Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-01 / 237. szám

Szeged, 1915. október 1. DÉLMAG YÁR ORSZÁG 5 kezdjék csak levonni és minden fizetésű alkal­mazott részesüljön a drágasági segélyben. Dr. Kovács József természetben kívánja ki­adni a drágasági segélyt. Taschler Endre: Igen. Akinek cipő kell, an­nak majd adunk fát... Dobay Gyula a havidíjasok gyermekei rután is segélyt kiván adni. Indítványozza, liogy a drágasági segélyre vonatkozólag akármelyik indítványt fogadja is el a közgyűlés, mondják ki a birtokon kívüliséget. Dr. Dettre János sze­rint ez jogi akadályokba nem ütközik. Ha a miniszter nem íhagyná jóvá a lliatároztot, a ki­osztott segélyt mint előleget levonná a város. Várhelyi József a liarangozókat is drágasági 1 •segélyben kivánja. részesíteni. Balogh Károly: ; Nem birjuk el, hogy mindenkit segélyezzünk. Minden indítványt lehetetlennek tart. A város nem birja el. Köszöni a közgyűlés jóakaratát a maga és tisztviselő társai nevében. Cicatricis Lajos: Nem meri kimondani a birtokon kívüliséget. Végül is szavazás alá kerül a kérdés. A közgyűlés 25 szavazattal 4 ellenében a tanács javaslatát fogadta el. A főispán ezután a közgyűlés folytatását pénteken délután 5 órára halasztotta. HIREK 0000 A török Vörös Félhold képeslevelezö­lapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bi­zottság, (Budapest, képviselőház.) A 43—50 éves kereskedők és iparosok önkéntességi joga. (Saját tudósítónktól.) A szegedi kereske­delmi és iparkamarához érdekes átiratot inté­zett a miskolci kamara, amelyben pártolását kéri anuafc a 'felterjesztésének, .amelyet a ke­reskedelmi miniszterhez a 43—50 éves nép föl­kelők önkéntesi joga és helyi szolgálata érde­kében intézett. A jelentős érdekeket tolmácsoló felterjesztést egész terjedelmében az alábbiak­ban közöljük: Nagyméltóságú Miniszter Ur! A ni. (kir. honvédelmi miniszter ur őnagy­méltóságának folyó évi augusztus hó 19-én 11605/elnöki B. sz. a. kibocsátott körrendelete az 1865—1872. évi születésű népfelkelésre köte­lezett egyéneknek az egyévi önkéntesi kar­paszomány viselésére való jogosultsága tár­gyában nem adja meg az egyéves önkéntesi karpaszomány viselésének jogát azoknak az egyéneknek, akik a megkívánt iskolai képzett­séggel nem bárnak, ellenben társadalmi állásuk, szerepük, műveltségük, munkakörük az önkén­tességi jogra minden tekintetbein érdemesítik. Ez idézett rendelet 7. szakasza szerint később fog ,a honvédelmi miniszter ur ő,nagyméltósá­ga rendelkezni azoknak ,a fegyveres szolgálatra alkalmasnak talált 1865—1872. évi születésű népfélkelésre kötelezetteknek kivételes kezelte­tése iránt, akik az egyévi önkéntesi kedvez­ményhez .megkívánt tudományos képzettséget nem szerezték meg, akiknek azonban személyes képességeik a^ közéletben, illetőleg hivatásuk­ban végzett szolgálataik és társadalmi állásuk bizonyítják, hogy az átlagosnál magasabb kép­zettséggel bírnak s igy a katonai szolgálat tartama ,alatt kivételes elbánásban volnának részesitendők, mely kivételes elbánás abban fog állani, liogy .az illetőik a közönséges kaszár­nya, tábori munkák végzésé alól teljesen men­tesek lesznek és ha a szolgálat lehetővé teszi, engedélyezhető lesz részükre az is, hogy a lak­tanyán kivül lakjanak. E kedvezmények elnye­rése azonban egyéb kedvezményekre nem jo­gosit. Kivételes elbánásra