Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-29 / 261. szám

Szeged, 1915. október 30, DÉLMAGYARORSZÁG A megélhetés Párisban. A Times október 16-iki számában a lap egyik női munkatársa a párisi háziasszonyok helyzetét nekünk is sok tanulsággal szolgáló módon, igy festi: — A francia háziasszonynak a mostani időkben sok, nagyon komoly nehézséggel kell megküzdenie. A mindennapi élet minden területén nagy a drágaság. Ha azokba az üzletekbe megyünk, amelyekben csak válogatott termést, az illető évszak úgynevezett primeurjeit árulják, azt fogjuk tapasztalni, hogy az árak körülbelül ugyanolyanok, mint azelőtt. Ellenben a piacon a mindennapi életben szükséges áruk árai a normális árak kétszeresére, sőt háromszorosára emelkedett. Vegyük például egy szerényebb viszonyok közt élő ismerősöm esetet cs hasonlítsuk össze a mostani árakat a két év előttiekkei. rerak két évvel ezelőtt: egy tucat tojás 1 -20, ma U60, egy font hus hlO, ma U60, egy fő kelkáposzta —"16, ma —-52, fái liter zöldbab —•48, ma —-80, összesen azelőtt 2 94, ma 4*52 frank. — A jó asszony dühöngött és káromkodással könnyített magán : „Ugyan magyarázza meg nekem valaki, miért oly magas a „békés főzeléknek", mint a kelkáposztának és a zöld babnak az ára? A sajtnak az ára is mértföldes csizmákkal emelkedik, a camembesti például egyetlenegy lépéssel 58 fiilérről 1 frankra emelkedett, a szalonna árát pedig kiiogrammonkint egyszerre 48 fillérrel emelik. Nincs egyetlenegy cikk sem, különösen a mindennapi szükséglet nélkülözhetetlen cikkei közt, amely a szegényebb néposztály számára hozzáférhető, illetve megfizethető volna." — Ennek az asszonynak tökéletesen igaza van és megvan rá minden oka, hogy megkérdezze, miért van ez igy. Mert ha tekintettel vagyunk is a háborúval járó nehézségekre, a forgalmi eszközök, anyag és munkaerő hiányára, nem tagadható, hogy az arra hivatott hatóságok felügyelete teljességgel elégtelen. A szegények azt állítják, hogy a tőkések kihasználják a mostani alkalmat. A tőkések meg a maguk részéről a segédmunkásokra tolják a dolgot, mert azok inkább beérik az állami támogatással, semmint tisztességes munkával tartanák el magukat. Az állami támogatásban nem részesülő középosztályra, miután jövedelme is megcsökkent, gonosz idők járnak. — További kellemetlenség a párisi háziassszonynak, ha háztartásában valami javításra van szüksége. Például megsérül a fürdőszobában egy cső. Küldenek a bádogosért. Talán eljön, de meglehet, hogy nem jön. Ha eljön, munkájáért kétszer akkora árt kér, mint máskor. Ha valaki e miatt valami szerény kifogást kockáztat meg, hidegen a vállát rángatja. A kéményseprőnek könyörögnek, hogy még a tél beállta előtt tisztítsa ki a kéményeket, de sok háziasszony lesheti még ma is a kéményseprőt, akit még szeptemberben rendeltek a házukhoz. Ha megakad a villamos házicsengő, ennek ugy kell maradnia, lakatos meg manapság éppen nem kapható sem jó pénzért, sem jó szóért. — A házmesterek vagy egészen öreg urak, vagy igazi gyerekek. Ha aztán ilyen fickó megjelenik, hogy megvizsgálja, javításra szorul-e a háztető vagy miegymás, csak dühbe gurul a lakó, hogy ilyen fontos dolgot ilyen zöldfülüvel kell megtárgyalnia. Nem igen látszanak az ilyen pólyásbaba vagy csecsemő bölcsesége iránt bizalommal viseltetni. Csakhogy az ilyen fiu a mostani körülmények közt szájas: „Madame, én ebben a mesterségben négy év óta dolgozom, engem az ne tanítson!" Ilyen szemtelenség hallatára elakad a lakónő szava és csak annyit nyög még ki: Eh bien ! Urai! — Aztán kimegy az asszony háztartási cikkek beszerzésére. Szappant, kefét, porruhát