Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-30 / 236. szám

Szeged, 1915. szeptember 30. * DiLTIAGYÁSÖllSSm 3 Az élelmiszeruzsora letörése felé. (Saját tudósítónktól.) Régen várt a pol­gárság olyan nagy érdeklődéssel közgyűlési határozatot, mint ma. Másodszor került a szeptemberi közgyűlésen a törvényhatósági bizottsági tagok elé a drágaság égető problé­mája. Az első indítványok és az első határo­zat óta hónapok teltek el. A helyzet azóta rosszabbodott. A már megállapított rendsza­bályok egyre inkább bizonyultak elégtelenek­nek, a hatóság is tudatában volt annak, ami alatt a közönség keservesen nyögött: a drá­gaság a legtöbb élelmicikknél uzsorává fajult. Ez ellen meg kellett védeni a városi pol­gárságot és ennek -a célnak szolgálatában két terv állott a közgyűlés előtt. Az egyik a ta­nácsé, amely az árak újból való maximálásá­val, a rekvirálás jogának a kormánytól való •sürgős megkérésével, 600 sertés vásárlásával és azzal kivánt a bajon segíteni, hogy a kato­naságnál kieszközli, Ihogy szükségleteit ne a helyi piacon szerezze be. Ez az intézkedés csak egyik, talán nem is jelentékenyebb része annak az indítványnak, amelyet tizenegy köz­gyűlési tag nyújtott be a közgyűléshez és a mely szemben állt a tanács javaslatával. Az indítvány létrejövetelében — öröm­mel és büszkeséggel valljuk — jelentékeny része van a Délmagyar ország-nak is Lát­ván a közügyek szolgálatában kifejteit fáradt­ságos és szorgos munkánkat, m'iit annyian mások. dr. Krausz József is bennünket kere­sett fel ideákkal szolgáló, ép azért sok más­nál értékesebb cikkével. A szerkesztőség he­lyiségében tárgyaltuk meg véle. az érdemes kezdeményezővel, az akció további részleteit. A szegedi közé'et legkiválöbbjaibó! sikerült az eszmének füveiket szerezni akiknek ta­nácskozása alapján született meg az indít­vány abban a formában, ahogy a közgyűlés eié került. Minthogy az indítványból határozat lett, a drágaság leküzdésére a hatóság mindazokat az intézkedéseket foganatosítani fogja, ame­lyek az inditványban foglaltatnak és amelyek alább következő tudósításunkbari részletesen foglaltatnak. Ezek az intézkedések bizonyára gyors egymásutánban fognak bekövetkezni, a közönségnek tehát minden oka megvan arra, bogy most már türelemmel és bizalommal várjon. Csak rövid időről van szó. Az indítvány körül majd három óráig tartó vita keletkezett, amely sok részletében fölötte nivós volt. Wimmer Fülöp ma annál is erősebb és okosabb volt, mint amilyen szokott lenni. Szalay József főkapitány kedvesen és tartalmasan diskurált, bár a tanács javaslata megbukott, ő győzött. Fölszólaltak még töb­ben és bizonyára szerettek volna még sokan beszélni, talán mindenki, aki érezte vagy látta a termelők rémuralmát a piacon. Persze a tanyavilág is fölvonult és szónokolt, de nem annyira a tárgyhoz, mint a paraszt termé­szetrajzához szolgáltattak adatokat. És hogy a krónika teljes legyen, ne fe­lejtsük el följegyezni, Ihogy a városatyák meglehetős számban voltak jelen és hogy a hallgatóság sokaságában, a középső karzatot a mindig buzgón dolgozó ós energikusan har­coló feministák töltötték meg. Dr. Cicatricis Lajos főispán nyitotta meg a közgyűlést. Bejelentette, hogy a tárgysoro­zat egy póttárggyal bővült és pedig a tanácsi előterjesztéssel a város lisztszükségletének biztosítására. Rack Lipót felolvasta a polgár­mester havi jelentését- amelyet a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett. Mihalovits Dezső interpellációira adott válaszokat a 'közgyűlés; egyhangúlag tudo­másul vette. (Javaslatok