Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-01 / 212. szám

Szeged, 1915. szeptember 1, DÉLMAGYARÖBSZÁ0. Olcsóbb lesz minden a szegedi piacokon. — A tanyai gazdák kérik a hatóságtól a piaci rendszabályok beszüntetését. — Az alsótanyai gazdák nagygyűlése. — (Saját tudósítónktól.) Augusztus 29-én délelőtt 11 órakor az alsótanyai gazdák köz­gyűlést tartottak Alsókozponton. A közgyű­lést az alsótanyai íhadsegélyző bizottság és a feketeszén, domaszélki, móra'halmi, királyihal­mi, röszkei stb. gazdakörök és gazdasági al­osztályok nevében dr. Gerle Imre Ihfvta egy­be. A gyűlés rendkívül népes volt s megjelent azon Alsótanya számottevő polgársága majd­nem teljes számiban. A röszkei1 gazdasági egyesület Bezdán János, a feketeszéli' gazda­kör Ördög Vince, a móralhalimi Magyar Péter, a zákányi Ördög Illés, a íkirályibatimai Dobó István elnökök vezetése alatt teljes tisztika­rukkal jelen voltak. A HadSegélyző Bizottság ülésén az ösz­szes kerületekből jelenvolt gazdák megállapi­tották, hogy egész Alsótanyán ez idő szerint segélyre szoruló család nincs, ellenkezőleg, igen sokan kapnak jelentős államsegélyeket olyanok, akik ama nem szorultak. Ezek az­után most mindenféle dologtól tartózkodnak, s ez egyik oka a nagy munkáshiánynak. El­határozta a gyűlés, hogy felír a kormányha­tósághoz az államsegélyek csökkentése vé­gett. A hadsegélyző bizottság elnöke megiható szavaikkal ecsetelte az elpusztult felsőma­gyarországi falvak lakosainak nyomorát. A Szegedi Gazdasági Egyesület nagyarányú mozgalmat indított, hogy a háborútól megkí­mélt szegedi gazdák tőlük telhetőleg nagy arányban vegyenek részt e falvak újjáépíté­sében. Felhívta Aisótanya lakosságát, hogy csatlakozzék e mozgalomhoz. Az alosztályok és gazdakörök jelen volt vezetősége nagy lel­kesedéssel elhatározta, hogy csatlakozik a Szegedi Gazdasági Egyesület ezen mozgal­mához s már e gyűlésből kifolyólag ugy a gazdakörök, mint az egyes gazdák tiz elpusz­tult háznalk felépítését vállalták magukra ösz­szesen 5000 korona éritékben. A hadsegélyző bizottság ülése után a gazdakörök együttes ülése a szegedi vonat­kozású gazdasági ügyeket tárgyalta le s első­sorban a piac-ügyet. Számtalan, de egybe­hangzó felszólalás után a jelenvolt gazdák egyértelmüleg megállapították, hogy a ter­melőknek nem1 az ármaximúlások ellen van kifogásuk, hanem azon eljárás ellen, melyben a szegedi termelőket a piacokon részesitik, mely miatt a termelők már nem mernek a szegedi piacra bejönni. Ma az az állapot, hogy Horgos 'és a közeli községek piacai telve vannak szegedi termelő árusokkal, akik otí jelentékenyen olcsóbban adják el portékáju­kat, csakhogy ne kelljen a szegedi piacra be­jönni. A szegedi piacon pedig nincs elegendő élelmiszer. A .minit 'héten Szegeden tojás alig volt kapható s a kofák a vevőknek 16 fillér­ért adták el a tojás darabját, melyet 8 fillér­ért vásároltak a termelőktől, 'kik nem akartak a szegedi piacra bejönni. A gazdák a ifőbajt abban is látják, hogy a piac ügyeket szabá­lyozó bizottságokba a termelők nincsenek képviselve; az ő gyakorlati tanácsuk pedig egyszerre megszüntetné az eladók és vevők között fennálló ellentéteket, sőt az árakat