Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-27 / 284. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG MO Szeged, 1915. november 28; Hogy segítenek a pékek a tejhiányon. ilathozatok a tejei-pótló anyagokról.— (Saját tudósítónktól) Néhány .nap előtt r; Szegedi Sütök Ipartestülete beadványt intézett dr. Szalay József főikapitányihoz a tejetpótló anyagoknak a tejes - sü t érné n yiekfoe z való felihasznáthatása tárgyában, Köztüdo.máisiu ugyanis, hogy a városi tanács rövidesen foglalkozni fog a tejlkárdés rendezésével és ennek során bizonyos irnegszonitások (fognak életbe tépni a pékek fejbeszerzése körül. Ezt meg í őzendő, beadványukban kérték a főkapitányt, hasson oda, hogy .a tejessütemémyeket kizárólag tejpótló anyagokkal, tejporrai, kondenzált tejtjei készíthessék. Nam akarják a fogyasztó közönséget a nehezen •beszerezhető tejtől megfosztani. Tejessüteményt továbbra is, készítenek, de csak teíjpótíékkai. Külföldi példákra hivatkoznak beadványukban és azt állítják, hogy a tejetipóíló anyagok Ugyanolyan tápértékkel bírnak, mint a tieij és a szervezetre legkevésbbé sem ártalmasak. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester dr. Szalay József rendőrfőkapitánnyall egyetértően a sütoík álltai megnevezett tejetpótló anyagokat Csonka Ferenc városi vegyésznek adta ki, miegvizságáJás .céljából. Addig is, amíg a vizsgálat eredménye nyilvánosságra, jut, nem tartottuk érdektelennek s'sakféríia.k véleményeit kikérni. A Délmagyarország munkatársa mindenekelőtt Kőrös Albertet, a Központi Tejcsarnok igazgatóját kereste fel, ,aki a következőkben mondotta ed véleményét a kérdésről: — A tejetpótló anyagok használata nem uj dolog. külföldön már régen használatban van és különösen tengerentúli hajózásoknál használják. Különösen Hollandiában. Dániában, Svájcban gyártanak nagymennyiségű tej port és kondenzált tejet ,E tejetpótló anyagok bármelyike jóval egészségesebb, mint a piaci tej. Nemi eltiltani kellene a tejpótiékok használatát a pékeknek, hanem kötelességükké tenni, hogy — legalább .a jelenlegi nehéz időkben — kizárólag ezzel dolgozzanak. Tejet pedig egyáltalán nem .engednék pékek részére vásárolni. A Központi péknek nem ad tejet, kevés van és. ez kell a közönségnek. Azért ragaszkodnak a pékek a teipótléklhoz, meri óriási mennyiség áll rendelkezésre, mig tejet — sajnos, — bizonytalan hogy kaphatnak. A tejporban pl. ugyanazok az anyagok foglaltatnak, mint a tejben, hiszen a te.ipoi nem egyéb, mint a tej víztartalmának elpároilogtatása. Schiitz István pékmester, a .sütőmesterek ipar-társulatának elnöke igy nyilatkozott: — Ha öt dekagramm lisztport egy liter langyos vizben feloldunk, teljesen pótolja a tejet a péksütemény készítésénél. A tejetpőtló anyagokat béke időben is ihastenáltuk és kijelentem, Ihogy Szegeden 18 pékmester süt tejessüteményt, de legalább is >két hónapja, hogy a szegedi tejessütemény tejet nem látott. Kizárólag tejporral dolgozunk azóta1. Azért kértük, hogy a tanács engedje meg a tejpótlékok használatát, mert ugy értesüítün, 'hogy a tejes sütemények készítését be akarják tiltani. Nemcsak a pékek, hanem a cukrászok is tejporral dolgoznak. A közismert téjpótltékokön kiviil egy toialátaki'vonat tartalmú pótlékot használunk, a Diamolt-ot. Stádiumból kapjuk, cukor, miéz és maláta keverék, tehát nem lehet az egészségre ártalmas. A használatban (levő tejpótlékok körülbelül annyiba kerülnek, mint a tej, de még ha emelkedni fog is az áruk, a tejessütemények jelenlegi ára megmarad. Azt. 