Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-25 / 232. szám

8 "DÉLMAGYARQRSZÁG. Szeged, 1915. szeptember 23. A polgármester indítványa a város kegyúri jogairól. (Saját tudósitónktól.) Minden kommentár nélkül egy 'tudósítás .következik itt a szervező bizottság pénteken tartott üléséről. A tanács eljárásáról a bizottsági tagok felszólalásaikban mondanak kritikát. A szervező bizottság ülésén a polgármseter elnökölt s azon a következők történtek: Dr. Gaál Endre a bizottság elé terjesztette a polgármester javaslatát a kegyúri-bizottság szervezéséről. Ismertette azokat az adatokat, amelyek alaipján Szeged kegyúri jogokat gyakorolt a katiiolikusság felett. Eszerint a város közönségének a patronátusi jogot Mátyás király biztosította 1458. évben kelt oklevelével. Ezt a jogot megerősítette III. Károly 1719. május 21-,ik napján kelt oklevelében. 1720-tól 1789. azonban a kegyesrendiek végezték a lelkészkedést és ezért a patronátusi jog gyakorlására nem nyílott alkalom. 1789-től 1848-ig a városi tanács gyakorolta a kegyúri jogot. 1848. augusztus 7. és 1849. május 21-én már az 1848-ban megszervezett közgyűlés választotta a kegyúri ja vadai inasokat. 1849-től 1870-ig ismét a városi tanács gyakorolta a kegyúri jogot. Sem a törvényhatóságokról szóló 1870. LX. t.-c., sem az ennek helyébe lépett 1886. XXI. t.-c. a kegyúri jog gyakorlásáról nem intézkedik. Ezt a jogot mindig a közgyűlés gyakorolta és a nem katliolikusok részvétele mindig vitára adott alkalmat, 1876. augusztus 5-én Erdélyi Sándort választotta meg a közgyűlés felsővárosi kántornak. A választást megfelebbezték, mert nem a tanács, hanem a közgyűlés választotta cs mert a választáson nem katholikusök is részt vettek. Az akkori belügyminiszter a választást jóváhagyta, mert a püspöki hatóság az ellen nem tett észrevételt, bár a miniszteri leirat szerint az 1835. canoniea visitatio szerint a tanácsnak, nem pedig a közgyűlésnek hatáskörébe tartozott volna a választás. 1879-ben Szekerke József inditványt nyújtott be a közgyűléshez annak elvi kimondása iránt, hogy kegyúri választáson c-sak római katholikus bizottsági tagok vehetnek részt. A közgyűlés az inditványt nem fogadta el. A határozatot; megfelebbezték. A belügyminisztérium érdemben nem intézkedett, mert olyan indító ok nem merült fel a jelen esetben, amely az érintett kérdésnek elvi eldöntését szükségessé tenné. Kimondja a leirat, hogy a város közönségének -a helyi viszonyok és szokások figyelemhevételével kell gyakorolnia a kegyúri jogot. 1885-ben Oltványi Pál nyújtott be ugyanilyen tartalmú inditványt. Az 1885. évi áprilisi közgyűlés az inditványt javaslattétel végett kiadta a jogügyi bizottságnak. Azóta ott van. Gaál a kegyúri jogokat a maga részéről egy nagy, általános szabályrendelettel akarja szabályozni. Felkérte Jászay Géza püspököt annak idején, hogy tegye meg ebben a tárgyban észrevételeit, de a püspök halála ebben meggátolta. A polgármester ezt a kérdést most kegyúri bizottság létesítésével kívánja megoldani, amelynek elnöke a törvényhatóság legelső római katholikus tisztviselője lenne, tagjai pedig 20 római katholikus törvényhatósági bizottsági tag lenne, akiket a közgyűlés választana. Hatásköre lenne ennek a bizottságnak a kegyúri javadalmasok megválasztása, a püspöki hatóság kiküldötteinek meghallgatásával és a kegyúri joghói származó vagyoni kérdésekben való véleményadás. Megjegyzi, hogy -a- stóla illetmény megállapítása, amely a bizottság hatáskörében -szintén bennifoglaltatik, nem tartozik a kegyúri jogokhoz. Ez mindig a hivek feladata voit. Azonban ő nem ellenzi, hogy a bizottság erre is delcgáltassék. Nem tartja azonban helyesnek, hogy a törvényhatóság mindenkori első római katholikus tisztviselője legyen az elnök. Ezt precizirozui kell. Dr. Somogyi Szilveszter: Legyen elnöké a mindenkori polgárniester. Gaál Endre nem helyesli azt ,sem, hogy 20 római katholikus törvényhatósági bizottsági