Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-26 / 233. szám

b JDJŰÍLMÁG YAEOÍIAÁÁÍU Szeged, 1915. szeptember 26. amely egy aíl'érrel kapcsolatban merült fel. Ezt azért tesszük most szóvá, mert Kolozsvár város közgyűlése elhatározta, hogy a cenzúra jelenlegi gyakorlata ellen feliratot intéz a képviselőházhoz. A nagy-érdekű határozat indokolása ezeket mondja: Teljes megnyugvással látja minden jóravaló honpolgár, hogy a napisajtóban minden olyan közlemény, amely a hadjárat eseményeire vonatkozik, közlés előtt a legszigorúbb ellenőrzésnek a tárgya, mert hiszen azt mindenki belátta, hogy csak .a hadvezetőség illetékes annak megállapítására, hogy mely közlemények nem érintik hátrányosan a hadjáratnak •sikerét, azonban mig a nemzet fölfegyverzett ereje azokat a föladatokat oldja meg, amelyeket a harctéren és fegyverrel kell megoldani, addig a hadjárat sikere szempontjából fontos, hogy az itthon maradt polgári társadalom helyesen oldja meg azokat a föladatokat, amelyek a polgári munkával és annak helyes szervezésével oldandók meg. Ezeket a föladatokat nem lehet egyetlen akaratnak mindenhatóságával megoldani, mert maguk a föladatok természetüknél fogva sok .akaratnak, számos megfigyelésnek közösmunkára való •egyesítését igénylik. Ezeknek a megoldásánál senki se liivatkozhatik a maga csalhatatlanságára, de mindenki csak óhajthatja, hogy minden észrevevés hasznosan felhasználódjék és már ebből a szempontból is nagyon fontos, hogy a sajtónak szabadsága belügyi kérdések tekintetében ne koríátozlassék. És mégis számtalan esetben láttuk, hogy olyan teljesen tárgyilagos alapossággal megszerkesztett véleményeik, amelyek a polgári lakosságnak szolgáltató képességét és ellenálló erejét voltak hivatva szolgálni s ilyenformán .egyenesen a kormányközegek munkájának tökéletessé tételét szolgálták, az előző vizsgálat folyamán, amelyről pedig az 1848. évi VXIII-ik ti-e. azt mondja, hogy örökre eltöröltetett, egyáltalán nem jelenhettek meg a sajtó egyes orgánumaiban, holott az azokban foglaltak semmi közérdeket nem sértettek, sőt a közérdeket egyenesen szolgálták, amint azt a következményekből láttuk, amelyek az ilyen tanulmányoknak teljes igazságát világossá tették. Még fájdalmasabban kellett látnunk, hogy addig, arnig .a külföldön az összes hadviselő államokban, tehát a velünk szemben ellenséges és a velünk szövetségben lévőknél is, sőt a velünk legszorosabb állami szövetségben Több nem törtónt, csak ennyi. Szó sem esett több közöttük és nem látták még egy-szer őket a tiszaparti platánok alatt sétálni. II. Másodszor akkor kezdtek a Bánd Gyuszi szerencséjéről beszólni az emberek, amikor önként jelentkezett katonának, aztán két havi katonáskodás után megkapta az őrmesteri rangot. — Ez a fiu tudja mit csinál! — mondogatták egymásnak elismerő -fejből intgatá-sok közben. Pedig Gyuszi — ha valaha ugy most nem tudta, mit csinál. Csak azt érezte, hogy mennie kell, mennie messzi innen, a halálba, amelyre elitélték. Gyuszi nagyon csendes fiu lett, aki mikor a raenetszázadot. megalakították, elsőnek jelentkezett a menetbe. -Senkinek nem mondta el, miért teszi azt, amit tesz; a szivébe zárta jól a titkot és messzi elkerülte a helyeket, ahol Eszterrel találkozhatott, volna, Gyuszi, szegény, nem tudta, mit csinál... Lassan-lassan elérkezett a nap, amelyen elindult a század. Már ősz volt; szeptember hullatta a fákról a sárgult leveleket és még csendesebb, még halkabb volt a platánok alja. Eszter ezen a napon kisétált a tiszaparti platánok alá. Sirt. Zokogva idézte fel a lelkében a multat, a csendes, szép napokat, — most, hogy egyedül volt, érezte, mennyire szei^eti Gusztit. Egyedül volt; egy lélek sem járt közelben. Csak a lehulló levelek zörrentek meg néha különös, idegenül fájó