Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-03 / 289. szám

2 DÉLM A GYÁR ORSZÁG Szeged; 1915. december 3. A jótékonyság gyakorlása és helyes alkalmazása. — Ki rendez, ha a SzabadokSaíási Egyesület a rendező? — (Saját tudósitónktől.) A Szegedi Szabadoktatási Egyesület legutóbb kézimunkakiállitást hirdetett ügyes reklámszelemmel és gyalázatosan rossz magyarsággal megszerkesztett kommünikéiben. Az eléggé terjedelmes hirt minden lap közölte, mert hát tetszik tudni, a szerkesztőségekben jó fiuk ü'nek, akik szivesen görnyednek azért, hogy a hátukon mások másszanak fölfelé. De a görnyedés néha fáj, különösen nagyon fáj olyankor. amikor a mászásnál hibás fogásokat észlelünk, amelyeknél bepillantást nyerünk az úgynevezett közéleti funkciók titkai közé. Ilyen bepillantást enged most nekünk a Szegedi Szabadoktatási Egyesület, amely eddig ismeretlen mohósággal akar a hátunkon fölfelé kúszni. Mint a lapokból tudni méltóztatik, ez az egyesület mosat, varrat, vasaltat, népünnepélyeztet, festet, hordágyaztat, megágyaztat, felágyaztat, sőt dalolni, táncolni se Fszégyel, mi sem természetesebb tehát, minthogy a mozit is felvette kiterjedt üzletágai közé. A mozi valóban jövedelmező üzlet és hogy ezt a jövedelmezőségét a munkavágy milyen mohóságával, az utánjárás milyen agilitásával igyekszik a Szabadoktatási Egyesület a jótékonyság számára kamatoztatni, az sok más dolog kíséretében kiderül a következő levélváltásból: Ad 1308/915. t. f. sz. Tekintetes Bach Jenő és Testvére uraknak Szeged. A Szegedi Szabadoktatási Egyesület az Önök hazafias készsége folytán á tulajdonukat képező Korzó-Moziban f. hő 16-án, d. u. 5 és este 7 és 9 órai kezdettel külön műsor nélküli 3 előadást tartott, melyben az egyesület olykép vett részt, hogy városunk társadalmát, iskoláit, társadalmi uton, nemkülönben több hírlapi cikk utján a jótékony céira való tekintettel megjelenésre kérte. A cél el is éretett, mert mindhárom előadás zsúfolt volt Miután az előadásnak immár egy hete s az egyesület a nyilvánossággal szemben kötelezettségben van, felkérem, hogy az egész jövedelemnek 50%-át, mint amely összeg tanuk előtt a rokkant katonák és pamut költségeinek javára leköttetett, hozzám részletes és szabályszerű elszámolás mellett 3 napon belül beküldeni szíveskedjenek. Szeged, 1915. november 23. Tisztelettel Jánossy Gyula, kir. tanfelügyelő. 1915. november 24. Nagyságos Jánossy Gyula kir. tanfelügyelő urnák Szeged. Vettük f. hó 23-iki 1308/1915. sz. b. átiratát és a következőkben van szerencsénk válaszolni: Ön hozzánk fordult és pedig alant jegyzett főnökünkhöz, hogy a Korzó Moziban egy általunk megállapított napon a jövedelemnek egy bizonyos hányadát engedjük át jótékony célra ós azon kötelezettséget vállalta az Önnel egyidejűleg megjelent t. egyénekkel "egyetemben, hogy az előadás sikere érdekében olyképen fognak közreműködni, hogy a jegyek eladását legalább részben, a három előadásra eszközölni fogják. Legnagyobb sajnálatunkra azt tapasztaltuk, hogy az Önök részéről ez irányban semmi sem történt, mely körülményt alant jegyzett cégfőnökünk Önöknek kifejezésre is juttatta és igy elhatároztuk, hogy az eredményezett 500 koronát a Polgármester ur rendelkezésére boesájtjuk. De még más körülmény is vezette ezirányu elhatározásunkat mert tapasztaljuk, hogy általunk a háború folyama alatt különféle címekre egyeseknek és egyesületeknek kifizetett .