Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-29 / 235. szám

6 RgLMAGY ÁROMA 8. Szeged, 1915, szertember 29. rát, hogy a postai forgalom könnyítése érde­kében minden lehetőt megtett. Az illető -kato­nai parancsnokságot felkérte, hogy vagy a le­velezés: gyo-rs gyenziurázását tegye lehetővé, vagy a cenzúrázástól tekintsen el és a feltar­tóztatlan továbbításhoz járuljon- hozzá. A táv­iratforgalom bizonyos feltételek mellett, ame­lyet a Délmagyarország már ismertetett, meg van -engedve, a rendes forgalom visszaállítása iránt is megtette a miniszter az intézkedése­ket és reméli, hogy legközelebb a posta ismét a -rendes -működését megkezdheti. — Sikkasztással vádolt báró. Báró Chappon Sámuel vívómesternek Malagurszlú János sze gedi ügyészségi hivatalnok mult év májusában egy hrilliáns gyűrűt és egy nyakkendőtűt adott át eladás végett. A báró ugy (ismerkedett meg Malagurszkival, liogy fölkereste öt és arra kérte, adjon pénzt eg*y szemviz-szabadalomhoz. Malag-urszki a báró rábeszélésére ráállott a dologra. Az ékszerek sohasem kerültek V'ssza. A báró Nagyváradra utazott az ékszerekkel és ott megkísérelte eladni a briiliáus tárgyakat egy hölgynek, báró Des Echerolles Krnspér Sándornénak. A vásár nem sikerűit. Ezután átadta az ékszereket egy főhadnagynak, aki azonban nem fizette ki az összeget, hanem el­zálogosította az ékszereket. A báró csak ugy tudott hozzájutni a gyűrűhöz és nyakkendő­tűhöz, hogy a nővérétől négyszáz koronát kért kölcsön. A báró ezután átadta az ékszereket vejének, Repítő nagyváradi asztalosnak, bágy­adja el azokat Klichlur főhadnagynak Közben megtörtént a mozgósítás s Hopkő Szegedre jött, hogy bevonuljon és a nagy zavarban el­felejtette átadni az ékszereket a bárónak. Az ékszerek egyszóval eltűntek. Malagur.szky erre feljelentette a bárót sikk is/Aiséri. Kedden tar­totta meg a szegedi törvényszék ebben az ügy­ben -a főtárgyalást. A tárgyaláson a védő a bizonyítás kiegészítései kérte, amit a törvény­szék el is rendelt, aminek következtében a tár­gyalást elnapolták. — Istentisztelet a zsinagógában. A sátoros ünnep utolsó napjain az istentisztelet szerdán és -csütörtökön délután fél ihat órakor kezdő­dik. -Prédikáció szerdán délután, -fél-hatkor és szombatom délelőtt 10 -órakor lesz. Halottak emlékezete csütörtökön délelőtt féltizenegy­kor. - A szép Kathlyn kalandjai. A közönség felcsigázott érdeklődéssel tekint az Uránia-szín­ház szerdai premierje elé. Ez érthető is, mert az Uránia a legbrilliánsabb filmet hozza most Szegedre. Ez a film nemcsak a leghatalmasabb méretű alkotása a filmtecihnikának, hanem oly­annyira érdekfeszítő i.s, ihogy .aki egy részét megnézte, .az a többit is föltétlenül megnézi. A hat részből álló filmóriást az Uránia-színház szerezte meg kizárólagos előadási joggal. A film annyi izgalmas részletben bővelkedik, hogy erre még egy film sem szolgáltatott példát. A mozilátogató közönség mo-st igazán ínyenc fa­lathoz jut. férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Széchenyi-tér 17. Telefon 854. Telefon 855. Bonyodalmak a város felsőtiszaparti földje körül. — Ahol tízezrek helyett százakat keresett a város. — (Saját tudósitónktól.) Szeged város birtokai közé tartozik a Felsőtiszaparton elterülő 14 holdnyi föld is. A föld folyóparti része a part­javadalmi szabályrendeletben és a város va­gyoni leltárában mint szabad kikötő szerepel. A kis birtok körül most, egy tanácsi bejelentés kapcsán érdekes bonyodalom keletkezett. A közgyűlést előkészítő tanácsülésen, ame­lyet kedden délelőtt tartottak meg dr. Cicatri­cis