ol­csóbbá is tennék. A gazdák gyűlése ez irány­ban két javaslattal fog járulni Szeged ható­sága elÁ Először is kéri, hogy a piac-ügyeiket és ármegállapításokat tárgyaló bizottságba hivassanak meg a gazdakörök kiküldöttei és pedig: Bezdán János, Dobó István. Magyar Péter, Ördög Vince és Ördög Illés. Másodsor­ban pedig a gazdák azt kérelmezik Szegfed város hatóságától, hogy egy hónapi próbiadő­re szüntessen be mindenféle a háború óta lé­tesített korlátozó rendszabályokat; állítsa vissza egy próbahónapra a szegedi piacon a szabad forgalmat. A gazdák meg vannak győ­ződve, hogy e hónap alatt a szegedi piacnak a béke alatti képe lesz, minden lesz kapható, még pedig a mostani maximális árnál lénye­gesen olcsóbban. Ha ez egy hónapi próbaidő nem válna be, a hatóságnak módjában lesz a legszigorúbb rendszabályokat életbe léptet­ni. De errfe nem fog kerülni sor. Tárgyalták továbbá az orosz fogoly mun­kások ügyét. Szeged-alsótanyán, hogy az őszi munkálatokat el tudják végezni, legalább még 2000 fogoly miunlkás kellfenne, különben a földek szántatlanul és vetetlenül fognak ma­radni. Jelfenleg pár száz orosz fogoly van Szegeden s. azt is a hatóság és ipari vállala­tok. J.i6 részben lefoglalják maguknak. A gaz­dák kérni fogják a földímivelésügyi kormányt, hogy a szegedi tanyákra még, legalább 2000 orosz íogolyt engedélyezzen. Az orosz 'fog­lycik munkájával a gazdák meg vannak elé­gedve. Az alsótanyai miiut amiatt, hogy a ható­ság idejében elmulasztotta a javítást, a mai napon már járhatatlan. Soklhelyt már az alap­kövek látszanak ki. A javításihoz szükséges kőanyag két év óta ott van a helyszínen, de az utat nem javítják ki. Pedig most az orosz foglyokkal számba sem vehető költséggel le­hetne az utat kijavíttatni. Az alsótanyai állat­vásárt a miniszter rég engedélyezte, de az még a mai napig sincs felállítva. Egypár fu­var fával s pár napszámossal a piacitér ren­dezhető volna. Mindezeknek keresztülvitelét a hatóságnál küldöttségileg fogják kérni. Több apróbb gazdasági kérdés után a gazdák gazda-ebédet tartottak, melyen jelen­tékeny adományozások történtek a 'háború áldozatai részére. >ieiQO,s«i»M«ia»M*M«a«M»«Ma«Ma*a,BBHj*aBBflsassa Perzsia az antant elSen. Stockholm, augusztus 31. Pétervárról tá­viratozzák a StocMiol.ms Daigbladnak: A No vajé Vremjának Tiflíszen át jelentük, hogy Teheránban a németek befolyása napról-nap­ra gyarapodik. Perzsiában, egy demokrata­párt van alakulóban, amely a haza védelmé­nek jelszva alatt az angol lés orosz) befolyás­tól való szabadulást tűzte ki legfőbb prog­rampontjául. A .demokraták szabad csapato­kat szerveznek és a eh érán i német, osztrák­magyar és török konzulátusoknál történik a jelentkezés: A párt kiáltványt tett közzé, a melyet az egész országban terjesztenek és amelyben kifejtik, hogy az entente-hatalmak Perzsia ellenségei. A Novoije Vremja hozzá­fűzi, hogy az uj mozgatóm következtében egész Perzsiában anarchia uralkodik. Kína elnökét császárrá proklamálják. Kopenhága, augusztus 30. Oroszországban hire jár, hogy Juansikhájt kinai császárrá fogják proklamálni. Pekingi táviratok sze­rint Juansikkáj palotájában szakadatlanul folynak a titkos tanácskozások. Forradalom­tól