Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)
1915-10-16 / 250. szám
Szeged, 1915. október 16. DÉLMAGYARORS2AÖ A németek eredményesen bombázták a minszki pályaudvart. — Dünaburgnál nagy veszteségeket szenvedtek az oroszok. — Berlin, október 15. A nagy főhadiszállás jelenti: H in d e n b u r g tábornagy hadcsoportja: Dimaburgtól délnyugatra és délre az oroszok tegnap több ízben megújították támadásaikat. A dünaburg—novoalexandrovszki műúttól délre szokatlanul nagy veszteségek mellett vertük vissza őket. Weselowótól északkeletre hasonlókép összeomlott két támadásuk, A harmadik előretörésük alkalmával az oroszoknak itt sikerült zászlóalj szélességben állásunkba behatolni. Ellentámadásunk folyamatban van. Léghajóink egyike bőségesen dobott bombákat a minszki pályaudvarra, ahol ez időszerűit nagy számú csapatot raknak vonatra. Öt hatalmas robbanást és egy nagy tűzvészt figyeltünk meg. Lipót bajor herceg táborszernagy és Lins ingen tábornok hadcsoportjainál nincs ujabb esemény. Legfőbb hadvezetőség. (Közű a miniszterelnöki sajtóosztály.) Budapest, október 15. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály-) Az orosz hadszintéren nincs jelentősebb esemény. Hőfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Német repülők Riga fölött. Kopenhága, október 15. Pétervárról táviratozzák, Ihogy Riga fölött minden nap német repülők szállanák és sokszor dobnak le bombákat. A lakosság rettegésben él s' aki csak teheti, menekül Rigából. Az élelmiszerek hallatlanad megdrágultak. Növeli a félelmet az, hogy naponita tömegesen hozzák Rigába a sebesülteket. A súlyosan sebesülteket ideiglenes barakkokban helyezik el, a könnyebben sebesülteket pedig tovább szállítják délkelet felé. Orosz hivatalos jelentés. A Magyar Távirati Iroda 'jelenti a sajtóhadiszúlúsról: Az orosz vezérkar október 12-én a következő jelentést adta ki: A rigai öbölben torpedócsónakjaink elűztek német hidroplánokat. Tuckumnál az Hja Muromjec néhány tucat bombát dobott ellenséges tüzérség fedezetére. Dünaburgnál az elkeseredett harcok tartanak. Oudholinski falunál (északnyugatra IIluxtól) sikerült a németeknek sáncaink egy részét elfoglalni. A harc tart. Novoalexandrovszktól északkeletre tüzérségünk szétugrasztotta a német tüzérséget és arra kényszeritette a németeket, hogy ürítsék ki sáncaikat és Torszhok falvát (Demmen-tótól délre). Tegnap virradatkor csapataink a Demmen-tó déli részén rajtaütöttek az ellenségen és elfoglalták a németeknek három sáncvonalát, lobb foglyot ejtettek és gépfegyvereket zsákmányoltak. A Drysvijatitótói északra sikereink voltak. Ott is több fogoly maradt kezünkön. Az Ogi-nski-osatornánál az ellenség megkísérelte az előrenyomulást, de mindenütt visszavertük. -Pinszktől délnyugatra, Kom-ori falvánál megtámadtuk a németeket és szuronnyal vertük ki őket a faluból. Az ellenség rendetlenül menekült és gépfegyvereink tüzelésétől sok veszteséget szenvedett. A ÍPirpjattőil délre a Sty.r balpartján lovasságunk több irányban portyázott és sok helyütt szerencsével harcolt. Az ellenség támadásait Raíalovka és Svatanini 'faivaknál, a Styr mentén visszavertük, a folyón való átkelésre irányuló kísértetei meghiúsultak. Az előző nap sikereinek kihasználásakép csapataink Galíciában Hajvoronka mellett, Trembovlától nyugatra elfoglaltak két sáncsort és a Haj veronikától keletre fekvő magaslaton' egy erős véd mii vet rohamban elfoglaltak. Ez a 'Védmiii erős támaszpontja volt fedett sáncok egész hálózatának, amelynek egyes részei acéllal páncélozva, sáncokkal voltak összekötve. Az erődítések körül 252 ember volt. Egy ágyút és (három gépfegyvert zsákmányoltunk. Az ellenség nagy erőkkel ellentámadásba ment át, hogy az elvesztett védőmüvet viszszaszerezze, de viszavertük. Hajvoronka melilett támadást intéztünk a Ma-kova (?) hegyen elhelyezett ellenséges' sorok ellen és e közben egy egész osztrák zászlóaljat elfogtunk. A megvert ellenség rendetlenül vonult vissza ebből a szakaszból aStrypa túlsó partjára. Csapataink nyomon követték az ellenséget a