Lajos főispán elnök lésével, Balogh Károly pénzügyi tanácsos jelentette, hogy a hasznosí­tási várospolitika kezdetén, 1871-ben ezt a kis földterületet ipari, szorosabban hajóépítési cé­lokra bérbeadták a vállalkozóknak. Mikor azonban megszűntek Szegeden a hajóépitések, más váltakozóknak, igy fakereskedőknek újból bérbeadták ezt a területet, akik azóta is bérlik a földet. Itt kötnek ki a vállalkozók hajói, .akik egész ipari telepeket rendeztek be a bérelt te­rületeken. A kis birtokot a város árlejtés utján adta bérbe événként. Az 1913-ban tartott árlejtésen még 1200 korona volt az évi bérösszeg, az 1914­ben tartott árlejtésen azonban már csak 481 ko­ronát ajánlottak érte bérösszegül. A tanács ebbe a szerződésbe nem ment bele, -hanem meg­bízta a javadalmi bizottságot, hogy a part­javadalmi -szabályrendelettel összhangban pró­bálja hasznosítani ezt a városi birtokot. A ja­vadalmi bizottság helyszíni szemlét és vizsgá­latot tartott az Ügyben és megállapította, hogy a hajók a kikötésnél a part javaduimi dijakkal megkárosították a várost. Javasolta a javadalmi bizottság, hogy a területet osszák fel 800 négyszögöles parcellák­ra. Igy nyolc parcellához jutna a város. Az igy nyert területekből az 1—3. jelzett területe­ket aztán évi .százhúsz és -a 4—8. számmal jelölt parcellákat egyenkint 100 korona évi haszon bérért adja bérbe a város elsősorban az ed­digi, esetleg más vállalkozóknak. Dr. Cicatricis Lajos főispán: Ez a boly tudtommal -szabadkikötő. Ezt most 120—100 ko­rona évi bérösszegért birtokolják. Ez nem igaz­ság. Balogh Károly: Javasolja még a javadalmi bizottság, hogy az 1—3 számmal jelzett terü­leteket csak -azzal a megszorítással adja bérbe a város, hogy a -területeket esak ipari célokra használhatják. Minden más célra leendő hasz­nálatnál a partja vad alini szabályrendelet díj­tételei érvényesek. Cicatricis Lajos: Ha például, fakereskdő bérli azt a területet, az nem fog gya-potot szál­lítani, mert nem szakmája. És ha bérbeadjuk a területet, ott nem köthet ki más. Lefoglalja a maga céljaira az egész szabad kikötőt. Ez nem igazságos. Balogh Károly: Pardon, kérem, a javadal­mi bizottság még más megszorításokat is java­sol. Igy kimondaná a szerződés, hogy a bérlő köteles tűrni minden más alany partbasznála­iát és a dijak a város pénztárába fizetendők. Cicatricis Lajos: Ezzel sem válik bérbeadás esetén szabad kikötővé a terület. Iía kikötne és kirakna, is más hajó, nem lehetne a bérelt területen a bérlő telepén átszállítani a kirakott árut. Ezzel csak elméleti jogot adtunk másnak. A miniszter sem hagyta volna jóvá a partjöve­delmi szabályrendeletet, ha azt tudja. A minisz­ter csak a szabályrendeletet ismerte. Azt kel­lene kimondani, hogy más is kiköthet, kirakod­hat és elhordhatja a kirakodott árut. Balogh Károly: Ilyen feltételek mellett nem akad bérlő. Cicatricis Lajos: Itt látszik ki az igazság. A bérlők mégis esak maguknak foglalják le az egész szabad kikötőt. Szegeden partjövedelmi dijakból százezreknek kellene befolyni évenkint, nem pedig százaknak, mini mosf. Ezért nem emelkedik a partjövedelem, mert a bérlők igy maguknak foglalják le a szabad kikötőt. Így még visszaélésekre is alkalmuk nyílik. Dr. Gaál Endre javasolja, hogy -a -szabad kikötőhelyül -szolgáló rakpartot ne adja bérire 'KORZD-iZI TELEFON : Igazgató: TELEFON: 11-85. VAS SÁNDOR 11-85. YTY Szerdái? és csütörtökön Szenzációs két sláger I Nagy dráma 3 felvonásban. Vígjáték 2 felvonásban. Valamint az uj kisérő műsor! Előadások 5, 7 és 9 órakor. <1 L- ¥

Next

/
Thumbnails
Contents