Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-12 / 246. szám

Szeged, 1915. október 12. DÉLMAGYARÖRSZAQ ltot a liszt, u — A nullás liszt 85, a kenyérliszt 45 fillér. — (Saját tudósítónktól) Dr. Szalay József főkapitány hétfőn délután öt órára ülésre hivta össze az élelmezési bizottságot, hogy a liszt, a kenyér és péksütemények maximális árait, valamiint az utóbbinak súlyát megállapítsák. A kereskedelmi és iparkamara erre vonatkozólag tett már javaslatot, 'melyről néhány nappal ezelőtt számoltunk be. Az iparkamara véleménye szerint .a .következőképeri lennének megáll api tan dóik az árak: A liszt ára a közfogyasztásban tíz százalékban magasabban állapittassék .meg a mindenkori maximális árak fölött s a viszontéiárusitók öt százalék engedményt kapnának, a tiz százalékból. A zsákokért két korona ötven fillér kölcsön-d'ij számitiható, a zsákot azonban 30 fillér használati di-j levonásával viszsza kell venni. Házihoz1 .a liszt csak önköltségi árban fuvarozható. Kéri a kamara, hogy az élelmezési bizottság csak egy tipusu kenyeret állapítson meg a közönség részére 46, a viszontelárusitők részére 42 fillérért kilónkint. A fehér süteménynél a kifli súlyát két és fél, a zsemlye súlyát báróim és fél. esetleg négy dekában kéri a kamara megállapítani s az árra vonatkozólag négy fillért, a viszontelárnsitóíknak tiz százalék engedményt javasol. Kéri még a kamara annak megállapítását, (hogy a pékek korpát ne keverhessenek a süteménybe. Az élelmezési bizottság elfogadta a kamara tiz és öt percentes javaslatát és a liszt kilójának árát egyszerű átszámítás utján a következőkben, szabta meg: nullás liszt kicsiben 85 fillér, viszonteladóknak 81 fillér; főzöliszt kicsiben 65 fillér, viszontelárusitóknak 62 fillér; kenyórliszt kicsiben 45 fittéi 'viszontekirusitóknak 43 fillér; rozsliszt kicsiben 46 fillér, viszontclárusitóknak 44 fillér. A kenyérre vonatkozólag a kamara 42 és 46 filléres javaslatával szemben dr. Végman Ferenc indítványára a bizottság a kenyér kilójának árát kicsiben 44, viszontelárusitőknak 40 fillérben tartotta elfogadhatónak. A kifli súlyát a kamara véleménye alapján két és fél dekában határozta meg .a bizottság, a .zsemlyénél azonban nem ment egész simán a súly meghatározása. Schiitz István szerint a négy dekás zsemlyére ráfizetnek a pékek. Igy csakhamar bekövetkezik, ihogy nem fognak sütni. Javasolja a fehér sütemények sütésének beszüntetését. Dr. Szalay József: Erre két 'megjegyzésem van. Az egyik, hogy a háború tartama alatt mi voltunk legrosszabbul ellátva fehérsüteménnyel. A másik megjegyzésein, hogy mikor átírtam a kamaráihoz az árak és süly megállapításáért, erre a hírre egyszerre megnőtt a zsemlye, amely eddig napról-napra fogyott. Ez nem eljárás, a közönséggel nem lehet igy elbánni! Az utóbbi időbeni már csak akikora volt egy zsemlye, mint a dió! A sütő •uraknak tessék becsukni az üzleteiket, 'ha az iparhatóság megengedi! Zhnonyi István.: Meg kell büntetni, aki... Dr. Szalay József: Hát a tisztességre soha ne apelláljunk? Mindig csak büntetéssel dolgozzunk? Elvégre mindennek van határa! A bizottság ezek után négy dekában állapította meg a zsemlye súlyát s a többiekben elfogadta a kamara javaslatát. Az árak és súly megszabás után még két ügyet intézett el az élelmezési bizottság. A Piék-féle szalámigyár azt kérte, hogy a szailámigyártás közben megmaradt zsirszedeléket a hájra megállapított máikszimális áron árusíthassa. Az élelmezési bizottság ezt nem tartja megengedhetőnek. A Központi Tejcsarnok kérte, hogy a tej literjét a beszerzés nehézségeire való tekintettel, 40 fillérért árusíthassa s házhoz szállítva literenkint 4 fillér kézbesítési dijat szedhessen,. A közélelmezési bizottság megengedte a 40 filléres árusítást, abba azonban, hogy a tejcsarnok mennyi kézbesítési dijat szed, nem •szólhat bele, mert 'ezt a vevő és árusitő közti magánügynek tekinti. Ezzel az ülés- véget ért. .