Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-30 / 236. szám

Szeged, 1915. szeptember 30. * DiLTIAGYÁSÖllSSm 3 Az élelmiszeruzsora letörése felé. (Saját tudósítónktól.) Régen várt a polgárság olyan nagy érdeklődéssel közgyűlési határozatot, mint ma. Másodszor került a szeptemberi közgyűlésen a törvényhatósági bizottsági tagok elé a drágaság égető problémája. Az első indítványok és az első határozat óta hónapok teltek el. A helyzet azóta rosszabbodott. A már megállapított rendszabályok egyre inkább bizonyultak elégteleneknek, a hatóság is tudatában volt annak, ami alatt a közönség keservesen nyögött: a drágaság a legtöbb élelmicikknél uzsorává fajult. Ez ellen meg kellett védeni a városi polgárságot és ennek -a célnak szolgálatában két terv állott a közgyűlés előtt. Az egyik a tanácsé, amely az árak újból való maximálásával, a rekvirálás jogának a kormánytól való •sürgős megkérésével, 600 sertés vásárlásával és azzal kivánt a bajon segíteni, hogy a katonaságnál kieszközli, Ihogy szükségleteit ne a helyi piacon szerezze be. Ez az intézkedés csak egyik, talán nem is jelentékenyebb része annak az indítványnak, amelyet tizenegy közgyűlési tag nyújtott be a közgyűléshez és a mely szemben állt a tanács javaslatával. Az indítvány létrejövetelében — örömmel és büszkeséggel valljuk — jelentékeny része van a Délmagyar ország-nak is Látván a közügyek szolgálatában kifejteit fáradtságos és szorgos munkánkat, m'iit annyian mások. dr. Krausz József is bennünket keresett fel ideákkal szolgáló, ép azért sok másnál értékesebb cikkével. A szerkesztőség helyiségében tárgyaltuk meg véle. az érdemes kezdeményezővel, az akció további részleteit. A szegedi közé'et legkiválöbbjaibó! sikerült az eszmének füveiket szerezni akiknek tanácskozása alapján született meg az indítvány abban a formában, ahogy a közgyűlés eié került. Minthogy az indítványból határozat lett, a drágaság leküzdésére a hatóság mindazokat az intézkedéseket foganatosítani fogja, amelyek az inditványban foglaltatnak és amelyek alább következő tudósításunkbari részletesen foglaltatnak. Ezek az intézkedések bizonyára gyors egymásutánban fognak bekövetkezni, a közönségnek tehát minden oka megvan arra, bogy most már türelemmel és bizalommal várjon. Csak rövid időről van szó. Az indítvány körül majd három óráig tartó vita keletkezett, amely sok részletében fölötte nivós volt. Wimmer Fülöp ma annál is erősebb és okosabb volt, mint amilyen szokott lenni. Szalay József főkapitány kedvesen és tartalmasan diskurált, bár a tanács javaslata megbukott, ő győzött. Fölszólaltak még többen és bizonyára szerettek volna még sokan beszélni, talán mindenki, aki érezte vagy látta a termelők rémuralmát a piacon. Persze a tanyavilág is fölvonult és szónokolt, de nem annyira a tárgyhoz, mint a paraszt természetrajzához szolgáltattak adatokat. És hogy a krónika teljes legyen, ne felejtsük el följegyezni, Ihogy a városatyák meglehetős számban voltak jelen és hogy a hallgatóság sokaságában, a középső karzatot a mindig buzgón dolgozó ós energikusan harcoló feministák töltötték meg. Dr. Cicatricis Lajos főispán nyitotta meg a közgyűlést. Bejelentette, hogy a tárgysorozat egy póttárggyal bővült és pedig a tanácsi előterjesztéssel a város lisztszükségletének biztosítására. Rack Lipót felolvasta a polgármester havi jelentését- amelyet a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett. Mihalovits Dezső interpellációira adott válaszokat a 'közgyűlés; egyhangúlag tudomásul