Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-29 / 261. szám

MLMAGYARORSZÁG Szeged. 1915. október 29. azon kikötéssel, hogy annak legalább 60 ezer emberből kell állania. A lyoni lapok ezt -a párisi jelentést fen-tartással hozták. A fóagyai* Vöröskereszt Szófiában. Szófia, október 28. Az „Echó 'de Bulga­rie" Szófiába való érkezését jelenti be a Ma­gyar Vöröskereszt egy nyolc orvosból és húsz ápolónőből! álló különítményének, a mely bőséges egészségügyi anyagot és be­tegszállító kocsit hoz (magával. A szerb főállásokhoz jutottunk. Hadisajtószállás, október 28. Szerbiában létrejött az összeköttetés a Mackensen vez-e­tése (alatt álló magyar, osztrák és német •csapatok és a délkeleti Irányból előretörő bolgárok között. Ez iaz összeköttetés, amely az alsó Timok területén jött létre, rövidesen tovább is ki fog fejlődni támadásunk többi szakaszán. Elő nyomulásunk északról az egész vonalon már Közép-Szerbia védelmi főállásáig jutott. Pirot 'nyugatról és észak­ról, is körül van zárva, Üszkübből bolgár osa­patok heves harcok közben behatolnak Ma­cedónia szivébe és csapataink fenyegetik Ó-Szerbia legfontosabb erősségét, Kraguje­vácot, ahol (tömérdek mindenféle készlet (föl van halmozva. A nyugati határon a Mo-rava völgyében, továbbá a Duna szögletében mű­ködő szövetséges csapatok -minden ponton döntő fontossága állásokat értek el s ez a siker kétségkívül mind az orosz, mind az olasz harctéren érezteti leverő hatását. Az oroszok készülődése Bulgária ellen. Berlin, október 28. A National Zeitung­nak jelentik az orosz határról : Ratko Dimit­riev állítólag megbízást kapott arra, hogy tudja meg befolyásos román katonai körök­ben:, hogyan viselkednék Románia abban az esetben, ha orosz csapatok román földön vonulnának Bulgária ellen. A hivatalos cáfo­latok ellenére is megvan az orosz felelős kö­tökben az a szándék, hogy Bulgáriát a -ro­mán határ felöl támadják meg. Ezt az orosz expedíciós sereget állítólag maga Ratko Di­mitriev fogja vezetni, aki a bolgár viszony-o­kát különösén jól ismeri. A -másik hadsereget, amely Odessza felől indul, állítólag Kuropat­kin vezeti. A pétervári és moszkvai lapok katonai szakértői sokat Írnak azokról a ne­hézségekről, .amelyekikel az orosz katonák­nak a bolgár tengerparton való partraszállás járna. Orosz felderítő jármüvek megátlapitot­ták, hogy a bolgár tengerparton török őrha­jók cirkálnak: ez a parti flotta négy torpedó­csónakból, háromi torpedózuzóbói és két (más nagyobb egységből áll; a'z utolsó napokban -ezeken kivül ;móg ellenséges tengeralattjáró hajók is éiénik tevékenységet fejtettek ki az orosz fekete-tengeri partvidék közelében. Jel­lemző, ihogy erről a tevékenységről közelebbi részleteket nem közölnek az -orosz 'lapok. A görögök nem ismerik sz antant ujabb szándékait. Berlin, október 28. A Berliner Tagebi att genfi tudósítója jelenti: A párisi Petit Jour­nal irja, hogy Athénban még mitsem tudnak arról, hogy a négyesszövetség uj tárgyalásba bocsátkozott volna Görögországgal. A görög kormánynak sincs semmi oka azt hinni, hogy a négyesszövetség Görögországot 'kénysze­ríteni akarja arra, íhögy hagyja el azt a poli­tikai irányt, amelyet eddig követett. Olaszország nem fesz semmit Szerbia érdekében. Lugano, október 28. A Stampa római tu­dósítója, kinek összeköttetései a külügymi­nisztériummal ismeretesek, -a következőket jeleníti: — A legközelebbi minisztertanács -meg f-oigja vizsgálni a nemzetközi helyzetet. Olaszországnak ebben a pillanatban nem kell semmiféle uj határozatot hoznia. A balkáni helyzet a szövetségesekre nézve tartósan ko­moly. Üsziküb elestét a szerb követség is megerősiti. Ez a fájdalmas hir mutatja, hogy a szerbek a lehető legrosszabb helyzetben vannak, mert most már minden- összekötte­tésük megszűnt a szövetségeseikkel, csak az Albániám és az Adrián át vezető ut maradt nyitva. — A Berlin és Szófia között megáll api­t'Ott balkáni haditervet feltartóztathatatlan pontossággal hajtják végre. A bolgárok M-o­nasztir ellen v-onulnak, elvitathatatlan túlsú­lyúkkal olyan kat-onai sikereket aratnak, me­lyeknek erkölcsi hatása (mutatkozni fog a Balkán-on. A -négyesszövetség- kebelében el­ismerik azt, hogy Szerbián segíteni kell, de hogy ez lehetséges-e, -arról ,a miniszter ta­nács fog tárgyalni. A diplomáciai eszközök kimerültek, Görögországtól már nem lehet semmit sem remélni, Románia