zajjal. Távolról katonazene hangja hallott, — Eszter szivébe élesen belenyilalt a fájás. élő másik államban, t. i. Ausztriában a napisajtó akadálytalanul foglalkozhatott olyan kérdésekkel, amelyek a háború után beálló viszonyoknak jövő alakulását kívánták .irányítani és ebben a tekintetben odáig mentek, hogy egyenesen .a. mi hazánknak, a magyar államnak jövendő politikai és gazdasági helyzetére vonatkozó irányító cikkeket is közöltek: addig minálunk ilyen irányú hírlapi közléseknek megjelenését több ízben megakadályozták teljesen, vagy pedig az ilyen irányú dolgozato kat kihagyásokkal, tendenciózusan hatástalanították. Szívesen és teljes lélekkel adtuk és adjuk mind azt az áldozatot, amit tőlünk ez a reánk kényszeritett hadjárat követel, de ezt is csak hazánk jövendőjének boldogabbá tétele reményében és azzal a törhetetlen akarattal adjuk, liogy ezt -a jövőt mentül szebbé, mentül virágzóbbá tegyük. Ha tehát minden nemzetnek van joga maga jövőjével foglalkozó kérdésetcet a nagy nyilvánosság előtt irányadó tanulmányokban tárgyalni, sőt ha van joga más nemzeteknek a mi jövőnkkel ilyen módon foglalkozni; ha ezeket, és itt különösen Ausztriát és Németországot, mint velünk szövetséges hatalmakat emeljük ki, nem gátolja a hadviselésnek érdeke az ilyen hírlapi munkálkodásban, akkor inár a quod uni justurn alteri aeciuum elvénél fogva is megillet bennünket is az ilyen irányú munkálkodás joga. De megillet ez a jog bennünket az 1914. évi XIV-ik t.-c. alapján is. — A bajor király adománya egy szombathelyi tarialéütkórháznak. Szombathelyről jelentik: III. Lajos bajor király és fenkölt lelkű családja már számtalanszor tanújelét adták a vasi föld .szeretetének. Ez .a szeretet megható gondoskodásban nyert a közelmúlt napokban kifejezést. A bajor király családja ugyanis a szombathelyi V. számú tartalékkórháznak 8 ágyala.pitványt létesített és egyidejűleg nyolc fényesen fölszerelt tiszti ágyat .adományozott a kórház részére, melynek részéről meleghangú táviratban mondottak .köszönetet a nagylelkű adományért, — Mackensen tábornagy kitüntetése. Berlinből jellentik: Ferenc József király a Szent István-rend: nagykeresztjével tüntette ki 'Mackensen tábornagyot. — Az Osztrák-Magyar Bank leszállítja a kamatlábat Bécsből jelentik: A Freind nbiatt — Most indul! — zokogta kétségbeesetten. Kisétált lassan a Tiszapartra, Sokáig nézte a szőkén csillámló hatalmas folyamot; a katonazenekar vidám marsot fujt; és Eszter látta a virágos -sapkáju legényeket masírozni lelkének szemeivel, látta a szomorú, mosolytalan arcú Gy uszít és látta a saját életét kietlen sivárságában, telve fájdalmakkal, — Gyuszi nélkül. Gondolatban nyomon követte a távozó századot; részegült, lelkes éljenzés hangjait sodorta felé a szél; — most értek az állomás elé — gondolta. A fájós újra belevágott élesen a szivébe: Gyuszi! — Gyuszi elmegy, Gyuszi nem jön vissza többel. Elment az ostobaságom miatt, egy engesztelő szó nélkül, mikor olyan, olyan boldogok lehetnénk most! — gondolta. A torka összeszorult; sirt. Maga .sem tudta, mit csinált, csak 'előrelépett ncháuy lépést; közvetlenül a partra. A folyó nedves liideg háta közvetlenül előtte csillámlott. Most kürt szava -szólt az állomás felől; Eszter a szivéhez kapott. — Istenem, indul! Gyönge teste megingott az éles nyilalástól; a túlparton járók csak egy fehér test zuhanását látták az alkonyi homályban. Csend volt, a Tisza hangtala-. nul folyt medrében tovább. Habjai közt békésen ringatott, egy fehér selymes női testet; a határ felé, hova éppen ebben a -percben indult a század vonalja. A tiszaparti platánok alatt ebben az évben nem énekeltek bűbájos dalokat tarka tollú madarak; a -sürü lombok alatt- esak könnyes, szomorú szerelmek fakadtak. értesülése szerint a