vette. (Javaslatok a drágaság leküzdésére.) Az interpellációk tudomásul vétele után dr. Szalay József dr. Krausz József és társai által a drágaság leküzdése ellen beadott indítványt olvasta fel, amely a következő: 1. Mondja ki a közgyűlés a város egész területére kiterjedő hatállyal a kiviteli tilalmat. ITogy határozatának minél előbb és minél biztosabban megszerezhesse a. kormányhatósági jóváhagyást, kérje fel a közgyűlés a főispán urat, liogy a városi hatóság és képviselőinek a közgyűlés legalább negyven tagjának élén jelenjen meg a közgyűlés bezárását követő '.egy hét alatt a belügyminiszter ur őnagvméllóságánál és tőle azokra az indokokra való hivatkozással, amelyek bennünket indítványunk beadására késztettek, •határozatunk jóváhagyását nyomatékosan kérje. 2. Határozza el a. közgyűlés és határozatára a főkapitány ur nyomban rendel ie eh hogy addig is, a,mig indítványunk első pontjáról a belügyminiszteri döntés megérkezik, a .szedőktől ip.arigazo]váryuk bevonassék. A főkapitány ur szigorú ellenőrzéssel gondoskodjék arról, hogv esetleg ennek ellenére dolgozó szedők élelmiszereket a vasúti állomásokra be ne vihessenek. 3. Tiltsa el a közgyűlés a háború egész tar-. tani ára a. kofáikat attól, hogy reggel 9 óra előtt vásárolhassanak. 4. Minthogy a közélelmezé® javítására további lépéseket is szükségesnek tartunk és minthogy erre a célra fölötte üdvösnek és célravezetőnek látszik a Szegeden kisebb keretekben már eddig is kitűnően bevált egy vagy több élelmezési szövetkezet létesítése, határozza el a közgyűlés, hogy a Bnek-m alomtól őrlési jutalék címén kapott 80.000 koronát ilyen szövetkezetben való részvétel utján a lakosság élelmezésének javítására fordítja, 5. Kérje fel a közgyűlés a polgármester urat, hogy tegyen lépéseket a szegedi helyőrség parancsnokságánál annak érdekében, hogy a katonaiság és kórházak részére szükséges élelmiszereket — amennyiben ez egyéb, fontos érdekekbe nem ütközik — ne a szegedi nyílt piacokon, hanem árlejtés utján szerezzék be. 6. Indítványunk 2—5. pontjára mondja ki a közgyűlés, hogy azokat felehbezésre való tekintet nélkül nyomban végre kívánja hajtani. Szalay József: Körülbelül két hónapja, bogy szerte az országban figyelik a piacokat. Igy megfigyelték Szegeden is. A tapasztalatok alapján .a tanács arra a meggyőződésre jutott, bogy az elfajult piaci állapotokat helyi intézkedésekkel csak mérsékelni, de radikálisan orvosolni nem lehet. Azért, mert egyrészt túlhaladja. a hatóság hatáskörét és mert ez a kérdés szervesen összefügg ;e,gész közgazdasági életünkkel. A szó szoros értelmében vett javulás csak abban az esetben várható, ha a kormány fog ebben a kérdésben rendelkezni az 1915. évi törvénycikk alapján, amely jogot ad a kormánynak országos rendelkezésekre, ha kell, rekvirálá,sokkal is. Budapesten is éppen most foglalkoznak a piaci kérdéssel és a főváros tanácsa a közgyűléssel egyértelmüleg döngeti a kormány ajtaját, liogy a. lielyi viszonyok figyelembevételével o-szág,van rendezték ezt az égető fontosságú kérdést. Amint már előbb is kijelentetía, a hatóság tudatában van annak, bogy az enyhítő intézkedésekot kötelessége megtenni és éppen ezért igyekezett a tanács az indítványra elvan határozati javaslatot hozni, amely mellett az enyhítő intézkedéseknek lesz némi foganatja. Kéri a tanács Határozati javaslatának elfogadását, illetve a határozati javaslatban foglaltakra nézve a közgyűlés meghatalmazását. A tanács határozati javaslata szerint az indítvány első