a drágaság le­küzdésére.) Az interpellációk tudomásul vétele után dr. Szalay József dr. Krausz József és társai által a drágaság leküzdése ellen beadott in­dítványt olvasta fel, amely a következő: 1. Mondja ki a közgyűlés a város egész területére kiterjedő hatállyal a kiviteli tilal­mat. ITogy határozatának minél előbb és minél biztosabban megszerezhesse a. kormányhatósági jóváhagyást, kérje fel a közgyűlés a főispán urat, liogy a városi hatóság és képviselőinek a közgyűlés legalább negyven tagjának élén jelenjen meg a közgyűlés bezárását követő '.egy hét alatt a belügyminiszter ur őnagvméllósá­gánál és tőle azokra az indokokra való hivat­kozással, amelyek bennünket indítványunk be­adására késztettek, •határozatunk jóváhagyását nyomatékosan kérje. 2. Határozza el a. közgyűlés és határozatára a főkapitány ur nyomban rendel ie eh hogy addig is, a,mig indítványunk első pontjáról a belügyminiszteri döntés megérkezik, a .szedők­től ip.arigazo]váryuk bevonassék. A főkapitány ur szigorú ellenőrzéssel gondoskodjék arról, hogv esetleg ennek ellenére dolgozó szedők élelmiszereket a vasúti állomásokra be ne vi­hessenek. 3. Tiltsa el a közgyűlés a háború egész tar-. tani ára a. kofáikat attól, hogy reggel 9 óra előtt vásárolhassanak. 4. Minthogy a közélelmezé® javítására to­vábbi lépéseket is szükségesnek tartunk és minthogy erre a célra fölötte üdvösnek és célravezetőnek látszik a Szegeden kisebb kere­tekben már eddig is kitűnően bevált egy vagy több élelmezési szövetkezet létesítése, határozza el a közgyűlés, hogy a Bnek-m alomtól őrlési jutalék címén kapott 80.000 koronát ilyen szö­vetkezetben való részvétel utján a lakosság élelmezésének javítására fordítja, 5. Kérje fel a közgyűlés a polgármester urat, hogy tegyen lépéseket a szegedi helyőr­ség parancsnokságánál annak érdekében, hogy a katonaiság és kórházak részére szükséges élelmiszereket — amennyiben ez egyéb, fontos érdekekbe nem ütközik — ne a szegedi nyílt piacokon, hanem árlejtés utján szerezzék be. 6. Indítványunk 2—5. pontjára mondja ki a közgyűlés, hogy azokat felehbezésre való tekintet nélkül nyomban végre kívánja hajtani. Szalay József: Körülbelül két hónapja, bogy szerte az országban figyelik a piacokat. Igy megfigyelték Szegeden is. A tapasztalatok alapján .a tanács arra a meggyőződésre jutott, bogy az elfajult piaci állapotokat helyi intéz­kedésekkel csak mérsékelni, de radikálisan or­vosolni nem lehet. Azért, mert egyrészt túl­haladja. a hatóság hatáskörét és mert ez a kérdés szervesen összefügg ;e,gész közgazdasági életünkkel. A szó szoros értelmében vett javu­lás csak abban az esetben várható, ha a kor­mány fog ebben a kérdésben rendelkezni az 1915. évi törvénycikk alapján, amely jogot ad a kormánynak országos rendelkezésekre, ha kell, rekvirálá,sokkal is. Budapesten is éppen most foglalkoznak a piaci kérdéssel és a fő­város tanácsa a közgyűléssel egyértelmüleg döngeti a kormány ajtaját, liogy a. lielyi viszo­nyok figyelembevételével o-szág,van rendezték ezt az égető fontosságú kérdést. Amint már előbb is kijelentetía, a hatóság tudatában van annak, bogy az enyhítő intézkedésekot köteles­sége megtenni és éppen ezért igyekezett a ta­nács az indítványra elvan határozati javasla­tot hozni, amely mellett az enyhítő intézkedé­seknek lesz némi foganatja. Kéri a tanács Ha­tározati javaslatának elfogadását, illetve a ha­tározati javaslatban foglaltakra nézve a köz­gyűlés meghatalmazását. A tanács határozati javaslata szerint az indítvány első pontját nem lehet elfogadni, mert