Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-01 / 237. szám

10 bélmagyarország Szeged, 1915. október 3. A közélelmezéstől a drágasági segélyig. A szeptemberi közgyűlés második napja (Saját tudósitónktól.) A szeptemberi 'közgyűlés második napján is a tanácskozásra szánt idő nagyrészét indítványok tárgyalása foglalta el. Viharokban a csütörtöki közgyűlés sem szűkölködött. Kezdődtek a viharok már a szerdai ülés jegyzőkönyvének hitelesítésénél, aztán folytatódtak a beszállásolási terhek körül benyújtott indítványnál, majd végigvonultak az egész tárgyaláson. Dr. Cicatricis Lajos főispán elnökölt. Taschler Endre főjegyző felolvasta a szerdai közgyűlés jegyzőkönyvét. Wimmer Fülöp: Nem találom nyomát a tegnapi közgyűlés jegyzőkönyvében annalk a határozatnak, amely az élelmezés megjavítását eélzó indítványnál a hirtokonkivüliséget -kimondta. Cicatricis Lajos: A közgyűlés erre vonatkozólag semmi határozatot nem -hozott 'tegnap. A tanács azonban már ma megtette a szükséges intézkedéseket, éppen a. közgyűlési határozat szellemében. Wimmer Fülöp: Ha -a főis-pán ur a tanács nevében kijelenti, hogy ,a tanács formahiba dacára sem felebbezi meg a. határozatot és azt magára nézve kötelezőnek tartja-, -a választ szívesen tudomásul ve-szi. A főispán: A város tanácsa már előzőleg kimondta, liogy fogyasztási szövetkezet létesítését szüksége-snek tartja a drágaság enyhilésére. Bízik benne, hogy -a ta-nács végrehajtja a közgyűlés határozatát a törvényes formák között. Kéri a közgyűlést, nyugodjék meg ebben. Végmann Ferenc szintén a főispán igéretót kívánja arra nézve, hogy -a tanács végrehajtja a közgyűlés határozatát és felállítja a fogyasztási szövetkezetet. A főispán: Ismétli az előbb mondottakat. A tanács szivén hordja a polgárság érdekét. Bízza a közgyűlés az ügyet a tanács lojalitására. Kéri -a mult ülés jegyzökönyvének ilyen értelemben való tudomásul v-ételét. Wimmer Fülöp kijelenti, hogy -a főispán nyilatkozatában megnyugszik, mire .a közgyűlés a jegyzőkönyvet tudomásul veszi és bitelesiti, i : • • i • : (Ki viselje a beszállásolási terheket.) Tóth Mihály katonaügyi tanácsos jelentette a közgyűlésnek, hogy dr. Kovács József a katonai beszállásolási terhek -arányos megosztását kéri ,a vármegyei törvények vonatkozó pontja -alapján, pótadó kivetésével. Eddig ugyanis csak a háztulajdonosok viselték a beszállásolási terheket, noha a törvény intézkedik, hogy -a lakosság összessége viselje a terheket. A tan-ács javasolja, hogy az ügyet bizottságnak adják ki szabályrendelet készítése céljából, amelyet soronikivül terjesztenek m-ajd a legközelebbi közgyűlés elé. Dr. Kovács József: A tanács javaslatát nem fogadja el. Ez elodázza a kérdést. Ismerteti a vonatkozó törvényt -és -a háztulajdonosok terheit. Kéri a közgyűlés határozatát a kérdésben. A főispán: A tanács javaslata nincs ellentétben az indítvánnyal. A közgyűlés -nem is tehet mást, mint hogy sürgősnek mondja ki az ügyet és a tanács a legközelebbi közgyűlésre -soronkivül terjeszti elő. Dr. Kószó István szerint ilyen rendkiviili viszonyok közt a beszállásolási terheket mindenkinek egyformán kell viselni. A tanácsnak nem lett volna nehéz érdem-leges határozatot hozni, miért -a mai állapot — -szerinte — nem törvényszerű. Indítványozza, liogy aniig az ügyben határozatot hoz -a közgyűlés, a költségek behajtását függesszék fel. Somogyi Szilveszter: Addig hova tegyük a tiszteket? Szuronnyal mennek be. Épen ettől akarják megóvni a közönséget. Kószó István: Arról az uraknak kell gondoskodni. Dr. Dohay Gyula: Igazságtalannak tartja^ hogy csak a háziurakat terhelik a beszállásolási költségek. Mindenki lakásába tessék beszállásolni. 