Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-25 / 232. szám

Szeged, 1915. szeptember 25. DÉLMAGYABORSZiAÖ. Három millió georgiai. — A négyesszövetség és a kis nemzetek jogai. — A georgiai liomité, a nemzeti és vallási létében (fenyegetőit georgiai nép képviseletében az alábbi közlemény közzétételére kérte fel a Berliner Tageblattot. — A Fekete-tengerbe ömlő Rión és a Kaspitengerbe siető Anrö-menti terület Transkaukázia nyugati részében a {hágom milliónyi lakosságú georgiai nép földje. Georgia /fővárosa: Tiflisz. A georgiaiaknak megvan a saját irodalmuk, .amelynek kezdete visszanyúlik a ke reszténység első századalba, történeti emlékeik pedig négy évezredből valók. Az országot szélíében-hosszábau történelmi emlékek borítják, amelyek beszédes bizonyságai a georgiai nép teremtő /szellemének és amelyek ámulatba ejtik az európai utasokat. — A perzsa, arab és török bódítók elleni évszázados küzdelmekben ibimerülve, Georgia önként lépett a vele egy vallású Oroszország protektorátusa alá, 1783-ban ugyanis II. KataUn és Heraklius, Georgia királya szerződést kötött egymással, amelynek alapján a király a cárnő vazallusa lett, de ugy, liogy országának teljes autonómiát és független kormány zást biztosított. I. Sándor halála után azonban Oroszország már nem tartotta be ezt a szerződést és Georgia autonómiáját fokozatosan megszüntette. A georgiai egyház önállóságát, melyet még az ázsiai hódítók is mindig tiszteletben tartottak, Oroszország a. georgiai nép egyházi törvényei ellenére és annak beleegyezése nélkül eltörölte. Ezzel megszegték az oroszok a szerződés 8. pontját, amely kifejezetten ezt tartalmazza: „Az orosz szent s/.inód'us semmiféle körülmények között sem fog beleavatkozni a georgiai egyház, ügyeinél" Akik ilyen önkénykedések ellen s'kra szállottak, azokat, erőszakkal és Szibinába való száműzetéssel némították el. Ettől az időtől fogv i a georgiai nép sorsa kizárólag az orosz hivatalnokok önkényétől függ. A bíróságok előtt a tárgyalások tudatlan tolmácsok segítségével, kivétel nélkül orosz nyelven folynak. A georgiai nyelvet száműzték az iskolából, ugy, hogy az is kola az cldurvitás és lealázás eszközévé vált. Az egyházi nyelv is az orosz a georgiai helyett. — A georgiai nép beesületérzése mélyen meg van sértve, léte fenyegetve, legelemibb jogaitói megfosztották és vallását elnyomták. Azért a georgiaiak sohasem tettek le arról a gondolatról, hogy az orosz járom alól felszabadítsák magukat. Egy évszázad óta tölti el ez a gondolat a nemzetet. Az 1905-iki forradalom alaít a georgiai nép autonómiájának az 1783-iki szerződés keretében való visszaállítását követelte, a georgiai papság pedig egyházának au-tokefeliáját. Ezekre a jogos követelésekre az orosz kormány tűzzel és vassal felelt. A kormány parancsára a kozákok rátámadtak Tií'liszben papjainkra és megkorbácsolták őket. Hogy a georgiai népet elhallgattassa, az orosz kormány a konstantinápolyi görög pátriárkához fordult, hogy az ismerje el a georgiai egyház au tökeiéi iája megszüntetésének jogosságát, ámde Joacliim patriarcha megtagadta- ezt azzal az indokolással, hogy a georgiai egyház sokkal régibb, minit az orosz és hogy annak függetlenségét a szent atyák zsinati évszázadok óta állandóan elismerték. — Ennek dacára minden eszközzel folyik a georgiaiak eloi'oszitása. A georgiai templomokból és zárdákból elrabolták a műemlékeket és az egyház egyéb kincseit. Sok millió értékű papi birtokainkat egyszerűen eltulajdonították. A georgiai állami birtokokat /szétosztották orosz gyarmatosok közt. 1912-ben pedig az ország szivének, a gorii kerületnek 30 ezer parasztbirtokát akarták kisajátítani azon a címen, hogy az orosz kormány itt tüzérségi gyakorlóteret akar létesíteni. — Csak a georgiai sajtó egyhangú, energikus tiltakozásának és Európa közvéleményé- j nek köszönhető, ihogy az orosz kormány elállott ettől a borzasztó tervétől, — 18GG ban ugyancsak az emiitett szerződés megszegésével ibeve/ették az általános véd- kötelezettséget és a georgiai ezredket Oroszország északi részében helyezték el, amelynek Magy. Tudományos Szinház TFR Szombaton és vasárnap SZENZÁCIÓ! 