összegekről hozzánk nem érkeztek be az adatok és elszámolások, hogy azon összegek azon célra hasznosan és körültekintően tel is lettek-e használva. Nem óhajtunk ezzel senkinek a jóhiszeműségében és feltétlen becsületességében — aki a jótékonyság körül közreműködik — gyanusitást kifejezni, azonban szerény nézetünk szerint ildomos és talán a rendhez tartozik, hogy az az illető, aki a pénzeket rendelkezésre bocsájtja, legalább tudja, hogy milyen rendeltetésre lett az felhasználva. Mi jótékonysági célokra adtunk és a jövőben is adni fogunk közcélok támogatására, de elhatároztuk, hogy összegeket kizárólag és egyedül a Polgármester ur kezeihez fogunk juttatni. Nem engedhetjük meg, hogy az általunk adományozott összegek egy elszámolás tárgyát képezzék. Mi a Polgármester urat megkértük, hogy legyen szives a neki átadott 500 korona összegből, miután Bödőné Őnagysága nekünk megjegyezte, hogy Önök a hadbavonultak pamutkiszolgálására már 200 koronát előzőleg elköltöttek, illetve a főispáni hivatalból az anyagot átvették, ezen 200 koronát folyósítottam. Megjegyezni óhajtjuk még, hogy mi Nagyságodnak f. év szeptember 1-én egy előadásból folyólag ádadtunk 1429.10 koronát Kisszeged felépitése céljaira és legnagyobb sajnálatunkra arról kellett értesülnünk, hogy azon összeg még ma sem érkezett rendeltetési helyére. Mindezen körülmények arra az elhatározásra késztettek, mint már előbb megjegyeztük, hogy ugy most, mintha jövőre nézve, csakis a Polgármester ur Őnagysága kezéhez fogjuk juttatni és ueki módjában lesz az érdemes és hasznos intézményeket a saját hatáskörében istápolni.. Reméljük, hogy Ön is be fogja látni, hogy a leghelyesebben jártunk el, mert végtére a főcél, a jótékonyság gyakorlása és helyes alkalmazása. Kérjük ezt tudomásul venni és vagyunk teljes tisztelettel Bach Jenő. Ad 1308/915. Tekintetes Bach Jenő és Testvére uraknak Szeged. Vettem f. hó 24-ről kelt levelét s minthogy annak tartalma f. hó 23-án fenti sz. a. tett intézkedésemet nem elégíti ki, rövidesen arra kell* kérnem a tisztelt Cimet, miszerint az elszámolást velem írásban közölve, a megegyezéssel kikötött 50 % bruttó bevételt a f. hó 16-án tartott három zsúfolt házból a Szeged Szabadoktatási Egyesület javára címemre megküldeni szíveskedjenek 8 napon belül, mert ellenesetben a törvényes eljárásra kényte lenittetem. Tanuk előtt eszközölt egyességünk egyáltalán nem engedi meg, hogy a kérdéses 50 %-ot az egyesületen kivül máshova..utalják, levelükben jelzett elhatározásuk csak Önöknek lehet irányadó és a jövőre nézve. Ami a pénznek hováforditásá't illeti, megjegyzem, hogy a Szeged Szabadoktatási Egyesület mindenkor hatósági felügyelet alatt álló intézmény, mely az egyesekkel soha, de illetékes hatósággal szemben mindenkor elszámolással tartozik. Szeged, 1915. november 26. Tisztelettel Jánossy Gyula a Szeged Szabadoktatási Egyesület ügyvezető elnöke. A kérdéses mozi-előadások rendezésében tehát az egyesület olykép vett részt, hogy városunk társadalmát, iskoláit társadalmi uton, nemkülönben több hirlapi cikk utján a jótékony célra való tekintettel megjelenésre kérte fel. Szórói-szóra ezt mondja a hivatalos átirat. Igazán megható