Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-29 / 261. szám

0 DÉLMAGYARÖRJ3ZÁG Szeged, 1915. október 30. kóla és a német templom énekkara gyász­dalokat adott elő, majd megindult a halottas menet. A koporsó két oldalán német haditen­gerészek haladtak, elől a török katonai ze­nekar ment, ugy vitték a koporsót le a Bosz­poru'Shoz, ahol egy gőzbárka- várt. Csak a gyászoló család, a német nagykövetség tag­jai és néhány jó baráti a kisérte erre az utolsó útjára. Egy török üteg sortüzet adott, az­után rátették a gőzbárkára a koporsót és két torpedónaszádtól követve lassan szállították el Therápiába, amelynek gyönyörű parkjá­ban, ahol báró Wangenheim olyan nagyon •szeretett sétálni, terebélyes; fák alatt hantol­ták el. — Kisvárosi szórakozások. Még a mult év juliusában történt Magyarbánhegyesen, hogy egy forró nyári délutánon a nagyvendéglő ud­varon szórakozott a kisváros minden nadrágot viselő ifja. Mivel pedig a kuglizás egymagában nem elégifi ki kellőképpen a magyarbánhegyesi kulturigényeket, bort hozattak sok szódával és egymáson élcelődtek kevés ötlettel. Az élcelő­dés központja Endrédi Dénes segédlelkész volt, aki egy darabig állta a vidéki gunynyilakat, de végül válaszolt valamit, amit a társaság egyik tagja Hajós József gyógyszerészsegéd sértőnek talált magára. Hajós megbízottjai utján provo­káltatta Endrédit, aki hivatásánál fogva termé­szetesen nem fogadhatta el a kihívást. Hajós erre Magyarbánhegyes piacán arculütötte a segédlelkészt, aki ezért feljelentést tett ellene a szegedi törvényszéken, amely csütörtökön tár­gyalta az ügyet. Hajós József most önkéntes szakaszvezető, s azzal védekezett, hogy az in­zultust kénytelen volt elkövetni, mert ha a sértést meg nem torolja, önkéntesi jogát elve­szíti. Minthogy a lelkésznek az inzultus követ­keztében erős fülzugása támadt, a törvényszék arra volt kiváncsi, liogy súlyos, vagy könnyű testisértést követelt-e el Hajós. Egyik orvos­szakértő azt mondta, hogy az arculütés követ­keztében keletkezett fülzúgás 8 napig tart, a másik orvosszakértő 14 napot mondott. A tör­vényszék ugy határozott, hogy e kérdésben az igazságügyi orvosi tanács véleményét fogja meghallgatni s ezért a tárgyalást elnapolta. — Büntetni kell a vevőket is. A tanács csütörtöki ülésén üdvös s már régóta szüksé­gesnek érzett határozatot hozott. Nem múlik el egy tanácsülés sem anélkül, hogy nyolc-tiz olyan fölebbezési ügyben ne kellene döntenie, melyeket a kihágási bíróságnak élelmiszer­drágitók ügyében hozott Ítélete ellen adtak be. Ezek az ügyek bármily szigorú Ítéletekkel vég­ződnek, mindegyre szaporodnak s a tanács csütörtökön ismét több élelmiszeruzsora üggyel volt kénytelen foglalkozni. Eddig lehetőleg hu­mánusan — mondhatnók túlságosan humánu­san — kezelte a tanács ezeket az ügyeket, most azonban eltért ettől a ferde humanitástól s a megfölebbezett szigorú Ítéleteket majdnem kivétel nélkül helybenhagyta. Egyben belátta azt is a tanács, hogy az eredmény eléréséhez csak az eladókat büntetni nem elég. Amig lesznek olyanok, akik maximális áron felül vásárol­nak, addig bizonyára akadnak bőven, akik igy eladnak. Ezért kimondta a tanács, hogy nem­csak az eladókat, de a maximális áron felül vevőket is ép oly szigorúan kell büntetni, mint az eladókat. Ez bizonyára használni fog. — Jótékonycélu hagyomány jegyzése hadikölcsönre. Menyhárt Antal elhalt szegedi polgár végrendeletének végrehajtója a következő beadványt intézte a tanácshoz: Tekintetes Tanács! Szegeden 1914. évi szep­tember hó 