Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-29 / 261. szám

Szeged, 1915. október 29. DÉLMAGYARÖRSZÁÖ 5 HÍREK oooo A török Vörös Félhold képeslevelezö­lapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bi­zottság, (Budapest, képviselőház.) Karácsony a harctéren. Közeledik a második Karácsony, a mely fiainkat a családi otthontól messze, a rideg lö­vészárokban találja. Ünnepelhetünk-e mi itthon lévők Karácsonyt anélkül, hogy gondolatunk, szeretetünk és ajándékunk feléjük, hozzájuk ne szállana ? És hadd tudják meg mentül előbb, hogy nekünk csak ugy lehet az idén ünnepünk Isten fiának a születése estéje, ha rájuk nézve is ünnepé tudjuk avatni szeretetünk adományával. Mert attól, ha az ő szivük a mienkkel sze­retetben összedobban; attól, ha lelkes, önfel­áldozó hősiességük tüze a karácsonyi öröm­tüzekkel versenyt lobog; attól, ha a mi imád­ságunk értök az égbe, gondolatunk hozzájuk szállván gyöngéd megemlékezéssel, elevenen érzik honvédő nagy munkájuk erkölcsi erejét és acélos karjuk, acélos szivük, acélos elszánt­ságuk félelemmel borítja el ellenségeinket: attól rebben föl. ez jusson eszünkbe, az ő rettenetes lövészárkaikból, a fehér galamb, szájában az olajággal, meghozván a világnak az óhajtott, az áldott békét. Ezért fordulunk a magyar közönséghez, mely buzgóbb mint bárki a világon, a nemzeti jótékonyság oltára körüli áldozásban. A honvédelmi ministerium Hadsegélyző Hivatala és a Vörös-Kereszt Szeretetadomány­osztálya együttesen fogják az idén a Szeretet e müvét intézni. Mert az eddigi tapasztalás azt mutatta, hogy ily tömeges feladatot csak jól megkoncipiált egységes terv szerint lehet sike­resen megoldani. Hiszen nemcsak a magunk magyar gyermekeiről van szó. Nagy karácsonyi testvériség lesz ez: a magyar, az osztrák, a német, a bolgár s a török, a kik együttesen dolgoznak e világtragédia nagy fináléján a Balkánon, mind bele vannak foglalva eobe a magyar nemzeti karácsony ünnepbe. Ki nem akar ebben közülünk részt venni? Jöjjön tehát mindenki: az is, akinek hőse ott küzd a soron, azért, mert ott van a hőse; az is, akinek nincs ott senkije, azért, mert nin­csen olt hozzátartozója. És senki se legyen olyan önző, hogy ő a magáénak akarjon külön aján­dékot küldeni. Tudjuk a tavalyi Karácsonyról és a háború egyéb tapasztalataiból, hogy az ilyen küldemény más időben is nehezen jut céljához és későn, hát még a Karácsony aján­dékos napjaiban, a mikor a postaforgalom százszorosan meg van terhelve. Az lesz a tökéletes karácsonyi öröm, ha mindenki, aki meghatottan gondol harcosainkra, pénzbeli adományát címünkre küldi el. Mert igy mindenki egyszerre, biztosan kapja a lehető legjobbat, a lehető leggyorsabban. Nem gyúlhat ki Karácsony estéjén annyi láng a karácsonyfán és csillag a téli égbolton, mint a hány sziv katonáinkért megdobban, a hány kéz kinyujtódik szeretete adományával, a hány k'atonalélek megenyhül a gondolatban, hogy a magyar nemzet apraja,- nagyja, szegénye és gazdagja összehordta filléreit, hogy a szent Karácsony fénye, üdve, dicsősége és melegsége járja be a szivét annak is, aki az ajándékot veszi, azét is, aki küldi. Budapest, 1915. október havában. A Hadsegélyző Hivatal vezetője: Kirdiner Hermann, cs. és kir. altábornagy. A Vörös-Kereszt Szeretetadomány-osztályának vezetője: báró Herzog Mór Lipót, főmegbizott. * A katonák karácsonyi megajándékozására szánt mindennemű pénzküldemény a rendes utalvány-űrlapon a m. kir. postatakarékpénztár­hoz (Budapest,^ V., Hold-utca) cimzendő, de föltétlenül szükséges, hogy a szelvényre odaírja a feladó a következő szavakat: „Karácsonyi szeretetadományok 8880. számú számlájára". Kérjük az adakozókat, hogy a pénzküldés­nek lehetőleg ezt a módját vegyék igénybe, de beküldhetők az adományok