is csak kevés reménnyel biztat. A négyesszövetség,nok már csak a katonai se-gédforrások maradnak nyitva. — A Montenegrón át vezetendő uj ex­pedíció terveit némelyek ugyan vakmerően, ügyesnek mondják, de ez a terv a -mostani körülmények között keresztül vihetetlennek látszik, mert az előkés'zités túlságos soík időt igényelne, a segi-tségre -pedi-g sürgősen szük­ség van. Nincs olyan varázsló, aki most Ang­liából, vagy Franciaországból még néhány százezer embert vihetne, mert az útban levő szalo-nikli expedíció kimerítette a szövetsé­gesek minden- rendelkezésre álló erejét. Olaszország, amely jelenleg imár offenzivá­ba-n van, egyetlen egy embert sem adhat a tervezett expedícióra. Szerbia sorsa kizáró­lag a -most e célra felhasznált erőktől függ; •ezeknek kell meghiúsítani-ok az ellenség hadi­tervét. A török csapatok már együtt harcolnak a bolgárokkai. Berlin, október 28. A moszkvai lap-ok jelentése szerint a szerb hadvezetőség két­ségtelenül- megállapította, hogy a legutóbbi macedóniai harcokban török csapatok is részt vettek, még pedig főkép kisázsiai lovasság. A törökök különösen a V-elez körüli (rendki­vül heves harcokban vettek részt, valamint az Üszküb körüli ütközetben;. Az utóbbi he­lyen nem csak -lovasság, hanem török gya­logság is harcolt. Bulgáriába az orosz lapok szerint mind ujabb és ujabb török csapatok érkeznek, Dedeagacsot és környékét is török csapatok szállták meg. A szövetségeseik had­vezetőségének — Írják a lapok — a legna­gyobb figyelmeit kellene fordítani a tőrödé csapa t m-oz d-ula-t o k r a. Nyugaton nincs lényeges esemény. Berlin, október 28. A nagy főhadiszállás jelenti: A nyugati hadszíntéren lényeges esemény nem történt. Legfőbb hadvezetőség. ' (Közli a miniszter-elnöki sajtóosztály.) Olasz fap Millerand és Augagneur bukásáról. Lugano, október 28. Párisi jelentés alap­ján azt irja a Stampa, ihogy a francia kor­mányválság ne-m- szorítkozik csupán Del­cassé visszalépésére, hanem Millerandnak és Augagneurnak is bukni kell. Az angol kormánynak a lemondást ajániják. Kopenhága, -október 28. Lord Lansdowne tegnap a felsőházban a szalc-nikii expedició­T-ól közölte, hogy Anglia Venizelosz indítvá­nyára csapatokat bocsátott rendelkezésre, hogy Görögországnak lehetővé tegye, hogy Szerbiával szemben fennálló szerződés és kötelezettségének megfeleljen. Az angol kor­mány kis haderőt küldött Szalonikiba, amely abban a pillanatban rendelkezésre állott. Ké­sőbb 13.000-.re rúgott -e haderő száma. A franciák csapatokat .küldtek, amelyek most Szerbia keleti határán- harcolnak. Laosdow-nenak az a kijelentése, . hogy igen valószínűtlen, ihogy a szerb hadsereg az egyesült ellenséges támadásnak hosszabb ideig ellenállhat, mély -hatást tett a házra és •ez a hatás ma a lapokban is kifejezésre jut. Loreburn lordnak az a kérdés-e, vájjon a kormány a tengerészeti és katonai szak­tekintélyek meghallgatása után és véleménye alapján küldte-e tki ,a csapatokat Szalonikiba és h-o-gy vájjon a szakértők véleménye sze­rint megtették-e a megfelelő intézkedéseket az emberanyag, lőszer és ellátási cikkel pót­lására szükséges -összeköttetések biztosításá­ra, élénk vitát keltett. Cromer lord szemre­hányást tett a kormánynak tiltakozó politi­kája miatt és megjegyezte, hogy a kabinet okosan tenné, ha 22 tagja átadná helyét egy kisebb, erélyes végrehajtó bizottságnak. Curzon lord iga-zságügyminiszt-er vála­szában kijelentette, hogy a kabinet tagjainak számát a miniszter-elnök határozza meg. Az angol kormányválság a hazugság összeomlása. Neveyork, október 25. A Neues Wiener Tagebiatt tudósítója sz-ifcra-távirón jelenti: Az angol-barát New-York Tribüné „Csalás" címen- több hasábos vezércikket hoz, amely arról szól, hogy az angol 'diplomácia az utolsó évtizedben -teljes csődöt mondott. A jelenlegi kormányválság a csa-lás leleplezé­sének utolsó lépése és vég-eredményben a hazugság összeomlása. Az angol népet év­tizedekig elámították. Nem lehet tehát meg­lepő, h-a Anglia megelégelte azokat -a politi­kusokat, akiknek -nincs meg- a bátorságuk arra, ihogy megmondják az igazat. Talán azt hitték, hogy a nép nem kíváncsi az igaz­ságra? Anglia -belecsömörlött a piaci -kikiál­tókba és hazugokba, ellenben kész arra, hogy a s-zemébp nézzen a valóságnak. Az angol nemzet nem harcfáradt, hanem belefáradt a haszontalan háborúba.

Next

/
Thumbnails
Contents