1 A főispán: Pár hónappal előbb erről szabályrendeletet terjesztett a -tanács a közgyűlés elé. Akkor a közgyűlés levette a tárgyat a napirendről. Az uj indítvány most érkezett. A tanács nem tudott 24 óra alatt szabályrendeletet készíteni róla. Gsak a jövő közgyűlés tárgyalhatja az ügyet. Dohay Gyula: A lakók is viseljék a beszállásolási -terheket. ) Tóth Mihály: A törvény értelmében a házbirtokosokat terheli a beszállásolási kötelezettség. A törvény végrehajtási utasítása szerint ez a kötelezettség kiterjed a há/birtok helyiségeire még akkor is, ha azok mások -használatában vannak. E szerint a természetbeni beszállásolás a házbirtokosokat terheli. A törvényhatósági bizottság tagjai közül -a háztulajdonosok zajongani kezdenék. A zaj növekszik, -a szavakat hallani nem lehet. A főispán (csenget): Ha nem nyugodnak meg az urak, kénytelen leszek a közgyűlést felfüggeszteni. A zaj a főispán csengetésére lassan lecsillapul. Tóth Mihály: A törvény világosan beszél. A ta-nács eljárása jogos. Amikor -szabályrendeletet hoztak a közgyűlés elé, nem kelle-tt, Most azt kívánják, hogy egy 24 órája beadott indítványra kész szabályrendeletet húzzon ki a tanács a zsebéből. Vékes Bertalan: Ne -csak a körúton kivül, de belül is -szállásolják e-1 a. katonákat. Végman Ferenc: A közpénztárból fizessék ezeket a terheket. Somogyi Szilveszter: Békés időben a város meg akarta kímélni a város polgárságát a terhektől. Akkor ez kevésbe került. Most, a háború óta az idegenből jött tisztek mind ideiglenesen vannak itt. Ezeknek nem lakbér, hanem beszállásolás jár. Most. hadosztály központ is vagyunk. Ezzel nagyon sok beszállásolás jár. Dr. Kovács József: Ezt tudjuk. Somogyi Szilveszter: Mért nem tetszett mondani, ha tudta, A város csődbe kerül, ha tovább is ő fizeti a terheket. Magyarázza a törvényt. Jön az októberi közgyűlés két hét multán. Akkor talál módot a közgyűlés a megoldásra. Most hosszabb vit-a indul meg dr. Dohay Gyula és a polgármester közt. Végül is a főispán- szavazás alá bocsájtja. a kérdést. A közgyűlés 45 szóval 25 ellenében a dr. Dohay Gyula indítványát fogadta el, a mely szerint a tanács a következő közgyűlésre olyan értelmű szabályrendeletet -készit, hogy a lakók is kötelesek tűrni a beszállásolásokat és viselni a beszállásolási terheket, Dr. Dohay Gyula és társai azt indítványozták, hogy a város engedélyt adjon a tiszti ügyészeknek arra, hogy a bíróság előtt a hadbavonult ügyvédeket díjtalanul helyettesíthessék. A tanács szerint -a tiszti ügyészeknek -sok dolguk van és a szabályrendelet is tiltja az ilyen helyettesi téseket. Ezért az indítvány elutasítását javasolja. Dohay Gynl-a magyarázza, hogy nem állandó jellegű helyette&itésekről vau szó, hanem arról, hogy a tömegnapokon egyes, -adott esetekben helyettesíthessenek a tiszti ügyészek. A közgyűlés ilyen értelemben határozott. Taschler Endre főjegyző a belügyminiszternek az ipari és kereskedelmi tanácsosi állás szervezése ügyében hozott -elutasító határozatát ismertette. Wimmer Fülöp: Kéri a leirat -felolvasását. A főjegyző felolvassa a leiratot. Wimmer Fülöp szerint a miniszteri leiratot nem lehet egyszerűen elfogadni. A miniszter azt mondja, hogy a határozatot személyi okokból hozta a közgyűlés. Ez arcul-csapása a közgyűlésnek. Ezt a háborút az ipar nyeri meg. Amikor Szeged az ipari és kereskedelmi ügyek vezetésére közbizalomból tanácsost akart állitani, aki csak ezzel a nagyfontosságú ügygyei foglalkozzék és amikor ezt a közgyűlés jóváhagyta, nem lehet egyszerűen elfogadni a miniszter gyanusitását. A következő inditványt teszi: „A közgyűlés rámutat a miniszter leiratának téves felfogásaira. A szóban forgó határozatot jóval a háború kezdete előtt hozta meg a közgyűlés, ugy, 'hogy -a miniszter