Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-16 / 250. szám

4 v DÉLMAGYARORSZAG Szeged, 1915. október 13. ponti hatalmak győznek, Görögország csak akkor válhatnék veszedelmessé ránk nézve, ha a központi hatalmak ereje meggyengülne. Ebben az esetben természetes, Bulgária hely­zete is megrosszabbodnék. 'Románia szintén semleges marad, mert nincsen semmi érdeke, hogy a háborúba beavatkozzék. Románia vár­Budapest, október 15. (Közli a minisz- I teretinöki sajtóosztály.) iA tiroli harcvonalon | az ellenség erős tüzérségi tüzelése még tart. Az ellenség csak a vilgereutbl fensikon kísérelt ineg gyalogsági támadásokat. Éjfél­kor több olasz század nyomult előre állá­saink ellen, de rövid tüzérharc után vissza­vonulásra kényszeritettük. Hasonlókép nieghiusult egy ujabb köze­ledési ki ser let a reggeli órákban. A karíiithiai határon és a teugermellé­ken az általános helyzet változatlan. A harcvonal egyes szakaszai az ellen­ség tüzérségének tartós tüzelése alatt álla­nak. Egy a fensik szélén Peteano közelében előnyomuló olasz csapatokat ellentámadá­sunk visszavetette; az ellenség súlyos vesz­teséget szenvedett. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Olasz lapok kétségbeesett ötletei. Lugano, október 15. A Secolo erős han­gon bírálja azokat a mulasztásokat, amelye­ket a szövetségesek a központi hatalmaknak Berlin, október 15. A nagy főhadiszállás jelenti: Vermellestöl északkeletre és keletre az angolokat állásainkból ismét kivetettük. Csak az úgynevezett Tiefgrube nyugati szé­lén tudták magukat egy kis árokrészben megtartani. A Champagneban szász csapatok Aube­rívtöl keletre kitakarították a franciák egy fészikét, melyben állásunkban a nagy táma­dások óta még tartották magukat, öt tisztet és harminc főnyi legénységet elfogtak s több géppuskát zsákmányoltak, Az október 13-ról 14-re virradó éjjel a folyamatban levő hadműveletekre nézve ka­tonai szempontból fontos Chalonsi és Vetry le Francois pályaudvarokra egyik léghajónk bombákat dobott­Legfőbb hadvezetőség. ! (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az amerikai kölcsön. London, október 15. A Reuter-ügynökség jelenti Newyorkból: Az angol-francia pénz­ügyi bizottság köícsöntárgyalásai közelednek befejezésükhöz. A bizottság a napokban már elutazik Amerikából, csupán a bizottság egy tagja marad ott, hogy ujabb 250 millió dollá­ros kölcsönről tárgyaljon, amelyet az 500 millió dollárra rugó kölcsönön kívül akar fel­venni Franciaország. (M. T. I.) ni fog és várhat is, amig a harc, eredménye kibontakozik. A törökökkel most nagyon jól vagyunk. Törökország őszinte szomszédunk. Ami hadseregünket illeti, biztosíthatom önö­ket, hogy büszkék vagyunk rá s bizonyosak vagyunk benne, hogy el fogja érni azt a célt, amelyet maga elé tűzött. I már hónapok óta fenyegető balkáni akciójá­| val szemben elkövettek. Amit ma tesznek, azt már régen megtehették volna, sőt meg kellett volna tenniük. Mi lesz a vége annak, — kérdi az olasz lap — ha az ellenség terve sikerül? Meddig lehet folytatni a háborút? 'Nem tudjuk elképzelni, a németek, magyarok és osztrákok győzelmét, egy óriási birodalmat a Balti-ten­gertől az Égei-tengerig. Ebben az esetben jobb lenne, ha tömege­sen kivándorolnánk a Földközi-tenger part­vidékéről Amerikába, hol uj Olaszországot alapítanánk. 'Hasonló hangon ir az Itália is, mely főb­bek között ezeket mondja: — Ma mindenki érzi, hogy a négyesszö­vetség diplomáciai helyzete még sokkal ké­nyesebb, mint a katonai helyzete. Az utóbbit az a veszély fenyegeti, hogy- az előbbi kom­promittálni fogja, A francia kamara tegnapi vitája a négyesszövetség balkáni balsikereiről súlyos események lehetőségét tárja fel, ame­lyek komoly aggodalomra adnak okot. Idő­közben pedig a németek,, magyarok és osz­trákok folytatják előrenyomulásukat Kon­stantinápoly felé. A francia légiflotta veszteségei. Zürich, október 15. Havas jelentés szerint a francia légi flottát oly súlyos veszteségek érték, hogy a mielőbbi újraszervezésről kell gondoskodni. Miller