pontját nem lehet elfogadni, mert az élelmiszerek kivitelének tilalmát a belügyminiszter rendeletben feloldotta. Az indítvány második pontjára vonatkozóan az a tanács álláspontja, hogy a szedők igazolványnyal vásárolnak, amelyet a rendőrfőkapitány csak konkrét, beigazolt panaszra vonhat el. A harmadik pontra nézve közli a tanács a közgyűléssel, hogy az elővásárlási tilalmat már több izben igyekeztek behozni, de az sohasem sikerült. A kofák és termelők az ilyen tilalmakat. mindig kijátszották. Időnkint és alkalmilag a rendőrfőkapitány — mikor azt szükségesnek látja —ezt a tilalmat el is rendeli és életbe is lépteti. A tanács véleménye szerint a Backmalomtól őrlési jutalék cini én kapott 80.000 korona tőkésítendő .lenne és csak a kamatait használnák fel az inditványban említett célokra. Egyetért a tanács az indítványozókkal abban, bogy a szegedi helyőrség parancsnokát felkérjék olyan irányban, bogy a katonaság és kórházak részére szükséges élelmiszereket ne a, szegedi nyílt piacokon, hanem — amint, ez már több esetben meg is történt — árlejtés utján szereazék be. Közli a tanács a közgyűléssel, bogy a. saját hatáskörében igyekezett a drágaság ellen védekezni. Igy különösen a zsírt tartja nélkülözhetetlen élélmicikktiek. Ennek mérsékléséről már gondoskodott is, amikor a Hasés Vásárpénztár utján 600 darab sertést kíván vásároltatni. Kéri a közgyűlés jóváhagyását a tanács mindkét pontra nézve. Közli felvilágosításul a főkapitány, hogy a tanácsnak ezzel az intézkedésével és az iparosok szövetkezete által beszerzendő 400 darab sertéssel együtt decemberre, januárra 1000 darab sertés áll készen, ami a sertéshús és zsir árára minden esetre jótékony hatást fog gyakorolni. Javasolja még a tanács, bogy a közgyűlés intézzen feliratot a kormányhoz, bogy a helyi viszonyok figyelembevételével az egész ország területére nézve határozza meg az elsőrangú élelmicikkeiknek, valamint az azok előállításéihoz szükséges áruk maximális árát. Ha az árnnaximálások következtében a készleteket eltitkolnák, ugy intézkedjék a kormány arról is, liogy a hatóságok erőhatalommal beszerezhessék a szükséges élelmiszereket. (Mit mondanak a közgyűlési tagok.) Dr. Krausz József reflektál, a tanácsi előterjesztésre. Végtelenüli sajnálja, liogy az indítvány, amely gyökeres és radikális intézkedéseket tartalmaz a drágaság ellen, a hatóság részéről ilyen rideg .visszautasításra talál. Ebből csak azt látni, hogy a hatóság, nem veszi figyelembe, nem veszi észre azokat a 'borzalmas bajokat, mizériákat, amelyek a piacon uralkodnak. Pcntonhint reflektál a tanács határozati javaslatára, de előbb megjegyzi, 'hogy a város hatszáznál sokkal több sertést is beszerezhetne. Egyetért a tanácsosai abban is, hogy a kérdést országosan kellene rendezni. Amig azonban ezek az intézkedések megtörténnek, nem lelhet várni. Elismeri, hogy minden vidék nein hozhat ilyen radikális intézkedéseket, de a városokban, a hol nagy tömegek élnek és speciál, ahol ilyen bajok vannak, mint a 130.000 lakosa Szegeden, ott várni nem lehet, ott sürgősen és radikálisan kell intézkedni. Mint orvos érintkezik a szegényebb néposztállyal, az iparosokkal. Borzalmas állapotok uralkodnak itt. Egy asszony — a férje (hadbavonult, — csecsemőt vitt hozzá súlyos gyomor és bélhuruttal. Megállapitotta-, hogy az asszony zsemlével táplálta a csecsemőjét. Mikor kérdezte, hogy miért, az asszony sirva mondta el, hogy a teje elapadt, mert a hadisegélyből kenyérrel sem tud jóllakni. Hogy a gyermekhalandó-