14-ik napján elhalt Menyhárt Antal jótékonycélu alapítványokra 6000 koronát, azaz hatezer koronát hagyományozott oly kikötéssel, hogy 2000 koronának kamata hárorn elaggott hajósmunkást, 2000 koronának kamata a városi menházban ápolt szegényeket, 1000 koronának a kamata a szegedi vakok- és 1000 koronának a kamata a szegedi siketnémák-intézetét illesse. Mint örökhagyó végrendeletének végrehajtója, elhunyt hazafias szellemében véltem cselekedni, midőn a hagyományozott összegeket hadikölcsön jegyzésre fordítottam és a jelen kérvényemre vezetett hivatalos nyugta szerint tanácsi letétbe helyezett pénztárjegyek ellenében átveendő köt­vényeket ajánlom föl alapítványi tőkéknek. Kérem a tekintetes tanácsot, méltóztassék ezen jóté­konycélu „Menyhárt Antal" nevével jelölendő alapítványokat s azoknak kezelését elfogadni s az alapítványi oklevelek elkészítésére a tiszti ügyészséget utasítani. Az alapítványi oklevelek­ben örökhagyó intenciójához képest oly értelmű rendelkezésnek kérek kifejezést adni, hogy a három elaggott hajósmunkás segélyezésére léte­sítendő alapítvány kamata évenkint mindenkor a szegedi önsegélyző hajós-egylet által javas­latba hozandó s erre érdemes három egyénnek adassék ki, a városi menházban ápolt szegények részére létesítendő alapítvány a tényleg ott ápolt egyének között mindenkor karácsony nap­ján osztassák föl. A szegedi vakok és siketné­mák részére létesítendő 1000—1000 koronás alapítvány kamatai pedig évről-évre a mvezett intézetek igazgatóságának rendelkezésére bo­csájtassanak a fölhasználás módjának utólagos igazolása mellett. Minthogy a jegyzett 6000 korona névértékű hadikölcsönben lefizetett 5826 korona és a pénzfölvétel alkalmával felmerült 20 korona nyugtabélyeg a rendelkezésemre álló 6000 korona készpénzt csak részben merítette ki, a még mutatkozó 154 koronát jelen kérvé­nyemre vezetett hivatalos nyugta szerint szintén tanácsi letétbe helyezem oly kérelemmel, hogy ezen összeg az egyes alapítványok arányában a föntebb jelzett célokra még ez év folyamán, lehetőleg karácsony napján, a szeretet ünnepén használtassanak föl. ^ — A szegedi fakereskedők panasza. A Winkler Testvérek szegedi fakereskedő cég több más fakereskedővel együttesen beadványt intézett a tanácshoz, amelyben azt panaszolja, hogy Kneisl Jakab, a tiszai halászat bérlője, a tápéi területre kirakott fakészletei után kilomé­terenkint és évenkint 700 korona bért követel. A tanács ugy tudja, hogy Kneisl csak halászati jogot vett bérbe a Tiszai Halászati Társaságtól, amelynek a város is tagja, s ugy véli, hogy a bérlőnek a paríjavadalomhoz nincsen joga. Ezért a tanács előzőleg megkérdezi a Halászati Társaságot, hogy milyen feltételek mellett adta bérbe Kneislnek a halászatot. Ha a Halászati Társaság válasza Kneisl igazát igazolja, akkor a város kilép a társaságból, mert nem tűrheti, hogy egy bérlő olyan dijakat szedjen, amelyhez csak a városnak van joga. — Tanuljunk idegen nyelveket a Városi Nyelviskolában. Telefon 14—11. MiMMtsIurlÉ Kiauzál-tér 2. szám. a hivatalos aláírási helye. XX Jegyzésekre lombard kölcsönöket nyújt előnyös feltételek mellett. Belvárosi Kávéház Elsőrendű kiszolgálás. — Jó kávéházi italok. — Reggeli és uzsonna kávé. Szives pártfogást kér Radó Ignác, kávés. ORZO Igazgató: VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. Ma GUT KELLEROTANN világhirü re­génye után 6 felvonásban. Egész előadást kitöltő film! Előadások 3,5, 7 és 9 órakor. Rendes helyárak! Rendes helyárak I W

Next

/
Thumbnails
Contents