Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)
1915-11-07 / 269. szám
Szeged, 1915. november 14. DÉLMAGYAR ORSZÁG 7 mindenki igy hiyta, imiint a footbaü szakosztály előadója és a választmány tagja is igen értékes munkásságot fejtett ki. A többiek közül Löwy Imre, a SaAK megalalkiuJása óta tagja, élőbb a labdarugó csapatban, később ia vivószakosztálybn tej tett ki igen értékes tevékenységet. Fodor László, Ádám Dezső, Szabó Gyula, Rónay Imire és a fiatal. Czinner Andor, mindannyian kedves, jó fiuk voltak, akiket mindenki szeretett, tisztelt és becsült az egyesületben. És ha megszólal imlajd az ujszegedi pályán a: bíró füttye ós megjelennek ismét a •piros-fekete inges fiuk, eszünkbe fogtok mindig jutni és emiiéketeket örökké hálás kegyelettel, fogjuk megőrizni. — A miniszterelnök a király előtt. Bécsből táviratozzák a Budapesti Tudósitó-naSx.: (Gróf Tisza István miniszterelnök reggel, a királyhidai .személyvonattal Bécsbe érkezett és a Magyar Házban1 szállott .meg. A délelőtt (folyamán a miniszterelnök tanácskozott báró Buríán István közös1 külügyminiszterrel, 'és délben külön kihallgatáson, jelent meg a királynál Schönbrunnban. — Uj tábornokok. Bécsből jelentik: A király gyalogsági tábornokokká nevezte ki a következő altábornagyokat: Martiny Hugót, Slöger-Steiner Rezsőt, táborszernagygya : möldenbargi Benigny Zsigmond; lovag cimzetes, táborszernagyot. .Altábornagyok lettek a következő vezérőrnagyok: Jlaurtinger Ferenc, dobai Székely Gusztáv, Ostermuth János, Mizevszky Zsigmond lovag, Hugi a Oszkár, Nemecek József, Schön József, ad-lersíhorsti Belmont Károly, Pernetzki Jenő, Jordán-Bozvadovszky Tádé, Hlavacek Vince és; Kiss Árpád. Vezérőrnagyok ilettek a következő .ezredesek: Delboglad Ernő, JamnikiJóny László, Mohacek Hugó, Hauser Róbert, dr. Austerlilz Lipót, Biaha Ágost, Müller Rezső, Novotny Ádám, Verz Manó, (iürtner Mihály, herceg Schwartzehberg Félix és Kulin Ferenc nyugállományú ezredes. — Szegedi zászlós hőstettei. Irányi László 46-os zászlós négyszeres kitüntetéséről már többször irtunk. Mo,st a B. H. foglalkozik a szegedi .hőssel a következő elismerő sorokban: Eddig ismeretlen hősről .emiékezünk meg. Névtelen magyar vitézről, aminő ezrével akadt e maradok; éljenek boldogabban, minit: eddig. — Hát igy akar elmenni? — kérdezte lihegve az asszony. Igy váljunk meg egymástól mi, akik olyan .sokáig szenvedtünk, hogy egymásé lehessünk. Ráborult a férfi vállára, .a ruháját csókolta zokogva, magához húzta .erővel a fejét ós forró ajakkal súgta: — Bandikám, a tied vagyok! Ölelj meg, ue hagyj el igy! A férfi visszavezette a díványhoz, megcsókolta szelíden .a homlokát és lágy, bánatos hangon mondta: — Talán ez a legszomorúbb pillanat nekem is, .amit 'életemben át kell vergődnöm. Talán meghal minden érzés bennem; de mindegy. Ez után az ember után .nem lehetsz, az enyém soha. Hortyog és nyálaz, rettenetes .és ő utána jöjjek én?! Az asszony fuldokolva rohant végig a sötét. szobában, majd visszajött. Ajkát egy utolsó erőfeiszitéssel szorította .a férfi arcához és á következő pillanatban két (hatalmas dörrenés verte fel .a méla éjszaka csöndjét. A doktor riadtan ugrott ki ,az ágyából, remegő térdekkel gyújtotta fel a villanyt és a divány előtt két véres fejet látott; mindkettőnek halántékából kis piros faltok bujtaik elő. Egy óra múlva, miikor magához tért a doktor fájdalmából, megliepődöttségéből és orvosi tevékenységéből, hitetlenül magyarázta a körülötte állóknak: — Ez a háború! Egy idegen katonával italálja holtan az ember ,a feleségét, aki mindig hü volt és azt sem tudta, hogy katona van a wilágon. szörnyű (háború alatt fönn a Kárpátokban, a galíciai és orosz síkságokon éppúgy, mint Dél-Tirolban, .az Isonzó partján, vagy Szerbia sziklás bércei és völgyei között. A minap nagyobb társaságba hozta el a