Igazgató: VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. Szombaton és vasárnap Nagy dráma 3 felvonásban. A két jómac Vigjáték 3 felvonásban. rotóxai felvétő Valamint az uj kisérő műsor ,?;>: - i Előadások szombaton 5, 7 és 9 érakor, vasárnap d. u. 2 órától éjjel 12 óráig. tag legyen tagja a bizottságnak. Képviseltetni kell benne a városi tanácsot is. A bizottság ugyanis anyagi ügyekben is adna véleményt. Így a tanács tagjainak mindenesetre hely biztosítandó a bizottságban. Végmann Ferenc: A mai időkben a város közönsége sokkal nagyobb, életbevágó fontosságú 'ügyekben várja a közgyűlés határozatait. Megélhetési problémák megoldását várja mindenki, Nem tartja időszerűnek ilyen ügyek tárgyalását ezekben a nehéz időkben. Nem kvadrát, nem felel meg ez az ügy a mai állapotoknak, Ismétli, a város közönsége sokkal nagyobb dolgokban várja a törvényhatósági bizottság határozatait. Nem vallási kérdéseket kell most megvitatni, amely még békés időkben is óriási hullámokat ver fel. Somogyi Szilveszter: Nem ver fel ímllámokat, csak azok szemében, akik a hullámokat keresik. Végmann Ferenc az előbb elmondottak alapján indítványozza, hogy a bizottság a mai időkben térjen napirendre a kérdés felett. Dr. Cserő Ede mindenben hozzájárul Végmann indítványához. A törvényhozás akarja rendezni a katholikus autonómia kérdését. Mo-st nem való ezt tárgyalni. Nyugodtabb idők kellenek ebihez, amikor nem az élelmi kérdés megoldásán kell gondolkodni. Most minden felekezetnek együtt kell imádkozni, együtt kell a könnyek felszáritására törekedni és nem szabad vallási kérdéseket bolygatni. Indítványozza, hogy térjenek napirendre a kérdés felett. !)]•. Szélt Gyula szintén hangsúlyozza, hogy a kérdés feletti határozathozatal most nem időszerű. Becsey Károlynak több tárgyi -aggálya van. Az időszerűség kérdését- nem érinti i, ha a tanácsnak -a többi ügy mellett arra is jut ideje, hogy ezekkel a kérdésekkel is foglalkozzék, ám tessék. De az inditványt most adják vissza a tanácsnak, hogy az nézzen utána a dolognak és adjon felvilágosításokat. Somogyi Szilveszter: A folytonos papválasztások felekezeti gyűlölséget szítanak. Ki akarom rántani végre ezeket a méreg-fogakat. Cserő Ede: De ugy, hogy az egészséges zápfoga is vele törik. Taschler Endre főjegyző 'törvényekre hivatkozva bebizonyítja, hogy a •törvényhatósági bizottság a saját hatáskörében átruházhatja jogait a maga választotta bizottságokra. Cserő Ede: Általánosságban igaza van a főjegyző urnák. A törvényhatóságok rendezési törvénye azonban nem engedi meg, hogy valamely felekezet tagjait kizárják valamelyik bizottságból. Ezt csak a törvényhozás mondhatja ki. Addig azonban jogi abszurdum marad. Somogyi Szilveszter: Ez a javaslat tisztára csak a hitbeli ügyeket kivánja a bizottság jogkörébe utalni, amibe nem kiván beleszólni más hitfelekezet tagja. Alitól már a papi javadalmazásról, a város vagyonát érintő kérdésekről van szó, a törvényhatósági •bizottság határoz. Csodálkozik rajta, hogy a bizottság tagjai igy ellenzik a kérdés megoldását, mikor pedig egészen sima ügy. Cserő Ede: Tessék autonómiát csinálni. Csakhogy ettől fáznak az urak, mert ott a zsebbe kell nyúlni. Végül is bosszú vita után a bizottság Végmann Ferenc indítványát fogadta el és a kérdés felett napirendre tért. Taschler Endre főjegyző bejelentette ezután, hogy a polgári biztosok a segéd- és kezelőszemélyzet soraiba való felvételüket kérik. .A kérelem nem teljesíthető, mert a segéd é-s kezelőszemélyzetet- a közgyűlés választja. Dr. Koszó István: A detektívek fontos munkát végeznek. Legkevesebb, amit- megtehetnek nekik, hogy teljesítik kérelmüket. A bizottság több hozzászólás után ugy határozott, hogy altiszti státus alkotása utján teljesiti a polgári biztosok kérését. S

'Sg J (volt Konrád) Rókautca 6. sz., Szeqedllplililill Pályaudvarral szemben Gyönyörűen átalakítva tiszta szobák 2 koronától kezdve. — Kávéház egész éjjel nyitva.