jegybank a legközelebbi időben le fogja .szállítani a kamatlábat. Még nem történt intézkedés a főtanács ülésének összehívására, amieiy a 'kamatlábról dönteni fog. Sorozzák a tanfelügyelőt. Kedves kis apróság következik itt, hozzátartozik a háborús Szeged krónikájához, bizonyára nem veszi tehát rossz néven az, akiről följegyezzük. Arról van ugyanis szó, hogy a 43—50 évesek szemléjén legközelebb sorra kerül Jánossy Gyula, tanfelügyelő is. Ennek az .aktualitásnak révén egyik szegedi tanító a következő megjegyzést tette: — A tanfelügyelő ur sorozatára belépő jegyeket kellene kibocsájtani. Az igy befolyó összeget a Kisszegeden felépítendő iskola céljaira lehetne fordítani. Az idea nem is rossz és megvalósítása ellen bizonyára a legérdekeltebb fél sem tiltakoznék, ha a sorozás nem lenne ma olyan komoly, nagy és szentséges aktus. —Ágyuérmek Szegeden A budapesti Gyorssegély Auguszta-alap vezetőségének felkérésére dr. Arany Károlyné elvállalta .a történelmi nevezetességű kraszniki ágyú érmek szegedi árusítását. Az ágyuérmek igen Ízléses kivitelű kszerek gyanánt vannak .feldolgozva és pedig férfiak részére óraláncnak, függeléknek, nyakkendőtűnek, a nők részére násfának és brostüiiek. Az érmek árai 1, 2, 5 és 10 korona. Az ékszerek árai 2 koronától 30 koronáig váltakoznak. Az -érmek eladásából befolyó egész jövedelmet .a rokkant -katonák alapja javára fordítják, hogy ők élvezzék a vérökkel elfoglalt orosz ágyú esengő pénzzé változott gyümölcsét. \z érmekből -eddig a következők vásároltak: Állami felső ipariskola 26 darabot 103 korona 20 ű-llér, a Szeged pályaudvari betegnyugvó állomás 28 darabot 40 korona 30 fillér értékben, Pazar B-éla 2, özv. Beit Sebestyénné 2, Ha.user Klárika, H-anser Boriska, Bloch Mór, özvegy Biedl Adolfné, Pilisy Mariska, V.ajda Sándorné, özv. Tarján Péterné, Arany Irén és Arany Olga. 1—1 darab ékszert. Az érmek -Arany Károlyné lakásán vásárolhatók DMKE. palota földszint 5. — Áthelyezés a szegedi törvényszékhez. Az igazságügyminiszter dr. Ungár Elemér szabadkai járásbirósági jegyzőt a szegedi törvényszékhez áthelyezte. — A munkásbiztositási választott bíróság el? öke. Az igazsagügyminiszter a szegedi rnunkásbiztositási választott bíróság helyettes elnökévé dr. Wanie Rezső szegedi törvényszéki bírót három óv tartamára kinevezte. — Tót fiuk magyarosítása. A felvidéki magyar közművelődési egyesület mindennemű iparágra több tót nemzetiségű, de magyarul tudó tanoncot óhajt elhelyezni 4 évre és teljes ellátás mellett. Azok az iparosok, akik ezen tanoncokból óhajtanak felvenni, előjegyezhetik a szegedi ipartestület titkári hivatalában a hivatalos órák alatt. — A zsirszóda áldozatai. A szegedi törvényszók .szombaton Sztoján Tódornó bűnügyét tárgyalta, -aki ki,s gyermekét néhány -percig felügyelet nélkül hagyta -s -ezalatt a gyermek valahogyan zsír,szódás üveghez jutott, ivott belőle -és meghalt. Az ügy tárgyalása folyamán dr. Berger Mór -törvényszéki orvo-sszakótő előadta, hogy évente mennyi áldozatot követel a zsirszóda. Minden évben több száz zsirszóda mérgezési eset fordul elő, eltekintve az öngyilkossági szándékból eredő mérgezésektől. Az orvosok, sajnos, nem tehetnek -semmit, mert az anyagot nem lelhet a forgalomból kivonni. A törvényszék -Sztojánnét ,a fenforgó körülmények figyelembevétel felmentette a vád a lói. — Rendeletek a marhabörröl és a lóhőrről. A hivatalos lap szombati számában kormányrendelet jelent meg, a-mely ugy intézkedik', liogy a megengedett legmagasabb zsiradéktartalom a barna marha felsőbőrnél, valamint a barna blankbőrnél .az abszolút száraz bőr súlyának 23 százaléka, a sima fekete marha felsőbőrnél ,és ,a fekete blankbőrnél az -abszolút szárazbőr súlyának 27 százaléka lehet. Egy másik rendeletben újból szabályozza a kor-