nem tartanak, mert az ellenzéki elemek elenyésző kisebbségben vannak. A „Rjecs" szerint Japánban örömmel vennék Juansikkáj akcióijának sikerét, mert azt hiszik, hoigy a két ország közt ennék foly­tán barátságosabb viszony fejlődnék ki. HÍREK 0000 A török Vörös Félhold képeslevelezö­lapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bi­zottság, (Budapest, képviselőház.) Szegeden maradnak a zászlók. — A hadvezetőség uj rendélete. — (Saját tudósi/tónktól.) A menetszáza dok és zászlóaljak indulását megelőzőleg mindig enyhitően kedves epizódok voltak azok, amik az induló hősöknek adott diszes zászlók kö­rül játszódtak le. Napokkal az indulás előtt büszke lépésű katonák hordozgatták a föl­bokrétázott, föl,szalagozott lobogókat, szinte szeretettel dédelgetve, simogatva a fáját, a szövetét. Magukkal vitték a harctérre a ha­zulról drága emléket, a buzdító ereklyét és tartották erősen a tett Ígéretet, hogy dicső­séggel hozzák vissza. 'Mostantól kezelve vlcge a zászlók idejé­nélv, uj rendtelet szerint a harctérre induló katonák ezután nem vihetnek magukkal zász­lókat, A hírről értesülvén, a közönség esetleges félreértésének megelőzése végett, megfelelő helyre fordultunk felvilágasitásért, ahol a következőkt mondták. — Az u,i rendelkezésnek természetesen eemmiifélj i miden cin.in nincs, sőt ki ."fejezetten a zászlóhoz fűződő tisztelet respektálásából és a nemzeti színek megbecsüléséből ered. Ezrekre ment a frontra vitt nemzeti-szinü zászlók száma. Gondozták, féltették a kato­nák, el nem váltak tőle, — amíg; lehetett. De ugye elképzelhetetlen, hogy például egy ro­hamnál vagy egy gyors előremenetelésnél a zászlókat magukkal cipeljék, hát bizony sok­szor elhullatták a sárba, porba tipródott a szent ereklye. Ezt meg kellett akadályozni. De katonai érdek is ezt kívánja. A zászlók ugyanis fölkerültek a 'vonatokra és éjpen nem kívánatos, hogy az. esetleg ólálkodó kémek­nek utonutatáeul szolgáljon a ifölvonulásról és cisaipatszál litá sról. A közönség tehát. — igy fejezték be az indokolást — okos és kedives dolgot müvei, ha .ezután a zászlóra szánt összegeket egy másik szép célra — például a rokkant kato­nák segítésére — fordítja. — S?eged hódoló küldöttsége. Szeged hódoló küldöttsiógének tagijai keiclden délután utaztak fel a fővárosba. Tagijai a küldöttség­nek: dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Hósa Izsó országgyűlési képviselő, dr. Gaál Endre kultur-, Balogh .Károly pénzügyi tanácsnok és dr. Szalag József rendőrfőkapi­tány. Budapesten fölkeresik dr. Cicatricis (La­jos főispánt, aki Csongrád vármegye küldött­ségét vezeti. A küMöttséggtel szerdáéi délután 2 óra 30 perekor indul el a különvonat a nyugati pályaudvarról .és teste (5 óra 30 perc­kor érkezik meg Blácsbe. Csütörtökön délelőtt, 9 órakor a Steöiwarzeu|berg-térről indul el ko­csikon a magyar városok és törvényhatósá­gok hódoló küldöttsége a király elé. Kállai) Albert v. b. t. t. és dr. Kelemen Béla ország­gyűlési képviselő gátolva vannak az elutazás­H ©gségelc megelőzése céljából csakis Pasteurizált sört igyunk Kaphafós Tenner SÜL Lászlónál Szeged, Maros-n. 13. sz. Telefon: 784.

Next

/
Thumbnails
Contents