Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-30 / 236. szám

i )élm agya rország. Szeged, 1915. szeptember 204. Bratianu nyilatkozata Románia nemzeti érdekeiről. Bukarest, szeptember 29. Az oroszbarát érzelmű politikusok minapi értekezletükből kifolyóan! memorandumot adtak át Bratianu miniszterelnöknek, amelyben arra kérték, hogy Bulgária mzgósitásával szemben rendeljen el hasonló preventív intézkedést. Bratianu elolvasta a memorandumot s a nála .megjelenít küldöttségnek a következő választ adta : — Azt kívánják tőlem, hogy rendeljem el a mozgósítást, mert nézetük szerint elkövetkezett az ideje annak, hogy R-ománia akciót kezdjen. A kormánynak nem ez a nézete. Sajnálom, hogy itt nem fejthetem ki azokat az okokat, amelyek nem engedik -meg, hogy önöket kövessük. iNem telhetem ezt mór csak azért sem., mert önök nem. a maguk számára, 'hanem azok számára kérnek választ, akik önöket ide küldték. 'De egyébként is nincs itt a pillanat, mikor nemzetközi helyzetről nyiiatkozhatnám!. Életbevágó érdekek kényszerítenek bennünket arra, hogy egyelőre a parlament támogatását és bizalmát kérjük mindAz olasz Budapest, szeptember 29. (Közli a mitriiszterelinöki sajtóosztály.) A Stüfser-jocliszaikaszon tüzérségünk tüze több ellenséges löveget semmisített meg. A viígereuthi íensikon a Costontól északra az olaszok egy támadása rövid tüzérharc után összeomlott. A Mrzli Vrh és a tolmeini hídfő ellen tegnap az olasz tüzérség heves tüzelést kezdett, amelyet este a nevezett hegy és a Dőlje melletti hadállásaink ellen intézett egy-egy támadás követett; mindkét támadást akadályainknál vertük vissza. Doljei csapataink az akadályainkba lött réseken át benyomult ellenséget újra kiverték. Mint mindig, az öszszes állások szilárdan birtokunkban maradtak. Egyébként a harci tevékenység ia tenger melletti harcvonalon sem emelkedett tul a rendszerré vált tüzérségi tüzelés és csatározás mértékén. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök .helyettese. A tiroli harctérről. Egy haditudósító irja: Háromszögű fehér mészszikía mered az ég felé. Mindenfelől látható;; alulról a napsütéses völgyből és köröskörül a szomszédos hegyekről. Aki pedig felkapaszkodott erre a sziklára, Tirol jókora darab földjét láthatja be. Azért is vette fel magát erre a csúcsra néhány vakmerő katonánk kitűnő távcsövekkel és valószínűleg néhány más 'fajtájú jő csövei is felszerelten. A hegyes háromszög szelídebb lejtőjén kényelmesen mászhatiják meg a hegymászók ezt. a sziklát. Die nem most, mert az ellenség ezt az utat állandóan tüz alatt tartja. A háromszög másik oldala meredek sziklafal, hová nem ér az olasz, srapnel!. Erről az oldaláról kell valakinek naponta felkapaszkodnia, mert katonáinkat ott .fönn is csak el kell látni ételemmel, vízzel, municióvai. Máskor meg sebesültet kell lehozni ezen a tehetetlen uton. Az olaszok jól tudják, 'hogy térről ameredek csúcsról addig, amig az államérdekek kockáztatása nélkül kezdhetünk vitát. Tudjuk, nem támaszkodhatunk a parlament nagy többségének ,határozott bizalmára, de nemzeti érdek, ihogy a mostani körülmények között ne legyen köztünk ellentét. Ennek a nagy érdeknek a nevében kérem önöket, kerüljenek el mindent, mi eltéríthetne bennünket attól az egyetlen kötelességtől, mely most előttünk áll s amelyet a kormány felelősségének tudatában a legnagyobb energiával akar teljesíteni. j Románia nem szorul kölcsönre. Bukarest, szeptember 29. Hivatalos (helyről jelentik, hogy azok a hirek, amelyek szerint Románia Antoneseu igazságiigyminiszter utján Franciaországban egy 'több százmilliós kölcsön ügyében tárgyalt, nem felel meg a valóságnak. Az igazságügymin,iszteruek, aki ezidő szerint Svájcban tartózkodik, .semmiféle missziója nincsen. Románia .pénzügyi ereje különben is fölöslegessé teszi, hogg kölcsönre szoruljon. „Budapesf'-tér Szófiában. Szófia, szeptember 29. A városi tanács elhatározta, hogy egy teret Budapestről, egyet Bécsről és egyet Berlinről fognak elnevezni. megfigyelik őket, azért egyik gránát követi a másikat. A csúcs .keskeny célpont, azért sokszor csap le egy-egy óriási, forró férrJkup a völgybe. Néha azonban eltalálják a sziklái. Es fent a lapos tetőn — nem nagyobb mint egy kisebbszerü szoba, — ott fekszenek katonáink és várják a gránátot. Üreget vájtak maguknak a kőzetbe és ott ülnek és figyelnek éjjel-nappal. Az egyik a távcső mellett áll és kémtelődik. A másik beleszól a telefonba: itt, meg ott, utat csinálnak az .olaszok, amott meg ugylátszik, előre akarják tolni a lövészárkaikat. Valahol, ;a telefonvezeték másik végén -egy tüzértiszt osztja a parancsait és a szikla,csúcsról látni, amint a fehérpiros srapnel [felhőcske