igénnyel biró nép­fölkelésre kötelezettek külön ismertető jelzéssel fognak elláttatni, ezt a kedvezményt azonban csak a bevonulás után szóbelileg lehet kérel­mezni. Tekintettel arra, hogy Kamaránkhoz na­ponta érkeznek olyan kérvények, melyekben­tekintélyes kereskedő eégek és iparvállalatok vezetői az önkéntességi jog elnyeréséért folya­modnak és amely kérvényeket Kamaránk a fent idézett honvédelmi miniszteri rendelet, valamint Nagymóltóságodnak ily kérvényekre küldött leiratai értelmében visszautasítani kénytelen, holott e rendelet kibocsátása előtt az ily kérvényeknek kedvező elintézése kilá­tásba, helyeztetett, oly tiszteletteljes kérelemmel fordulunk Nagyméltóságodhoz, kegyeskedj ék a Honvédelmi miniszter ur őnagyméltóságánál magas befolyását oly irányban érvényesíteni, hogy a fent idézett rendelet szerint csak ké­sőbb kibocsátandó rendelkezések lehetőleg mi­előbb ipublikáltassanak és hogy a megadandó kedvezmények a lehetőség szerint minél széle­sebb (körűek legyenek, annál is inkább, mivel különösen a 43—50 éves népfölkelésre kötele­zettek között igen sokan vannak, akiknek év­tizedeken át folytatott produktív szellemi mun­kájuk, elsajátított képzettségük és elnyert tár­sadalmi állásuk sokszorosan pótolja az előirt iskolai képzettséget. E kérelemmel kapcsolatosan tisztelettelje­sen kifejezésre hozzuk az ipari és kereskedelmi érdekeltségeknek ama, Nagyméltóságod előtt már tolmácsolt kérelmét, liogy a 43—50 éves népfölklők közül mindazok, akik kereskedelmi vagy iparüzlet tulajdonosai, vezetői, illetve fontos állást betöltő alkalmazottai', indokolt cselben csupán helyi szolgálatra alkalmaztas­sanak, Indokolja e kérelmet, hogy a msunka­hiány napról-napra érezhetőbb lesz és mind súlyosabb helyzetet teremt iparvállalatainkra, valamint a kereskedelmi üzletekre, melyeknek tulajdonosai üzemüket, illetve üzletüket min­den nehézségek dacára is fenntartják, Abban a meggyőződésben, liogy a hadvise­lés ér (lelkei is megkívánják az ország munka­képességének, produktivitásának fentartását és ezáltal nagyarányú szükségletei kielégítésének lehetőségét, a 43—50 éves néípfölkelők bevonu­lási batáridejének közeledtével ismét felkeres­sük Nagyméltóságodat abbeli kérelmünkkel, liogy iparosainknak és kereskedőinknek üzle­tüknek, üzemüknek fentíartása, anyagi megél­hetésük biztosítása és a .nemzeti munka foly­tonossága érdekében megadassák a lehetőség katonai .szolgálatuk teljesítése idején is az ipar-vállalat vagy kereskedelmi üzlet felügye­letére és legalább a legfontosabb üzleti ügyek­nek elintézhetésére. Abban a reményben tolmácsoljuk e kérel­met Nagyméltóságod előtt, hogy magas köz­benjárásával a hadügyi kormány kedvező dön­tését, ezáltal iparunk és kereskedelmünk nagy­fontosságú érdekeinek érvényesülését elősegí­teni kegyeskedik. — A király nevenapja, Budapestről jelen­tik: Jósika Sámuel báró, a főrendiház elnöke, körözvény. utján tudatja a főrendekkel, hogy a király nevenapja alkalmából hétfőn, október 4-én délelőtt tiz órakor ünnepies istentisztelet lesz a budavári koronázó-temploniban; megje­lenés nemzeti diszöltönyben, a, hadsereghez tar­tozók számára menetöltöny szolgálati jelvény­nyel. — Ismét lehet magántáviratot feladni. A szegedi postafelügyelőség közli, ihogy ok­tóber elsejétől kezdve megszűnnek a posta és távírda korlátozására