a honvédelmi mi­nisterium Hadsegélyező Hivatalának, (Budapest, Országkáz), vagy a Vörös-Kereszt Szeretetado­mány-osztályának (Budapest, Lipót-körut 1.), azonban minden esetben megjelölendő, hogy az összeg a katonák karácsonyára van szánva. — A városok kongresszusának küldött­sége a belügyminiszternél. Budapestről jelen­tik: A városok kongresszusának állandó bi­zottsága legutóbbi ülésén el határozta, hogy küldöttség utján fog a kormányhoz eljuttat­ni egy memorandumot, amelyben azt sürgeti, hogy a városok élelmezésének megkönnyí­tésére szolgáló kormányrendeleteket minél hamarabb adják ki. Ez a küldöttség, amely Nagy Ferenc miskolci, Rimler Károly nagy­váradi, Sándor István kecskeméti és Brclly Tivadar pozsonyi polgármestereikből állott, csütörtökön: megjelent a városházán. A pol­gármesterek Bárczy polgármesterrel, Bódy Tivadar alpolgármesterrel', Fiolkusházy és Harrer tanácsnokokkal: megbeszélték a teen­dőket és délben Bárczy István polgármester vezetésével megjelentek Sándor János bel­ügyminiszternél. A küldöttségben Fo'lkus­házy és Harrer tanácsnok Is résztvett. — Indítvány a tüdővész leküzdésére. Dr. Hollós József kórházi főorvos két héttel ezelőtt beadványt intézett a város tanácsához, amelyben a tüdőbaj elterjedésének megakadá­lyozására javasol nagy horderejű intézkedéseket. Ezt a beadványt annak idején egész terjedel­mében közölte a Délmagyarország. A tanács csütörtökön foglalkozott Hollós doktor indít­ványával és azt véleményadás végett kiadta a tiszti főorvosnak. Tudomásunk szerint a főorvos ur Hollós javaslataival egyetért. A közgyűlés ép szerdán hozott nagyjelentőségű határozatokat a csecsemővédelem ügyében. Nagyon üdvös lenne, ha a hatóság ezt az ügyet is a kellő gyorsasággal intézné, mert a háború után fo­kozott kötelességek várnak ránk a tiidővész leküzdése terén is. — Maximálják a fuvardijakat. A rendőr­ség az élelmiszerek után maximálni fogja a fuvardijakat is. A háború hihetetlen módon megnövelte a fuvardijakat. Ha valaki a vasút­ról a városba akar valamit szállíttatni, egy évi jövedelmén alul szóba sem állnak vele a te­kintetes fuvaros urak. Dr. Szalay József főka­pitány szombaton délutánra bizottságot hivott össze, hogy a fuvardijak maximálására tegyen javaslatot. Figyelmébe ajánljuk a bizottságnak, hogy a fuvardijak maximálásánál a mai fuvar­dijak nem lehetnek irányadók, mert például egyik becsületes szegedi fuvaros egy waggon szén befuvarozásáért csekély 150 koronát kért. — Koszorút a hősök sírjára. November 1-én, Mindenszentek napján a Szegeden elte­metett hős katonák sirhalmaitól távol lesznek a szerető szülők. Helyettük Szeged város társa­dalmának kell a kegyeletet leróni a katonák iránt, akik életüket áldozták a hazáért. Koszorút kérünk a hősök sírjára, akik 400 vannak teme­tőinkben eltemetve. A koszorúkat a cs. és kir. csapatkórházban gyűjtik össze, vagy a város­háza udvarán, ahonan november 1-én reggel lesznek elszállilva. Akik részt akarnak venni e kegyeletes cselekményben, bármily szerény koszorujokat november l-ig adják be a gyűjtő­állomások valamelyikébe, hogy minden hősnek jusson sirhalmára egy koszorú. — A Felebaráti Szeretet Szövetség ok­tóber 29-én, pénteken délelőtt fél 12 órakor alakuló közgyűlést tart a Kaszinó nagytermé­ben. Napirend: 1. Elnöki megnyitó. 2. Alap­szabályokismertetése. 