••••••••••••••••••aaBBBaBBxaaBaBacaflBaaGassaaassii/ HÍREK oooo A török Vörös Félhold képeslevelezőlapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bizottság, (Budapest, képviselőház.) Elfogták a deszki rablógyilkost. (Saját tudósítónktól.) Augusztusban megírtuk, hogy egy saerb származású cigány, Jegdity Artémia, akit a szabadkai fogházból adtak ki munkára, .megszökött és Szeged mellett a deszki határban megölt egy osztrák .katonát és kirabolta, A rablógyilkos fegyencet nyomban véres tette elkövetése után elfogták és a csendőrök be akarták szállitani a szegedi lionvédbir ósághoz. Bilincsbe verve ültették a vonatra a veszedelmes embert, aki megvasalt kézzel a kisérő csendőrőrmester szemeláttára az ablakon át kiugrott a robogó vonatról. Meghúzták a vészféket és nyomban a rablógyilkos keresésére indultak, aki azonban eltűnt az é.i sötétjében. Azóta Bácska és Csongrád csendőrei állandóan nyomoztak Jegdity Artémia után, akinek azonban semmi nyomát sem tudták felfedezni. Vasárnap aztán egy érdekes véletlen egyenesen a szabadkai fogházba juttatta, — mint Szabadkáról jelentik, -- az osztrák katona üldözött. gyikosát. Egyik külvárosi rendöiörmestert egy gyanús alak részegséget tetetve meg akart lopni. A részeg emberek kcdélyeskedésével megölelte a rendőrjrm es-rcrt és a kezével <n őrmester zsebében kotorászott. Az őrmester azonnal nyakoncsipte és a peches tolvaj töredelmes vallomást tett. Azt mondta, hogy Niko•lics Sándornak hívják, éhezett, azért vetemedett tolvajlásru, Nikoliesot bekísérték a rendörségre. majd amint innen is szökést kísérelt meg, átadták a szabadkai királyi ügyészségnek. A fogházőrök azután leleplezték Nikolics Sándor álnév alatt Jegdity Artémiia a deszki rablógyilkos rejtőzködik. Jegdity Artémiát Szegedre szállítják ós a statúríális bíróság fog Ítélkezni felette. — A hatóság és a drágaság. A tanács hétfői ülésén dr. Szalay József, főkapitány bejelentése folytán foglalkozott a szeptemberi közgyűlésnek az élelmisaeruzsora letörésére hozott határozatával. A tanácstagok abban állapodtak meg, hogy a közgyűlési határozatot nem hajtják végre, mert egy kivételével valamennyi pontja törvényellenes. A szövetkezetet meg lehetne csinálni, — mondja a tanács - de a Baek-malommal még nem történt meg az elszámolás, hogyan adja hát ide a város azt a 100.000 koronát, ami miég be sem folyt. Ami azt a 100.000 koronát illeti, amelylyel .a. szövetkezet létesítését <a .polgárság mozdítaná elő —mondja ismét a tanács — azzal is rosszul állunk, mert ez idő szerint csak fíack Bernát és IVimmer Fülöp ajánlott fel 10—10.000 koronát. Tudtunkkal a város közönségének legnagyobb része egészen más véleményen van, mint a hatóság. A Baiclk-féle elszámolás formai dolog, amelyet eddig is meg lehetett volna csinálni. iA második 100.000 koronát pedig a polgárság részéről bizonyára össze lehet hozni nagyobb tételekből, ha a polgármester ur és a főkapitány ur az ügynek