyan mint valami elnyújtott hatalmas retesz Montenegró és Albánia közt: az észak-albán havasok. Gátja volt ez a szerb beözönlésnek, amely ellen megvédte az albán népet. Ettől a hegyháttól a Pindusz íészaki lejtőiig terül el az •albánok lakhelye. Kelet felé elárasztotta Macedónia párkányhegyeit és belyenkint a Vardarig nyomult Négy nagyobb folyóvölgy szeli keresztül a szabálytalan sziklahegységet. Északon a Drina, amely a macedón Dibnál ered s Prilep lés Monasztir felé tör utat. Alsó folyásának széles medencéjében fekszik Albánia legnagyobb városa, iSzkutari, a hasonnevű tó mellett Ennek a városnak a bírása. legfőbb becsvágya a montenegróiaknak. Az ország közepén a iSzkumbi nemcsak területileg, de nyelvileg is ketté osztja az albánokat. Északon a gegek mások, mint délen a taszkok, akik görög befolyás alatt mégis valamelyes műveltségre tettek szert. A iSzkumbi mentén halad a rómaiak másik útja, Durazzótól (Dyrrhachium) Tiranán és Káváján át Elbasszánba, az albának politikai központjába, innen Strapába, Oohridába ós Monasztirba, amelyet a menekülő szerbek még a minap is oly nagy hévvel védelmeztek. Ezeken a völgyeken uralkodik Esszad pasa, Tirena ura. Valonától északra ömlik a tengerbe Albánia harmadik folyója, a Szemeni, 'Ennek a völgyében Valonától Szeraton át, keresztül magas hegységeken Koricába 'és Monasztirba vezet a harmadik ut, Mindahárom ut teliát azon a magas, hóval borított fensikon fut öszsze, amelyen a Balkán-háború után Albánia, Szerbia és Görögország osztozkodott. Ez a fensik ma a Balkán-háború kulcspontja. Ezen a három uton menekülhetnek a szétszórt szerbek Albániába és az Adriához. [Barátokra azonban nem fognak a szerb csapatok Albániában találni, mert ősrégi a gyűlölet .az .albánok és szerbek között. A VII., VIII. és IX. évszázadban állandóan folyt az albánok harca a szlávság ellen, miközben tönkrement az akkor kezdődő műveltség és az albánok visszasülyedtek a barbárságba és teljesen elszegényedtek. '1343-ban Dusán István, a szerbek cárja leigázta Albániát, melynek népiét mintegy kilakoltata és amely Görögország kűlömiböző részeiben szétszórtan és falvanlkint telepedett le. Mikor a Balkánon megjelent tuilhatalmával a török, a szerbek és albánok kibékülték egymással, egy üt harcoltak és együtt buktak el a Rigómezőn (1389.) Ezzel megkezdődik Albánia mohamedamizálása, A .Balkán öszszes keresztény népei közüli a bosnyákokon kívül csak az albának vették fel tömegesebben az izlámot. Osak nehezen hódoltak be azonban az albánok a törököknek. Huszonöt évig tartott SJcander béig liősi küzdelme .a szultán seregei ellen. Kalandos romantikával, emberfölötti hősiességgel és csodálatos nagysággal teli ez a küzdelem. Sklander bég az albán népköltészet halhatatlan hőse. Ezentúl azonban az albánok ;a. szultán leghívebb támaszai, testőrei. A török birodalom leghíresebb hadvezérei és leghatalmasabb méltóságai a mohamedán ni bánok közül kerülnek ki. Az albán telepek pedig a török uralom idején mind jobban elárasztották Macedóniát. A iRigómezőn, Üszkübben és iMonasztirban a szlávok között sok albán is lakik és fájdalmasan érintette az egész albán népet, liogy a legutóbbi bukaresti hőkében Macedónia a szerbeké lett és igy mintegy kiebrudalták erről a területről az albánokat. A szerbiek azután a nemzetiségi százalékot ugy igazították ki a maguk javára, hogy tüzzelvlassal pusztította az albánokat. Megmaradt azonban a számukra régi országuk, amely önálló királysággá lett, de amely olasz intrikák folytán nem tudott megszilárdulni. Esszad pasa szétzúzta az uj albán államalakulatot és a régi anarchiát iktata a helyébe. Hol Tiranában, hol Durazzóban most is azon lesekedik, vajjíon a világháború bonyodalmai nem emelik-e őt a fejedelmi trónra. Maga a nép gyűlöli a szerbeket, de iEsszad pasa és környezete nem ellensége a szerbségnek. Hová fejlődnek ,a dolgok az Adria keleti partjain, Európa legrégibb népének a sorsa mint alakul ki, ki tudná? A föld legelrejtettebb zugát sem hagyja érintetlenül ez a világháború. A kormány betiltotta a péksütemények előállítását. A hivatalos lap szombati száma miniszteri rendeletet közöl, amely a következőket tartalmazza: „Kenyér, kenyér neműek vagy .más süteményeik eliőállitá'sávail ipar- vagy keresetszerüleg foglalkozó vállalatok, üzemek, üzletek, vagy /egyéniek búzának, rozsnak, árpának és kever ékeinek őrleményeiből zsemlyét, kiflit, vagy más péksüteményt nem állíthatnak elő és ily sütemények előállítására semminemű megbízásit sem vállalhatnak. Ily süteményeket forgalomba hozni senkinek sem szabad." (Korzó-mozi épületében) nagyobb mennyiségű HAL É RKEZETT u. m. tükör potyka 1 kilótól 5 kilóig, czigány hal, meny hal és csuka hal.