3. Alakulás. — Feldúlt tűzhelyeinkért. A Háborúban Fel­dúlt Tűzhelyeket Ujrafelépitő Országos Bizott­ságnak Goldschmidt Zsigmondné bajai liszt­kereskedő felajánlotta, hogy örömmel segítené a háború felvidéki károsultjait természetbeni adományokkal. A hazafias gondolkozású asszony 40—50 csomagot szándékozik felajánlani, min­den csomag körülbelül 5 kgr. sulyu lenne és lisztet, búzadarát, tarhonyát, babot és cukrot tartalmazna. Remélhető, hogy a felebaráti sze­retetnek ez a megható példája számos követőre fog találni. Az Országos Bizottság felkéri azo­kat, akik e szép példát követni akarják, a Zemplénmegyei károsultaknak szánt adományo­kat nagybessenyői dr. Bessenyey Zénó tb. fő­jegyző címére Homonnára, a Sárosmegyeieknek szánt adományokat pedig Szepesházy Imre országgyűlési képviselő cimére Felsővizközre szíveskedjenek irányítani, hogy az élelmiszerek közvetlenül és gyorsabban juthassanak rendel­tetési helyükre. — Istentisztelet. A péntek esti istentisztelet a zsinagógában félötkor, a prédikáció három­negyedötkor kezdődik. — A gyermekek gyűjtése ellen. Köztu­domású, hogy az utóbbi hónapokban a legkü­lönbözőbb jótékony célokra gyermekek is gyűjtenek. Ez ellen nem lehet kifogást emelni. Annyival inkább kifogásolható az a mód, ahogy a gyűjtéseket a gyermekekkel eszközöltetik. Bizonyára ez indította dr. Orkonyi Ede kúriai birót, a fiatalkorúak szegedi felügyelő-bizott­ságának elnökét arra, hogy az itt következő átiratot intézze a rendőrséghez és a tanfel­ügyelőséghez : Legutóbb több izben tapasztal­tam azt a tényt, hogy gyermekek az utcán járó-kelőket megszólítják, hogy valamely jóté­konycélra adakozzanak. Eltekintve attól hogy az ilyen ellenőrizetlen gyűjtések a gyerekeknek alkalmat nyújtanak költekezésre és különféle visszaélésekre, a közönségben a jótékonycélu gyűjtések iránti bizalmat is csökkentik és sok­szor elvonják az adományokat oiyan céltól, amely a nyomort enyhíteni hivatva van. Mind­ezeknek tudatában a tapasztaltakat tisztelettel tudomására hozva kérem, hogy a belátása sze­rint intézkedni szíveskedjék. — Elmaradnak a térzenék. A hadügymi­niszter és honvédelmi miniszter rendeletet bo­csájtott ki, amelyben korlátozzák a háború tar­tamára a katonazenekarok működését. A rendelet, amely Szegedre is megérkezett, a katonazene­karok szereplését a szolgálati működésen kiviil csak színházban és katonai jótékonycélu hang­versenyeken engedélyezi. Térzenétől, kávéházi, vendéglői, általában minden szórakoztatási jellegű szerepléstől eltiltja a rendelet a katonazeneka­rokat. A rendelet szerint a téli évadban szokásos szimfonikus koncerteket sem rendezheti a sze­gedi honvédzenekar, csak abban az esetben, ha valamilyen katonai jótékonycélra játszanak. Tér­zenét sem adhatnak ezentúl a zenekarok. — A konstantinápolyi német nagykövet temetése. Konstantinápolyból jelentik: Nagy pampával temették el tegnap, 'szerdán dél­előtt báró Wangenheim német nagykövetet. A koporsót a német nagykövetség palotájá­ban' ravatalozták fel. Alig látsizott ki a ko­szorúk alól, elborították .a kelet őszének virá­gaival. A gyászoló családon kivül körül­állották a koporsót a német nagykövetség tagjai báró Neurath ügyvivővel élükön, Vil­mos császár és a német birodalom képviselői, a legnevesebb török államférfiak, íMehrned Ali bey szárnysegéd, aki a szultánt képvisel­te, 2ia Eddin herceg, a szultáni fia, Izmai! Dahanani bey főszertartásmester, 'a nagy­vezér valamennyi miniszterrel, akik között Halil bey, aiz uj külügyminiszter is ott volt. A török parlament mindkét háza küldöttsé­geket menesztett a temetésre az elnökök ve­zetésé alatt. A konstantinápolyi diplomáciai testületet Pallavieini őrgróf vezette mint doyen. A Javus Selim páncélos hadihajó ze­nekara gyászdalt játszott s azután Barbeder német lelkész búcsúztatta a nagy hallottat. Báró Wangenheim azt kívánta, mikor köze­ledni érezte halálát, (hogy koporsója fölött ne magasztalják és a lelkész tiszteletben tartot­ta a halottnak ezt a kívánságát, mondván, hogy báró Wangenheim érdemeit és műkö­désének jelentőségét amúgy is csak a jö­vő nemzedékek fogják teljes nagyságában megítélhetni. A konstantinápolyi német is-

Next

/
Thumbnails
Contents