'hogy a sütemény tejjel, vagy tejetpótló anyaggal készült-e, még talán szakértő sem .tudja meghatározni. Ha, amit inam: hinnék, betiltják a teinótflékok használatát vizes kiflit leszünk kénvtelenek adni a közönségnek. Végül megjegyzem/hogy tejpor minden péknél mindig volt raktáron .s váratlan, nagyobb megrendelést mindig ezzel készítettünk. Schweiger Sándor pékmester hasonló értelemben mondta el véleményét a tejpótíékrcl, mint az ipartársulati elnök. Dr. Wolí Ferenc tiszti főorvos véleményét is kikértük, a főorvos azonban tekintettel arra, hogy a városi vegyész a végy vizsgálattal míég nem készült el, egyelőre tartózkodott határozott véleményt mondani, de megjegyezte, hogy az esetben, ha a tejpótlék .az egiészségre nem ártalmas, teljesíteni fogják a sütök kérelmét, Nachtübung. Déli hadszíntér, november 22. '(Saját tudósítónktól.) Néhány nappal .ezelőtt utoljára hangzott át hozzánk a tiszta és csendes éjszakákon a Szerbiában dörgő ágyiuk és harminc és feles mozsarak mames ba rit colj a. Azóta, az á gyuk és jó öreg Haubitzolk már messzi délen járna,k és más vidékek lakóit ejtik rémületbe halálosan hangos énekükkel. Mi pedig, akik .a megelőző napokon a bömbölő ágyuk szavát kstük szívszorongva, magunk is készen állunk már, hogy elinduljunk oda, albol a fegyverek most írják Európa uj történelmét. Mielőtt azonban a harctérre vinnének bennünket, meg kell ismerkednünk ,a harc formájával, azzal, hogy mit, hogyan kell csinálni, ha kikerülünk oda, az ellenség ©lé, aliol már életekbe megy a játék. Hozzá kell szokni a védekezésihez, a 'lövészárok speciális életéhez, ihogy n© mint tapasztalatlanok, de mint mindehhez értő, minden helyzethez alkalmazkodó s magát minden körülmények közt feltaláló férfiak, készen mehessünk ki, folytatni a harcot azok helyett, akik már elhullottak, a végső győzelemig. Erre valók a naponkinti übun.gck (gyakorlatok), nagy übungok és nachtübungok (éjjeli .gyakorlatok). Ezeken már minden ugy megy, mint odakinn, — van ellenség, lövészárok, — a fegyverek, is ugy ropognak .éppen, sturmra is megyünk, ha éppen ugy muszáj és fáradhatatlan feldvachók (őrszemifik) tájékoztatják a vezérkart az ellenség .állásáról, szándékáról. Éppen, mint odakint, .csak hogy az élesek helyett puffogtatnnk az ártalmatlan egzecirpatrcnokkal, meg hogy a sturmnál nem szarunk és ütünk a fegyverek boldogabb végével. Hogy igazat szóljak, a fink nem nagyon szeretik ezeket az lülbungokat, akár nagy, akár naicht a jelzője, — nagy fáradtságot jelent ez mindenkinek a számára, — mint félig halottak jönnek haza a szereplői a nagy fáradtságtól. És amikor hazatértek már, nem a pihenés következik, hanem a nyakig sáros ruhák kitisztítása, aztán a fegyverpucolás, ugy, fáradtan, íMert a vizitre ragyogni kell mindennek, különben kaszárnya- és felseftáreszt következik. Csütörtökön este — éppen nacihtübungról jöttünk haza — avizálja a. század-napos: — Pénteken nachtühumg. Az első század megszállja a Tisza-hidat, feltartóztatja és minden támadással szemben megtartja állásait, megakadályozza az ellenség átkelési kísérleteit. Indulás délután 5 órakor. Piántéken, a jelzett időben máir kinn vagyunk a kijelölt 'helyen, megássuk az állásokat, felállunk a. kész lövészárkokban, ahogy a védelem kívánja, aztán Kallós hadnagy ur, a századparaniesnck kiadja a parancsot: — Eréiter .Gyenge, önkéntes Sipos és két infanterista mint feldvachék gefreiter Gyenge parancsnoksága alatt elindulnak a Tiisizamipntén, megfigyelik az ellenséget, jelentéit. hoznak a számerejéről éls lehetőleg a szándékáról is. Kát perc multán már indulunk is négyen a .sötét homályban. Lassan csörtetünk a cserjék között felfelé a Tiszáméntén. A fekete égiboltról békésen ragyognak le a csillagok, a. csend olyan hangtalan, néma, hogy szinte belemarkol a szívbe. [Mellettünk lassú csobogással folydogál a szálas, nagy folyam tovább. Aki komolyan veszi a rábízott 'feladatot, az előtt egyszerre megnyílik a rejtelmes kapu, amely a legélénkebb fantáziában is elzárja az utat a harctértől, — most teljes valódiságában áll előttünk a harctér, az ottani élet, izgalmak, remegő várakozás. Még tiz lépés, — széles útra érünk. Parasztszekér döcög az uton, a szekéren szalma, Gefreiter Gyenge megszólítja, a kocsist, 'honnan jön, mit látott? — Semmit — hangzik az együgyű válasz erősen idegen kiejtéssel. Tudniillik szerb ajkú az istenadta. Nem akarunk neki hinni, nekem megvillan az agyamban a a gondolat, vájjon nem lopózott fel az ellenségtől valaki a szekérre, hogy bennünket kikémleljen? Benyúlok a szénába, egy bakkanes akad a kezembe. Pár pillanat multán már ott áll előttünk az egész ember. Szénás a ruhája egy kicsit. Ez az első fogoly, akit, mint katona elfogtam. Hát ez igy megy odakinn is. Érdekes. Vallatjuk, de nem vall. Hallgat. A kocsis azonban már nem tagad tovább. Elmondja, hol látott ellenséget. Most más kocsi jön. Egy infanteriisztáuak 'elmondjuk, amit a kocsistól hallottunk, mit jelentsen, rábízzuk a. foglyot, aztán hárman Lefekszünk abba a kocsiba, amely a mi utunkkal egyezik. Ellenséges feldvacíbót látunk mellettünk elhaladni, a tábor már nincs messze. Tényleg, a csillagok világa mellett sötétebb tömeget látunk. Katonák. Az ellenség. Ereiter Gyenge fojtott hangon adja ki a parancsot a velünik levő inifauterisztának: — Leugrasz a kocsiról. A földön oldalra csúszol, hogy ne lássanak, aztán a cserjék közt, ahogy a lábaid bírnak, visszamész és jelented, hogy 150 ember syarmliniában jön! Vigyázz, hogy el .ne fogjanak. A fiu, mint egy macska, nesztelen leugrik a kocsiról, a. következő pillanatban már magunk sem látjuk. Az ellenség már alig van 150 lépésnyire. Céltalan tovább is a kocsin tartózkodni, len.grunk. Még a kocsi gazdája sem veszi észre, hol hagyott el bennünket. Most jobbrabalra Lefekszünk az utat szegélyező árkokba. A kocsi odaért, .Megállt, Látjuk, hogy .a* kocsis a kocsijára mutat: ott vagyunk. Most az ellenség kotorász a kocsiban. Mi kacagunk fojtottan. Nem sikerült nekik elfogni bennünket. Az ellenség megindul, nemsokára elrmasirozik mellettünk. Várunk pár percig, aztán óvatosan utána, Azaz, ihogy csak Gyenge, a parancsnok. Magamnak elébe kell vágni az ellenségnek, megelőzni, hogy egy, részünkről történő ügyes mozdulattal bekeríthessük az ellenséget. Sikerült. Fél óra .multán már az ellenséges svarm mögött áll 70 emberünk. Egy sortűz, az ellenséges svarm felbomlik, aztán élőiről felbukkan csapatunk másik része, látják, hogy minden elveszett. Az egész századtörzs megadja magát. iA nachtübunignak vége. Sipos János. GYÓNJGÉZA przemysl versei. Ára 1 kor. 20 f. •• Kapható: VÁRNAY L. :: könyvkereskedésében. :: Az összes harcterek legjobb és legát| • i tekinthetőbb térképei legolcsóbb áron BBB Vároag L. könyvkereskedésében (Kárász-utca 9.)