vonatkozó intézke­dések Szegeden.. Péntektől kezdve tehát is­mét lehet magántáviratot feladni a távirda­hivataloknál. — Hapa orosz fogságba esett. Hapa, családi nevén Stein Sándor, a SzAK népszerű futballistája, mint hadapród küzdött az északi harctéren. Egyik barátja, Hegyi Márton Lajos, most az alábbi levélben értesiti az egyesületet Hapa fogságba jutásáról: A SzAK. Igazgatóságának, Szeged. Végte­len sajnálattal tudatom, hogy egyesületünk ügybuzgó tagja, a közkedvelt Hapa, megunván a dicsőség mezején a vándorlást, Szibéria bol­dog havasi mezőire vándorolt. Veszteségünk súlyos ugyan, de tekintve, liogy az oroszok futball-sportja milyen alacsony fokon áll, sem­mi pénzért sem tudván angol vagy amerikai trénerre szert tenni, kénytelen volt a mi Ka­pánkat magának lefoglalni s igy még ürülhe­tünk, hogy az orosz futball-,sport fellendítésé­ben nekünk magyaroknak is halhatatlan érde­meink lesznek. Engem szintén .szerettek volna elcsipni, de egyelőre sikerült meglógni. — Fegyvermester a szegedi hadbíróság elítt, Löki János, 3-ik honvédhuszárezredbeli fegyvermester a harctéren fegyvervizsgálatot tartott. Közben a revolver elsült a kezében és Dobay Kárólv nevű honvédet eltalálta a go­lyó. Dobay pár nap múlva belehalt sérülései­be. A szegedi hadbíróság csütörtökön, tár­gyalta ezt az ügyet. A hadbíróság dr. Békéi Nándor védőbeszéde után gondatlanságból okozott emberölés vétsége óimén az, enyhítő '.körülmények figyelembe vételével három havi fogházra ítélte Lókit. - A cigányok, ha mulatnak. Ez év juliu­sában. Jankó János 25 éves lókupec nagyobb oigánytársaságban mulatozott Benedek An­tal korcsmájában. Közben, bejött Petrovics György egy másik nagyobb cigánytársaság­gal a korcsmába. Petrovics odament a már mulatozó társasághoz) és botjával néhány po­harat levert az asztalról. A dologból majdnem verekedés, lett, de a jelenlevő asszonyoknak sikerült lecsillapítani a részeg embereket. — Nemsokára Jankó abbahagyta a multazást és az utcára ment. Petrovics, aki 'iigylátszik, mindenáron kötekedni akart, utána ment s a botjával megütötte Jankó Jánost, aki erre elő­kapta bicskáját és szivén szúrta Petroviesot. A eigánylegénv azonnal .összeesett és néhány pillanat alatt meghalt. Az ügyészség szándé­kos emberölés bűntettével vádolta Jankót. A szegedi törvényszék csütörtököm tárgyalta ezt az ügyet. A vádlott kihallgatása alkalmá­val azt mondta, hogy nem érzi magát bűnös­nek. Ittas volt, nem tudta tisztán, mit csinál. A tárgyalást a törvényszék elnapolta, mert három fontos taniu, akiket a tárgyalás elején a rendőrség utján rövidesen elő akartak keri­ten'i, nem volt feltalálható a városban. — A szegedi tábla ítélete a mátéháza­pusztai karambol ügyében. Mátéházapuszta állomáson februárban a 40002. számú vonat az állomásra be'haladtában nekiment egy má­sik vonatnak. A karambol következtében két ember meghalt és 15 megsebesült. A moz­donyvezető, Beke Gábor ugyanis nem vette észre, hogy a szemafor tilosra áll, mert tanu­latlan fűtője volt, aki soha még mozdonyon nem fűtött. Neki magának kellett tüzelnie. Emellett olyan rossz minőségű szene volt, a milyet békeidőben egyáltalában nem használ­nak. A rossz szén a folytonos tüzelést tette már előre felhívja az igen tisztelt közönség fi­gyelmét. 8 felvonásos fii mszenzáció előadásaira.

Next

/
Thumbnails
Contents