Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-16 / 250. szám

Szeged, 1915. október 16. DÉLMAGYARORS2AÖ A németek eredményesen bombázták a minszki pályaudvart. — Dünaburgnál nagy veszteségeket szenvedtek az oroszok. — Berlin, október 15. A nagy főhadiszállás jelenti: H in d e n b u r g tábornagy hadcso­portja: Dimaburgtól délnyugatra és délre az oroszok tegnap több ízben megújították tá­madásaikat. A dünaburg—novoalexandrov­szki műúttól délre szokatlanul nagy veszte­ségek mellett vertük vissza őket. Weselowó­tól északkeletre hasonlókép összeomlott két támadásuk, A harmadik előretörésük alkal­mával az oroszoknak itt sikerült zászlóalj szélességben állásunkba behatolni. Ellentá­madásunk folyamatban van. Léghajóink egyike bőségesen dobott bombákat a minszki pályaudvarra, ahol ez időszerűit nagy számú csapatot raknak vo­natra. Öt hatalmas robbanást és egy nagy tűzvészt figyeltünk meg. Lipót bajor herceg táborszernagy és Lins ingen tábornok hadcsoportjainál nincs ujabb esemény. Legfőbb hadvezetőség. (Közű a miniszterelnöki sajtóosztály.) Budapest, október 15. (Közli a minisz­terelnöki sajtóosztály-) Az orosz hadszinté­ren nincs jelentősebb esemény. Hőfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Német repülők Riga fölött. Kopenhága, október 15. Pétervárról táv­iratozzák, Ihogy Riga fölött minden nap német repülők szállanák és sokszor dobnak le bom­bákat. A lakosság rettegésben él s' aki csak teheti, menekül Rigából. Az élelmiszerek hal­latlanad megdrágultak. Növeli a félelmet az, hogy naponita tömegesen hozzák Rigába a se­besülteket. A súlyosan sebesülteket ideiglenes barakkokban helyezik el, a könnyebben se­besülteket pedig tovább szállítják délkelet felé. Orosz hivatalos jelentés. A Magyar Távirati Iroda 'jelenti a sajtó­hadiszúlúsról: Az orosz vezérkar október 12-én a kö­vetkező jelentést adta ki: A rigai öbölben torpedócsónakjaink elűz­tek német hidroplánokat. Tuckumnál az Hja Muromjec néhány tucat bombát dobott ellen­séges tüzérség fedezetére. Dünaburgnál az el­keseredett harcok tartanak. Oudholinski falu­nál (északnyugatra IIluxtól) sikerült a néme­teknek sáncaink egy részét elfoglalni. A harc tart. Novoalexandrovszktól északkeletre tü­zérségünk szétugrasztotta a német tüzérséget és arra kényszeritette a németeket, hogy ürítsék ki sáncaikat és Torszhok falvát (Dem­men-tótól délre). Tegnap virradatkor csapa­taink a Demmen-tó déli részén rajtaütöttek az ellenségen és elfoglalták a németeknek há­rom sáncvonalát, lobb foglyot ejtettek és gépfegyvereket zsákmányoltak. A Drysvijati­tótói északra sikereink voltak. Ott is több fo­goly maradt kezünkön. Az Ogi-nski-osatorná­nál az ellenség megkísérelte az előrenyomu­lást, de mindenütt visszavertük. -Pinszktől dél­nyugatra, Kom-ori falvánál megtámadtuk a németeket és szuronnyal vertük ki őket a fa­luból. Az ellenség rendetlenül menekült és gépfegyvereink tüzelésétől sok veszteséget szenvedett. A ÍPirpjattőil délre a Sty.r balpartján lo­vasságunk több irányban portyázott és sok helyütt szerencsével harcolt. Az ellenség tá­madásait Raíalovka és Svatanini 'faivaknál, a Styr mentén visszavertük, a folyón való át­kelésre irányuló kísértetei meghiúsultak. Az előző nap sikereinek kihasználásakép csapataink Galíciában Hajvoronka mellett, Trembovlától nyugatra elfoglaltak két sánc­sort és a Haj veronikától keletre fekvő magas­laton' egy erős véd mii vet rohamban elfoglal­tak. Ez a 'Védmiii erős támaszpontja volt fedett sáncok egész hálózatának, amelynek egyes részei acéllal páncélozva, sáncokkal voltak összekötve. Az erődítések körül 252 ember volt. Egy ágyút és (három gépfegyvert zsákmányoltunk. Az ellenség nagy erőkkel ellentámadásba ment át, hogy az elvesztett védőmüvet visz­szaszerezze, de viszavertük. Hajvoronka mel­ilett támadást intéztünk a Ma-kova (?) hegyen elhelyezett ellenséges' sorok ellen és e közben egy egész osztrák zászlóaljat elfogtunk. A megvert ellenség rendetlenül vonult vissza ebből a szakaszból aStrypa túlsó part­jára. Csapataink nyomon követték az ellensé­get a hajvoronkai hídon át, mely