5 Harctéri felvételek. Dickens világhírű regénye Twist Olivér nyomán. Büntigyi történet 5 részben. Előadások: 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap d. u. 2 óráfói folytatólag. Gyermekjegyek csak az első előadásokon érvényesek. Szerdán, csüförfökön.A FILMIPAR zord éghajlatát enyhe klímához szokott fiaink nem birták el. A legtöbben elpusztultak közülök, vagy tuberkulótikusan kerültek ihaza. Es ez a néip a jelenlegi háborúban háromszázezer katonát volt kénytelen harcba küldeni a németek, osztrákok és törökök ellen. — Az ellenségeskedés kitörésekor fennen hirdették, liogy ezt a háborút a civilizáció és a kis nemzetek jogainak az érdekében indították. Elhisszük, liogy a civilizált, világ ebben a hiszemben van, ámde amikor az orosz kormány ezt állítja, ini ezen csak keserűen mosolygunk. Meg vagyunk róla győződve, hogy Oroszország a háború után ép ugy fogja folytatni az oroszitás munkáját, mint eddig. Mi most ez uton megkíséreljük, hogy a georgiai nép szenvedéseit a. müveit világ ,szeme elé tárjuk és azon reményünknek adunk kifejezést, liogy teljesen pártatlanul alkotja meg iléletét Oroszországról. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET 0000 SZÍNHÁZI MŰSOR: SZOMBAT: Vándor,fecskék, operett (Páros). VASÁRNAP délután: Betyár kendője. VASÁRNAP este: Vándorfecskék, operett, (Páratlan). Vár.dor'ecskék. E cim alatt operettnek nevezett valamit- játszottak ma első előadásban a szegedi színházban. A szövegét Méreg Adolf irta, a zenéjét pedig Zerkovitz Béla szerezte. A közönség talán kíváncsi arra, liogy mint készül az ilyen operett? Elmondjuk. Zerkovitz Béla találkozik .az utcán Mérey Adolffal. Köszöntik egymást és Mérey Adolf azt mondja: — írjunk operettet. — Inba tünk — válaszol Zerkovitz. — Nekem van egy pár kabaré nótám, még a kezdés időszakából, majd odaadom és alnboz lehet szöveget fabrikálni. — Mikor kaphatom meg? — kérdezi lázas türelmetlenséggel Mérey. — Akár azonnal —1 mondja Zerkovitz. Mérey kézhez kapja a kabaré nótákat és nyomban hozzálát a fabrikáláshoz. Nem telik bele 24 óra és kész a mestermü, az operett, amelyben a sok és gyönyörű szó között van egy olyan is, ami százszor szebb, mint a kéjgáz ésí ez a tündéri, bűbájos szó: a lila/frász. Kell ennél szebb? Nem, ennél szebbet még Mérey Ad olt sem tud kifundálni többet. Az operett a szinházi ügynökhöz kerül, az ügynök eladja a vidéki igazgatóknak, a vidéki színigazgatók pedig beadják a publikumnak. Terjeszteni kell a. kultúrát, mert hiszen tudvalevőleg a kultura a kenyere minden színigazgatónak. És iszinrekeriil a Vándorfecskék, a nagyszerű operett, amelyben jönnekmennek az alakok és az egyszeri darab instrukciójának megfelelően rossz vicceket mondanak és azlt, hogy lilafrász. Tánc, éjjeli zene,1 meg miegymás következik közben és ami az újsütetű operetteknél elmaradhatatlan: a betétszerkesztés. Ennek a műveletnek köszönhető, Ibogy a Zerkovitz-féle operettben a kötéltáncosnő Hubay Jenő „Cremonai hegedűs" cimü operájából énekel egy áriát és hogy a zeneszámok között egy kis poézis is előforduljon, néhai szegény Dartkó Pistának a „Lemondás" cimü miidalát is előadja. Amint, látható, az operett zeneszerzője jó társaságba került. A szegény fecskék, a Vándorfecskék pedig a szegedi színházba. Minden részvétünk a -színészek iránt, akiknek ilyenbfeladat jutott osztályrészül. Nekik játszaniok kell mindent, akár akarnak, akár nem, ha a müve-