jelenik meg az olasz munkások fölött, vagy pedig egy-egy grjánát fekete iüslfelhője gomolyog föl a leendő lövészárkoknál, A telefonnál álló katona nyugodtan mondja be, talált-e a lövés, vagy mennyire fért el a céltól. Az olaszok tudják mindezt, azért gyűlölettel van eltelve ezen szikla iránt és a legnehezebb gránátjait küldi fel oda. Nem mindig találnak és ha mégis, a sziklaüregek nyújtanak némi védelmet. Azonban: a: minap egy ihíuszonnyolcas gránátnak csupán csak a lehelletétől két fiatal katonánk leröpült a völgybe, a kék napsütéses levegőn át. Hová repült az egyik, m-a sémi tudni még, a másiknak összezúzott holttestét ellenben megtalálták. Kettővel kevesebb a sziklán,, de azért kitart a, t öbbi... Amikor Folgaría felé tartottunk, — irja a harctéri tudósító — egy öreg ezredes kapaszkodott fel teherautónkra. iNem könnyű dolog egy ilyen autó kerekén felkapaszkodni és a kocsira jutni, de az öreg ur egy-kettőre fönt volt. Csak mikor már mellettem ült, vettem észre, hogy nagyon öreg ember, de szálas, tagbaszakadt, elpuszti[hatatlannak látszó, fiatal mint egy öreg tiroli. — Tegnap — mesélte az ezredes, — valaki hadnagy urnák szólított. Igen, egy öreg tiroli paraszt. Egyszer csak 'megállott és üdvözölt. — Honnan ismersz? — kiváncsiskodtam. — Csak ismerem G. hadnagy urat, akinek a szakaszában 1866-ban ia Stilferjochon mint hadi önkéntes harcoltam! Igen, 1866-ban! 'Ugyanez az öreg ezredes egy fél évszázaddal ezelőtt mint hadnagy már harcolt az olaszok ellen és most újból megveti a lábát a'hazai földön, hogy azt megvédelmezze. Cigarettával a szájában elmeséli nekem, ihogy volt az. mikor elsőnek lépett olasz földre és megszállotta Bormiót és mint futott meg egy egész olasz zászlóalj ,az ő maroknyi szakasza elől. Mint tartotta az olasz községtanácsosok orra elé revolverét és ugy rekvirált élelmiszert. Mint fakadt a bormiói piacon, egy öreg asszony sirva, azt kiáltva, hogy ő még mindig jó osztrák honleány és hogy miért adta oda a császár hét évvel azelőtt a szép Lombardiát, az olaszoknak?! Régi, jó históriák. Csak az ezredesnek nem azok és most a lavaronei fensikra megy, lövészeit inspioirozui. Fel fog kapaszkodni a, legmeredekebb hegyekre, látni fogja mint röpködnek feléje az olasz gránátok, — akárcsak akkor ... Megérkezünk. Az ezredes kardjához kap. Olyan, mint az ülj, de a markolatán kardvágás látszik. Damaszkuszi acéltól eredő, anno 1878, amikor az ezredes Boszniában harcolt. Mint valami fiatal legény ugrik le az autóról, majd szivarral, a szájában felkapaszkodik a legmeredekebb hegyre és megy a gránáttüzbon az, olaszok ellen harcolni ez az örökös tiroli. Azt hiszem, hogy csak rösteke megmondani, hogy már 1809-ben is harcolt. Mert ha nem volna olyan nagyon vén, nem lehetne annyira fiatal... ... És ezt a Tirolt akarják meghódítani! Elpusztult olasz hadihajó. Róma, szeptember 29. Az Agenzia Stefani jelenti Brindisiböl: A 13.430 tonnás Benedetio Brin sorhajó hátsó lőporos kamrájában robbanás történt, amelyet tüz követett. A 820 főnyi legénységből csak 8 tiszt és 379 ember menekült meg. Az áldozatok között van Rubin de Cervin ellentengernagy. A robbanás okát még nem ismerik. (M. T. I.) A Benedetto Brin Olaszország régebbi hadihajói közé tartozik. Fel volt szerelve a legmodernebb ágyukkal és négy torpedóirányitó készülékkel. A hajó 130 méter hosszú, 23.8 méter széles volt és páncélzata olyan erős volt, mint a Conte di Cavour-osztáiyhoz tartozó modern hajóké. A hivatalos jelentés gondosan elhallgatja, hogy a felrobbant hajó kikötőben, vagy nyilí tengeren tartózkodott-e. Nincs kizárva, hogy a ini tengeralattjáróink vagy aknáink egyike okozta a nagy olasz hadihajó pusztulását. Támadnak a törökök. Konstantinápoly, szeptember 29. A főhadiszállás közli szeptember 28-áról: Dardanella-front Az Anaforta-szakaszon felderítő csapataink 26-ról 27-re virradó éjjel bombákkal váratlan támadást intéztek az ellenség lövészárkai ellen, miközben 50 fegyvert, szuronyokat és távcsőket zsákmányoltak. Az Ari-Burnu-szakaszan ütegeink elhallgattattak a jobbszárnyon egy három' ágyúból álló ellenséges üteget; egy ágyút lelpusztitották. A Sed il Bohr-szakaszon szeptember hu szouihetedikén: a változatlan fronton gyalogsági tüz volt, a balszárnyon tüzérségi harc és bombavetések. A centrumban mintegy 50 ellenséges katonai ámadást kísérelt meg, de mihelyt fedezékükből néhány lépésre előbbre jöttek, tüzelésünk legnagyobbrészt .megsemmisítette őket. A maradék a lövészárokba menekült vissza. Szeptember 27-én egyik repülőnk Lemnosz szigetén bombákat, dobott az elienéges repülőgéphangárra. ,Az .egyik bomba talált, (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.)