kis kadétot, azaz hogy most már zászlóst, Monthbach Imre gróf képviselő, .aki mint főhadnagy küzd a iharcitéren. Megtud tűik azután, hogy Irányi László a neve. Kistertnietü, (igénytelen szőke fiu és mint minden igazi hős, szerény és szótalan. Holott erősen faggatták minden oldalról: hol és miképp szerezte a sok kitüntetést. Mert hogy négy darab érem ékeskedett, csillogott széles mellén: .a bronzérem, a kis ezüst, a nagy ezüst érem meg .az arany érem. — Nem tudhatja az ember, hogy miért; kapja. Csak jön. Néha csak egy, néha meg valósággal megdobálják vele .az embert. A haj társa beszélte el azután a vitéz hőstetteit. , Még a kárpáti harcok alatt kapta Irányi László a bronzérmet és a kis ezüst érmet egy sikeres földerítő szolgálata után. Azután levitték az olasz harctérre. A nyáron, a második nagy olasz offenzíva idején, Göri mellett rettenetes ágyuharc után-két olasz dandár támadta meg Irányi ezredét és egy kora reggel a meredek szirtek között bekerítő mozdulatra készült. A kis kadét (még akkor az volt) észrevette a veszedelmes mozdulatot és tizenheted magával egy sziklahasadékhoz rohant, amelynek tátongó ösvényein kúszott .föl az ellenség. A tizenhét magyar viitéz gépfegyverrel, és kézi gránáttal állta e'l .az ntját a kétségbeesetten támadó rengeteg olasznak. Órák hosszait1 tartott az egyenlőtlen küzdelem: .az élethalál-harc. A magyar fink halálra fáradtak, egyik-másik több sebből vérezve, -már ki i.s dőlt. Végre a kora délutáni órákban lankadni kezdett az olasz és azután futva, .menekülve meghátrált. Négyszáz olasz katona teteme maradt a sziklák hasadékaiban. Még föl sem ocsúdtak a magyar vitézek a- rettentő küzdelem kábulatából, .amikor megszólalt a tábori telefon. Az ezredparancsnok telefonon gratulált a kis kadétnak: — Bravó fiu! Megmentetted az ezredet! Egy óra múlva újra .megszólalt a telefon: — Megkaptad a nagy ezüst érmet. Még kétszer szólalt meg estig a telefon. Az egyik arról értesítette Irányit, liogy megkapta a nagy .aranyérmet is, a másik telefonban zászlósi kinevezéséhez gratulált. Igy lett öt nap alatt zászlós a kis kadét. A nagy arany érmet néhány nap múlva maga Károly Ferenc József trónörökös tűzte a mellére. A királyi herceg kedves szóval üdvözölte: — örülök, hogy megismerhettem. Eddig ez a kis zászlós története. — Újházi Edét eltemették. Budapestről jelöntik: Szombatom .reggel felállították UjIházi Ede ravatalát a Népszínház előcsarnokában, .amelyet '.teljesen bevontaik fekete drapériákkal és délszaki növényekkel diszitiettek fel. Egyszerű ravatalon,' nyugodott Újházi Ede holtteste, körülötte gyertyák sápadt fénye1 ég, diszruhás rendőrök és temetést alkalmazottak álnak őrt mellette. A koporsó lábánál, egy bársonypárnára ki voltak téve Újházi Ede rendjelei. Igen sok koszorú érkezett a ravatalra. A koporsót egészen elborította Újházi feleségének koszorúja. Igen sokan jártaik Újházi ravatalánál. Az előcsarnokot délután egy órakor elzárták. A temetési szertartás, amelyet Hajpál Benő református lelkész végzett, három órakor kezdődött. A színház előcsarnokában Tóth Imre igazgató a szinház nevében, Gál Gyula pedig az Országos Magyar Színművészeti Akadémia nevében mondott beszédet. A sírnál- Mihály,fi Károly a (Nemzeti Szinház tagjainak nevében búcsúzott el ja hallottól. A temetésen megjelent J-anlkoviiCh Béla közoktatásügyi miniszter, a magyar közélet és a művészvilág -számos kitűnősége KORZÓ MOZI Igazgató: VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. Vasárnap, november 7-én: ARANY világhírű balladája 3 felvonásban. Személyek: Kund Abigél, Bárczy Benő titkos arája Berki Lili Az öreg Bárczy — — Bárczy felesége — — Bárczy leánya— — — Bárczy Benő, a fia — — Az öreg vadász —- — Szakács And©!4 Fáy Flóra Nagy Ilona Berky József Szentgyörgyi R. Előadások délután 2 órától éjjel. 12 éráig.