ezt a részét kezükbe veszik. Egyébként arról értesítenek, hogy az indítványozók nem nyugszanak meg a tanács állásfoglalásában és ragaszkodnak a közgyűlési határozat végrehajtásához. Más oldalról pedig annak megírására kértek föl bennünket, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok jelentékeny része rendkívüli közgyűlés, a polgárság pedig népgyűlés összehívására készül. — Dr. Lázár György síremléke. A város tanácsának hétfői ülésén Tóth Mihály főmérnök bemutatta dr. Lázár György síremlékének gipszmodelljét, amelyet a főmérnök tervezete szerint Barabás Lajos városi mérnök készített. A modell teljesen megnyerte a tanács tetszését, a kivitelre azonban csak a háború után kerül ,a sor. Az emlékműre 10.000 korona van előirányozva, s az egész sirbolt az emlékművel együtt 20.800 koronába fog kerülni. A mii anyaga ruszcikai fehér márvány lesz. Alternatív .költségszámítást készített a mérnöki hivatal arra az esetre, ha az emlék műkőből készülne. Ebben az esetben csak 8000 koronát tennének ki a költségek. De ebben a kivitelben természetesen az építmény sokat szenvedne külső szépségében és tartósságában. Értesülésünk szerint a mérnöki hivatal tervező építészeket is felszólított vázlatok készítésére, .akik részben be i.s nyújtották terveiket, de ezek ma nem kerültek a tanácsülés elé. Mindenesetre kívánatos, hogy a tanács a döntés előtt .a síremlék más megoldásait is lássa, mint azt az egyet, amelyet a főmérnök készített. — A lengyel nép jövője. A szöveiséges seregek fegyvereinek ereje felszabaditotta a lengyel népet az orosz járom alól. A MagyarLengyei Egyesület most lelkes hangú felszólítással fordul a magyar néphez, amelyben azt kéri, hogy a békekongresszus elé kerülő tömeges aláírásokkal tegyen tanúságot a lengyel ügy iránt való rokonszenvéről. — Kitüntetés. Patzouer Aladár, 5. honvédgyalogezredbeli hadapródot a király vitézségi éremmel tüntette ki. — A przemysli foglyokat Szibériába szállítják. Przemysl elestével tudvalevőleg az egész védősiereg orosz fogságba esett s az oroszok a birodalom különböző városaiba vitték őket. Przemysl ben a szegedi 5. honvéd gyalogezredből is sokan jutottak fogságba és ezért sok szegedi családot érint az az értesítés, amelyet a praemysli foglyok sorsáról táviratilag kapott dr. Biró Károly szabadkai polgármester, vejétől, Groób Imre kapitánytól. A táviratban ez áll: Mindnyájunkat Szibéria Amur nevű tartományába visznek. Távirali értesítést egyelőre Szimbirszkbe. Az oroszok tehát a messze Szibériába viszik a przemysli bősöket, amiből arra leliet következtetni, hogy Szimbirszkben másoknak — talán a menekülteknek — kell a liely. — Még egy ártézi kutat fúrnak, A város tanácsának 'hétfői ülésén Bokor Pál helyettes polgármester tejelentette, hogy az «j artézi ku<t elkészült, de még nem szolgáltatja azt a vízmennyiséget, melyet reméltek. A végleges bekapcsolás ntán azonban jelentékenyen emelkedni fog a vízimennyiség. A helyettes polgármester bejelentette azt' is, hogy még egy nijabb artézi-lkut fúrását is megkezdik legközelebb. Mivel hogy a vízmennyiség fölemeléséről volt szó, a tanács — benne lévén az emelésben, — egyben azt is elhatározta, hogy a vizdijatk felemelésére is javaslatot tesz a •közgyűlésnek. A. tanács a viz köbméterének árát tiz fillérről húsz fillérre kívánja fölemelni, mivel Ihogy a tiz fillért botrányosan olcsónak tartja. A közgyűlés azonban bizonyára nem igy fog vélekedni.