az élelmiszerek kivitelének tilalmát a belügyminiszter rendeletben feloldotta. Az in­dítvány második pontjára vonatkozóan az a tanács álláspontja, hogy a szedők igazolvány­nyal vásárolnak, amelyet a rendőrfőkapitány csak konkrét, beigazolt panaszra vonhat el. A harmadik pontra nézve közli a tanács a köz­gyűléssel, hogy az elővásárlási tilalmat már több izben igyekeztek behozni, de az sohasem sikerült. A kofák és termelők az ilyen tilalma­kat. mindig kijátszották. Időnkint és alkalmi­lag a rendőrfőkapitány — mikor azt szükséges­nek látja —ezt a tilalmat el is rendeli és életbe is lépteti. A tanács véleménye szerint a Back­malomtól őrlési jutalék cini én kapott 80.000 ko­rona tőkésítendő .lenne és csak a kamatait hasz­nálnák fel az inditványban említett célokra. Egyetért a tanács az indítványozókkal abban, bogy a szegedi helyőrség parancsnokát felkér­jék olyan irányban, bogy a katonaság és kór­házak részére szükséges élelmiszereket ne a, szegedi nyílt piacokon, hanem — amint, ez már több esetben meg is történt — árlejtés utján szereazék be. Közli a tanács a közgyűléssel, bogy a. saját hatáskörében igyekezett a drága­ság ellen védekezni. Igy különösen a zsírt tart­ja nélkülözhetetlen élélmicikktiek. Ennek mér­sékléséről már gondoskodott is, amikor a Has­és Vásárpénztár utján 600 darab sertést kíván vásároltatni. Kéri a közgyűlés jóváhagyását a tanács mindkét pontra nézve. Közli felvilágo­sításul a főkapitány, hogy a tanácsnak ezzel az intézkedésével és az iparosok szövetkezete által beszerzendő 400 darab sertéssel együtt decemberre, januárra 1000 darab sertés áll ké­szen, ami a sertéshús és zsir árára minden esetre jótékony hatást fog gyakorolni. Java­solja még a tanács, bogy a közgyűlés intézzen feliratot a kormányhoz, bogy a helyi viszo­nyok figyelembevételével az egész ország terü­letére nézve határozza meg az elsőrangú élelmi­cikkeiknek, valamint az azok előállításéihoz szükséges áruk maximális árát. Ha az árnnaxi­málások következtében a készleteket eltitkol­nák, ugy intézkedjék a kormány arról is, liogy a hatóságok erőhatalommal beszerezhessék a szükséges élelmiszereket. (Mit mondanak a közgyűlési tagok.) Dr. Krausz József reflektál, a tanácsi elő­terjesztésre. Végtelenüli sajnálja, liogy az in­dítvány, amely gyökeres és radikális intézke­déseket tartalmaz a drágaság ellen, a ható­ság részéről ilyen rideg .visszautasításra ta­lál. Ebből csak azt látni, hogy a hatóság, nem veszi figyelembe, nem veszi észre azokat a 'borzalmas bajokat, mizériákat, amelyek a piacon uralkodnak. Pcntonhint reflektál a ta­nács határozati javaslatára, de előbb meg­jegyzi, 'hogy a város hatszáznál sokkal több sertést is beszerezhetne. Egyetért a tanács­osai abban is, hogy a kérdést országosan kel­lene rendezni. Amig azonban ezek az intéz­kedések megtörténnek, nem lelhet várni. Elis­meri, hogy minden vidék nein hozhat ilyen radikális intézkedéseket, de a városokban, a hol nagy tömegek élnek és speciál, ahol ilyen bajok vannak, mint a 130.000 lakosa Szege­den, ott várni nem lehet, ott sürgősen és ra­dikálisan kell intézkedni. Mint orvos érintke­zik a szegényebb néposztállyal, az iparosok­kal. Borzalmas állapotok uralkodnak itt. Egy asszony — a férje (hadbavonult, — csecsemőt vitt hozzá súlyos gyomor és bélhuruttal. Meg­állapitotta-, hogy az asszony zsemlével táp­lálta a csecsemőjét. Mikor kérdezte, hogy miért, az asszony sirva mondta el, hogy a teje elapadt, mert a hadisegélyből kenyérrel sem tud jóllakni. Hogy a gyermekhalandó-

Next

/
Thumbnails
Contents