áldozatkészség a jóté konycél érdekében. Az iskolákat is társadalmi vagy hirlapi uton kérte fel az egyesület a megjelenésre? Miért nem árulja el azt is a hivatalos átirat, hogy az egyesület elvitt a Korzó-mozi pénztárából jegyeket árusítani és azokat pontosan vissza is vitte. A közönséget társadalmi ós hirlapi uton megjelenésre kérték fel? A Korzó mozinak hetenként több zsúfolt háza van, mint ahány nap van egy héten. Tisztára azért, mert a neve kilünő cégér és valamit maga is ért a reklámhoz. Ne komédiázzunk kérem, ezeknek az előadásoknak sikeréhez semmivel sem járult hozzá a Szabadoktatási Egyesület. A reklám-hireket irta. És azokat sokkal jobban és szerényebben megirja a Korzó-mozi. Az ügy egyéb részét kommentár nélkül adjuk át a nyilvánosságnak. !»»e»3bb®aaeaaoss!omsbbgsbabbbsbbsaesse5s9s3!13'8«!süff« Szerbia. Elmondta: Löw Immánuel. Puszta pálcámmal keltem át a Jordán folyón és most kettős táborrá lettem. (Móz. I. 32, 11.) Egyedül uralkodó pálcájával, öröklött jogarával lépett a mai napon trónra az ifjú királyi herceg és ma az agg király trónja mellett a kettős álladalom kettős tábora áll őrt. Megteremtette a király bölcsesége az egység acéltömbjét, azt a haderőt, amely északon és délen két, sőt három táborban küzd hosszú hónapok óta a fölszaporodott támadók hadai ellen. 67 alkotása tette lehetővé, hogy a király, uralkodásának 67-dik évébe lépve, fegyverben láthassa népeit, köztük a magyart, aki a szörnyű mérkőzésben lelkekihültig védi királya trónját. A szent nyelven a fegyver neve zájin. betüértéke szerint 67. Hatvanhét fegyverét hordja a monarkia, fegyverben áll a nemzet, ifja, öregje, vérrel irja a történet könyvébe azt a tanulságot, hogy nem azért van magyar nemzeti álladalom, mert ellenei tűrik, barátai védik s a billenékeny európai egyensúly követeli, hanem azért van, mert ellenségeivel mérkőzve leveri őket. A történelem talaján vérrel vetnek, karddal boronálnak. íme most vérrel vetünk, karddal boronálunk: győzelem magvát hintjük el. Védjük a hazát, védjük agg királyunk trónját. Alig tud a történelem 67 esztendős uralkodóig pályáról! És ez a pálya nem volt kényelmes íitemü életséta: gazdag volt megpróbáltatásban, nehézségekkel, akadályokkal, csalódással, keserűséggel, gonddal teljes. És a hosszú uralkodói pálya hetedik évtizedében jött a legnagyobb rázkódtatás, a világorkán, amelynek nyomában fakad a hosszú bölcs uralkodás jutalma, a békének sudaras győzelmi pálmája. Kétfelé osztotta seregét a király, mint valamikor kisded csapatát küzdésre kész ősapánk. Az egyik északon tart ki; a kivert orosz visszavágyó lomha tömegét fogja föl eleven gátja. A másik délen vitézlik kétfelé válva. Szembeszáll ott a hitszegő olasz konok rohamaival; állja esze-veszett dobpergő tüzét, végez emitt a büntető igazság haragvó hevével a sziklás szerb tartományok fejei és népei felől. Déli határunkon tanyáz a szerb nép, mint a szentföld déli szélén Edóm, vérvörös, a vérben gázoló, fejedelmi vért ontó, uraölő faj. Most saját ura ölette a szerbet. A gonosz, immár hontalan uralkodó bűnéért lakol a szerencsétlen nép. Népölés volt a fejedelemgyilkos fejedelem utolsó szereplése. Országán, népén a próféta látomása teljesült. íme kicsinnyé tettelek a népek sorában, megvetett vagy igen nagyon! (Obadjás I. és kövv.)