lángokban állott. Estefelé átkeltünk a Strypán. Lovas­ságunk sok ellenséget leszúrt és egy ellen­séges trént zsákmányolt. E nap eredménye hatvan tiszt, több mint 2000 főnyi legénység, négy ágyú és tiz gépfegyver. Enver pasa távirati üdvözlete Radoszlavovnak. Szófia, október 15. Enver pasa az áten­gedett török területeknek Bulgária részéről tőiként megszállása alkalmából táviratban üdvözölte Radoszlavov miniszterelnököt. En­ver pasa a táviratban kifejezte azt a meggyő­ződését, hogy a két ország most már bizalommal lesz egymás irányában. <annaaaasBft»x£aasa3xzsaa3aaear.iEauBaaBaaR««aBaa8£S8a£anaaBBaaaBiaBBBB«a<Bsesaaii9z«3 BaBaaaaasaeaaBBBaaaa Goga a görög király fejét követeli. A románok az áruló köífő ellen. — Egyre erélyesebb hang a russzofilek erőlködései ellen. pórja Görögország semlegességét. Ennélfogva megjósolja neki, Ihogy bukni fog s olyan, igazi görög vérből való fogja helyet-tesiteni, aki érti és érzi, hogy Görögországnak azt kell tenni, amit Oroszország és Anglia akar. — Nemcsak a 'célban, 'hanem a módszer­Goga, 'a román költő érzi, hogy teljesen elvesztette a talajt lába alól és most már mindenképen szerepelni akar. Csak így ma­gyarázható meg 'legújabb szereplése. Egye­nesen a görög király fejét követeli, mert sze­rinte, nem iiz oly politikát, amelyet 'megtap­solhat. Ez a szerencsétlen akció az összes románokat a költő ellen zúdította. A hangu­lat jellemzésére itt adjuk a Moldova cikkét, amelynek „Goga és Bashkanöv" a címe. A szenzációs cikk szószerinti szövege a követ­kező : — Hogy ki az a Goga? Annyi lárma után csak azt mondjuk 'róla: Erdélyi szökevény ós muszka bérenc, Románia Kotz-ebue-je. Basihkanov, a muszka pá-nszlávok egyik ve­zére, tehát feltétlenül őszintébb és összeha­sonlíthatatlanul becsületesebb Gogánál. Goga, miután gyáván elárulta erdélyi testvéreit, most Romániába jött, hogy minket is el­áruljon. Goga sohasem énekelte meg a be­csületet, a jellemet. Ilyen érzés, ilyen hajlam nincs benne. /Még a szégyenérzet sincs meg benne, ép ugy, mint költeményeiben sincs meg. — Hogy Iker ült hát össze ez a két név? — Bashkanov a pétervári pánszláv .kon­gresszuson azt követelte Bulgáriától, hogy detronizálja Ferdinándot, mert német, mert nem szláv. Válasszanak a bolgárok bolgár cárt, vagy legalább szlávot. Aki ezt nem akarja, nem teszi, az árulója a bolgárok ügyének. — E frázis-bizonyitékok-ra Goga -kapta magát és cikket irt az Epocába. A jéllemtelen­ség e /hatványozott mintaképe költői fantáziá­val a diplomácia trónusára ült és megleckéz­teti a balkáni, még le netn muszkapénzelt ál­lam-ókat. — 'Tehát a görög király /szerinte áruló, mert nern egyezett bele, hogy az antant Jeti­ben is egyezik Goga Basb-kanowal. — Basihkanov azt mondotta a pánszláv kongresszuson, hogy elmúlt a szavak .ideje, cselekedni -kell. És tudjuk, mit jelent az orosz cselekvés. Tudjuk, hogy az orosz cselekvés folytán „dolgoztak" -oly csodálatosan az oro­szoktól felbujtott és megvesztegetett szera­jevói szerbek az osztrák trónörökös meg­gyilkolásával. 1 — A muszka tanácsra Goga is rögtön a tett propagandájának terére lép. Alattomos 'leikével a görög királyról ir, de Románia -ki­rályára céloz, amikor igy ir, a görög királyt aposztrofálva: „Szólok Athénhez és áruló királyá­hoz és áruló cselekedeteire emlékez­tetve figyelmeztetem a görögök ki­rályát: Felség, vigyázzon a fejére!" — -Miért nemi beszél nyíltan, világosan Goga. Vagy azt hiszi Goga, hogy nincs em­ber, aki ne értené meg szavait? iNem igy van a dolog. 'Goga tudja, hogy értik őt, de nem akarja egyenesen támadni a királyt, mert el­jő m-ég a békeidő, amikor irodalmi dijakat lelhet zsarolni. Ez a hitvány ember a trón zsámolyálhoz -kúszott és a trón fényében sütkérezve zsarolta ki az akadémiától az írói dijat. — Ro-máni-a Kotzebue! Számítása -nem fog beválni, hanemha továbbfolytatja musz­ka-zsoldo-si szerepét, mint német -kollégáját, Kotzebuét, a német fiatalság leszúrta, kitűn­vén, hogy muszka-zsoldos volt, imint ön; a kiábrándult román fiatalság könnyen félre­löki önt is minden időkre az útból,

Next

/
Thumbnails
Contents