keres és még sok mindenféle dolgot, amelyeket a háborúban is be kell szereznie annak, aki tisztaságot akar tartani háza táján. Az a szokása, hogy kisemberektől szerzi be az ilyen cikkeket. Szívesen támogatja ezeket a létükért való küzdelmükben. Egy kis púpos árustól szalmiákszeszt kért. Csakhogy nincs áru! Ahelyett szódát ajánl neki, amely épen olyan jó és sokkal olcsóbb is, bár ára háromszorosa a réginek. Mosószappant vesz, ez is kétszeres árra emelkedett. A különféle tisztítószerek, amelyekkel ruháit szokta takarítani a" gondos háziasszony, ugy megdrágultak, hogy a tisztaság már akkora fényűzéssé lelt, hogy a szerényebb jövedelmű ember nem is engedheti meg magának. — Majd levélpapirost akar beszerezni. Az üzletben a kiszolgáló leánynak olyan vörösre van kisírva a szeme, hogy alig látja, mit csinál. A vevő végighallgatja részvéttel, ami oly mindennapivá vált: ma jött meg a hir, pedig elejétől ott van a háborúban és kutyabaja sem volt, most aztán elesett. A közös gondban elfelejtik mind a ketten a levélpapirost. Innen vasüzlctbe megy. A legközönségesebb házi szerszámért őrült árt kérnek és amit megvesz, azt egy ócska tapétadarabba csomagolják. És spárga az átkötésre ? Háború van, megteszi ugy is. Ha a csomag tartalma aztán szétgurul az utcán, az a vevő baja, kára. — A nagy „magazinokban", amelyekben látszólag bőség uralkodik, épen olyan dolgokban van legnagyobb hiány, amelyekre a legnagyobb szükség van. Az ezeket előállító gyárak munkáshiány folytán vagy beszüntették működésüket, vagy szállítási eszközök nem állanak rendelkezésre. Szükségtelen holmi fölös számmal van, de az igazán szükséges dolgok mind ritkábbá válnak. Szerencsére a francia nők bá- i mulatosan ügyesek abban, hogy a házi prob- ] lémákon ne sokat törjék a fejüket. Előleges jelentés Hétfőn, kedden és szerdán Bfődtj Sándor :-: regényes színmüve :-: 4 felvonásban. Főszereplők: Fenyvesi Emi!, Jákó Amália, Rátkai Márton, Virányi Sándor. sagaesaaaaacssBca? A hadfszereket nem lehet elszáSiifani Kragujevácbói. Hamburg, október 28. A Neue Hamburger Zeitung a londoni Central News nyomán jelenti, hogy a krusevác—náci szerb vasútvonalon a közlekedés félbeszakadt. Kragujevácbói már nem lehet elszállítani a fegyverkészleteket. A középponti hatalmak seregei már Kragujevác előtt vannak. iílilüö ••• Szenzációs újdonság ! Szenzációs ujdomág! Aage MadeSung: Hadinaplóm A hírneves dán iró könyvet irt a kárpáti nagy harcokról . Ára 4 korona. Franyó Zoltán: A kárpáti harcokról A dicső kárpáti harcok egy aktiv résztvevőjének izgalmas" csatalcirásai Ára 3 korona. Prohászka Ottokár: A nagy egyházférfiu érdekes fejtegetései Ára 4 korona. Fehéri Armand: Közvetlen megfigyelések a francia harctérről Ára 3 korona Bemard Shaw: fiüjSfi ellen í$ a cár ellen A nagy angol iró bölcs szavai a háborúról Ára 2 korona* Dr. Kovács Béla : • r n " Érdekes és hasznos útbaigazítások a hadiszolgáltatásokról . . Ára 4 korona. Nyáry Andor: Sírnak a hősök . . . Rendkivül friss és megl. . ő novellák a háborúból ...... Ára 3 korona. Hevesi József: A kitűnő iró megkapó költeményei Ára 2 korona. Ambrus Zoltán: A tóparti gyilkosság Lebilincselő meséjü, finom humoru és művészileg niegirt elbeszélések Ára 3 korona. Kunfi Zsigmond: Jaurés Az emberiség és a szocializmus nagy hatottjának emlékezetére Ára 50 fillér, Die Karpatheo Ungarische Kriegsnovellen . . . Ára 1 K 40 fill. Unter deirs Doppelaar Kriegsnovellen aus Gesterreich . Ára 1 K 40 fill. Aus den Kámpf emun Líittich von einem Sanitatssoidaten . . Ára 1 K 40 fül. Kaphatók: Vároay L. könyvkereskedésében SZE6ED, Kárász-utca 9.