hajvoronkai hídon át, mely lángokban állott. Estefelé átkeltünk a Strypán. Lovasságunk sok ellenséget leszúrt és egy ellenséges trént zsákmányolt. E nap eredménye hatvan tiszt, több mint 2000 főnyi legénység, négy ágyú és tiz gépfegyver. Enver pasa távirati üdvözlete Radoszlavovnak. Szófia, október 15. Enver pasa az átengedett török területeknek Bulgária részéről tőiként megszállása alkalmából táviratban üdvözölte Radoszlavov miniszterelnököt. Enver pasa a táviratban kifejezte azt a meggyőződését, hogy a két ország most már bizalommal lesz egymás irányában. <annaaaasBft»x£aasa3xzsaa3aaear.iEauBaaBaaR««aBaa8£S8a£anaaBBaaaBiaBBBB«a<Bsesaaii9z«3 BaBaaaaasaeaaBBBaaaa Goga a görög király fejét követeli. A románok az áruló köífő ellen. — Egyre erélyesebb hang a russzofilek erőlködései ellen. pórja Görögország semlegességét. Ennélfogva megjósolja neki, Ihogy bukni fog s olyan, igazi görög vérből való fogja helyet-tesiteni, aki érti és érzi, hogy Görögországnak azt kell tenni, amit Oroszország és Anglia akar. — Nemcsak a 'célban, 'hanem a módszerGoga, 'a román költő érzi, hogy teljesen elvesztette a talajt lába alól és most már mindenképen szerepelni akar. Csak így magyarázható meg 'legújabb szereplése. Egyenesen a görög király fejét követeli, mert szerinte, nem iiz oly politikát, amelyet 'megtapsolhat. Ez a szerencsétlen akció az összes románokat a költő ellen zúdította. A hangulat jellemzésére itt adjuk a Moldova cikkét, amelynek „Goga és Bashkanöv" a címe. A szenzációs cikk szószerinti szövege a következő : — Hogy ki az a Goga? Annyi lárma után csak azt mondjuk 'róla: Erdélyi szökevény ós muszka bérenc, Románia Kotz-ebue-je. Basihkanov, a muszka pá-nszlávok egyik vezére, tehát feltétlenül őszintébb és összehasonlíthatatlanul becsületesebb Gogánál. Goga, miután gyáván elárulta erdélyi testvéreit, most Romániába jött, hogy minket is eláruljon. Goga sohasem énekelte meg a becsületet, a jellemet. Ilyen érzés, ilyen hajlam nincs benne. /Még a szégyenérzet sincs meg benne, ép ugy, mint költeményeiben sincs meg. — Hogy Iker ült hát össze ez a két név? — Bashkanov a pétervári pánszláv .kongresszuson azt követelte Bulgáriától, hogy detronizálja Ferdinándot, mert német, mert nem szláv. Válasszanak a bolgárok bolgár cárt, vagy legalább szlávot. Aki ezt nem akarja, nem teszi, az árulója a bolgárok ügyének. — E frázis-bizonyitékok-ra Goga -kapta magát és cikket irt az Epocába. A jéllemtelenség e /hatványozott mintaképe költői fantáziával a diplomácia trónusára ült és megleckézteti a balkáni, még le netn muszkapénzelt állam-ókat. — 'Tehát a görög király /szerinte áruló, mert nern egyezett bele, hogy az antant Jetiben is egyezik Goga Basb-kanowal. — Basihkanov azt mondotta a pánszláv kongresszuson, hogy elmúlt a szavak .ideje, cselekedni -kell. És tudjuk, mit jelent az orosz cselekvés. Tudjuk, hogy az orosz cselekvés folytán „dolgoztak" -oly csodálatosan az oroszoktól felbujtott és megvesztegetett szerajevói szerbek az osztrák trónörökös meggyilkolásával. 1 — A muszka tanácsra Goga is rögtön a tett propagandájának terére lép. Alattomos 'leikével a görög királyról ir, de Románia -királyára céloz, amikor igy ir, a görög királyt aposztrofálva: „Szólok Athénhez és áruló királyához és áruló cselekedeteire emlékeztetve figyelmeztetem a görögök királyát: Felség, vigyázzon a fejére!" — -Miért nemi beszél nyíltan, világosan Goga. Vagy azt hiszi Goga, hogy nincs ember, aki ne értené meg szavait? iNem igy van a dolog. 'Goga tudja, hogy értik őt, de nem akarja egyenesen támadni a királyt, mert eljő m-ég a békeidő, amikor irodalmi dijakat lelhet zsarolni. Ez a hitvány ember a trón zsámolyálhoz -kúszott és a trón fényében sütkérezve zsarolta ki az akadémiától az írói dijat. — Ro-máni-a Kotzebue! Számítása -nem fog beválni, hanemha továbbfolytatja muszka-zsoldo-si szerepét, mint német -kollégáját, Kotzebuét, a német fiatalság leszúrta, kitűnvén, hogy muszka-zsoldos volt, imint ön; a kiábrándult román fiatalság könnyen félrelöki önt is minden időkre az útból,