ur figyelmeztetése annál kevésbé helyén való, minthogy időközben eltelt majdnem másfél év óta a közgyűlés a szóban forgó kérdést -a háború miatt úgysem bolygatta. Mélt-atlankodással visszautasitj-a a miniszteri leirat azon ráfogását, liogy a -szóban forgó határozatot személyi okokból hozta meg -és fen-tartja magának, hogy a háború befejeztével megujitsa." Éles és hosszú vita után -a közgyűlés szavazással a tanács javaslatát fogadta el. -amely szerint a miniszter leiratát tudomásul vették és utasították1 a tanácsot, hogy vegye nyilvántartásba az ügyet, hogy alkalmas időben újra határozhassanak az ügyosztály -felállításának kérdése felett. A belügyminiszter többi leiratát a -közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ugyancsak tudomásul vette a közgyűlés a -tanács intézkedéseit -a nyugdijsza.bályrendeletre vonatkozó belügyminiszteri leirat és a Fehértó halászati hasznosítása tárgyában. A köztisztasági telep feltöltésének helyreállítására 1000 koronát szavazott meg a közgyűlés. A szobafestő és mázoló munkák vállalati egységárát 50, az árvaházi növendékek részére szükséges cipész munkák egységárát 50 és -az egyenruházati cikkek vállalati árát 20 százalékkal felemelte a közgyűlés. Tudomásu-l vette- a közgyűlés a különböző városi birtokok és bérföldek 'hasznosítása, a hadi kölcsönök jegyzésére felvett kölcsönök meghosszabbítása, néhai Cajus Gábor és Aczél István alapítólevelei, valamint a városi közkórház költségvetése tárgyában tett tanácsi intézkedéseket. Elfogadta a köz,gyűlés a tanács előterjesztését özv. Lázár Györgyné özvegyi ellátása és kegydija tárgyában. A -közgyűlés kimondotta., hogy özvegyi ellátás főjében 4300 koronát, kegydijul pedig 3700 koronát megszavaz a néhai polgármester özvegyének és azt költségvetésileg biztosítja. -Kimondta a közgyűlés azt is, hogy amennyiben -az uj fizetést megállapító szabályrendelet szerint özvegyi ellátás fejében nagyobb összeig járna az özvegynek, a a kegydij ezzel az összeggel csökken. (Drágasági segély a városi alkalmazottaknak.) Javasolta a tanács -a közgyűlésnek, hogy az 1914. évi augusztus 1-től kezdve megszakítás nélkül alkalmazott városi napidijasoknak egy ihavi fizetésnek megfelelő drágasági segélyt adjon a város. Dr. Kószó István: Ez az ügy segély természetű. És az segit igazán, aki mindjárt segit. Ezért nehéz megvárni, amig a miniszteri jóváhagyás megérkezik. Ö bizonyosra veszi a jóváhagyást, ezért indítványozza, hogy a közgyűlés mondja ki a birtokonkivüliséget. Wimmer Fülöp azokat is be kívánja venni a. segélyezettek sorába, akik ez évi január elseje óta a váro-s szolgálatában állanak megszakítás nélkül. Dr. Dettre János tiszti ügyész az elnök felszólítására azt a jogi véleményt adja, hogy a birtokonkivüliség kimondása jogi akadályokba nem ütközik. Balogh Károly -pénzügyi tanácsos ellenzi Wimmer Fülöp indítványát. A közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy az 1915. évi január l-e óta rendszeresen alkalmazott városi havidíjas alkalmazottakat egy hónapi fizetés erejéig drágasági segélyben részesíti. Kimondta -a közgyűlés a határozat birtokonkivüliségét is. A városi alkalmazottak háborús segélye ügyéhen tanács java-slatát hosszas beszéd keretében ismertette Balogh Károly pénzügyi tanácsos. Wimmer Fülöp az arra érdemes és a tanács által kijelölendő tisztviselőknek még bárom hónapi fizetésig terjedő előleget indítványoz. Hoffmann Ignác indítványozza, hogy a háromezer koronát meg nem haladó fizetésű alkalmazottak ka-pjanak drágasági segélyt, de épen ugy, mint a feleség után, a gyermekek után is kapjanak havi tiz koronát. Szabó Gyula mindkét indítványhoz hozzájárul. Inditványozza, hogy a fizetési előlegeket a háború után