and hadügyminiszter e célból egy tanácsadó-komitét szervezett, a mely bizottságban helyet foglalnak a repiilő­tudomány és ipar képviselői. Svájci lap a görög semlegesség megsértéséről. Bem, október 14. A svájci szövetség fél­hivatalosa, Der Bund figyelemreméltó vezér­cikkben foglalkozik a francia-angol csapatok partraszállitásávail Szalonikiban: A francia és angol csapatok partraszálli­tása Szalonikiban egy kis sajtóhangzavart idézett fel Svájcban. Egyfelől többé-kevésbbé hevesen tiltakoznak, ha nem is helyeslik, de kiemelik, hogy a szalonikii eset nem hasonlít­ható össze a belga 'semlegesség megsértésé­vel. A legsajátságosabbati ezen a téren, egy Wollíf-jelentés szerint, a dán Socialdemokra­ten irta: — Föltételezhető, hogy a valóságban tit­kos megegyezés történt Görögországgal. De ebben az esetben Anglia még (nehezebben tart­hatja fenn ismert álláspontját Belgiumi sem­legességének a németek által történt megsér­téséről, mert ha a népjog megadja a jogot Görögországnak arra, hogy francia és angol csapatokat bocsásson át görög területen, ak­kor Belgiumnak is joga lett volna Németor­szágnak kardcsapás nélkül szabad átvonulást engednie. Az a gyakran erősített álláspont, hogy egy semleges állam minden körülmé­nyek 'között köteles semlegessége megsze­gésének ellenszegülni, halálos döfést kap a legutóbbi események által. Nem akarunk sokáig fennakadni azon, hogy egy állam, amelynek semlegességét semmiféle európai szerződés nem ismeri el és nem biztosítja, föl van jogosítva arra, hogy résztvegyen a háborúban és (Görögország a valóságban maga adta föl semlegességét, ha amint a dán lap állítja, az antanttal a szalo­nikii bevonulásról titkosan megegyezett. — Azonban kétségtelenül sérelmet szenved a semlegesség, még pedig az illető állam maga sérti meg és nincs többé jo'ga másokkal szem­ben semlegességi jogaira hivatkoznia, mert •ezek semlegességi kötelezettségei teljesítésé­től függnek. A semlegességi kötelezettségek közé tartozik a szerződésekben megálíapitott népjog szerint (lásd a semlegesek jogairól ér. kötelezettségeiről szárazföldi háború esetére szóló 1907. október 18-ikii hágai egyezményt), •hogy a semleges állam nem tűri a hadviselők átvonulását területén. Hiszen erre támaszko­dik a központi hatalmaknak Görögországhoz a szalonikii partraszállás ellen intézett tilta­kozása. Nem lehet tehát komolyan állítani, hogy a szerződésileg semlegessége megőrzésére kötelezett Belgiumnak joga lett volna a német á t vo ii nlást rnege ugedi. HaBeBBaaaBBaBaaBBBBaBBaBaBflflBBBflBBBflBsjaaaBGaBttaaa LEGÚJABB. BERLIN: A legutóbbi londoni haditaná­cson az angol miniszterek, továbbá Miller and, Joffre, Viviani a francia fővezérkar tagjai és French vettek részt. A haditanács a balkáni kérdéssel foglalkozott. Joffre Millerandtöl tá­mogatva ellenezte a szaloniki-i ki hajózásokat, a többeik azonban leszavazták. LONDON: Parlamenti tudósítók szerint az alsóházban az az általános felfogás ural­kodik, hogy az antant ne reagáljon túlságo­san a központiak balkáni offenzív áj ár a. — A City sajtója a Dardanella-akció beszünte­tését követeli. STOCKHOLM: A Pjecs azt jelenti, mi­szerint a négyesszövetség elhatározta, hogy a görög tiltakozás ellenére is folytatják a sza­loniki-i kihajózásokat. ATHÉN: Az antant-hatalmak jegyzék­ben felszólítják a görög kormányt, hogy a ki­hajózások elleni tiltakozását vonja vissza, mert ellenesetben blokádot rendelnek el a gö­rög partvidékek ellen. SZÓFIA: Ferdinánd király fogadta Smoli görög exminisztert, aki királya sajátkezű le­velét átnyújtotta. RÓMA.- A Corriere deli a Ser a katonai munkatársa irja: Ausztria-Magyarország tá­madásai egyre gyakoriabbak, ami olyan szí­nezetet nyer, mintha a monarchia olasz terü­letre akarná áttenni a háború színhelyét. Le­hetséges, hogy mindez csak azért történik, hogy ezáltal Itáliát lekössék, nehogy a bal­kán akcióban résztvegyen. Az olaszok szórványos támadási kisérletei meghiúsulnak. A németek visszahódítják előbbi állásaikat

Next

/
Thumbnails
Contents