Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-25 / 232. szám

Szeged, 1915. szeptember 25. DÉLMAGYABORSZiAÖ. Három millió georgiai. — A négyesszövetség és a kis nemzetek jogai. — A georgiai liomité, a nemzeti és vallási lé­tében (fenyegetőit georgiai nép képviseletében az alábbi közlemény közzétételére kérte fel a Berliner Tageblattot. — A Fekete-tengerbe ömlő Rión és a Kaspi­tengerbe siető Anrö-menti terület Transkauká­zia nyugati részében a {hágom milliónyi lakos­ságú georgiai nép földje. Georgia /fővárosa: Tiflisz. A georgiaiaknak megvan a saját iro­dalmuk, .amelynek kezdete visszanyúlik a ke reszténység első századalba, történeti emlékeik pedig négy évezredből valók. Az országot szél­íében-hosszábau történelmi emlékek borítják, amelyek beszédes bizonyságai a georgiai nép teremtő /szellemének és amelyek ámulatba ejtik az európai utasokat. — A perzsa, arab és török bódítók elleni évszázados küzdelmekben ibimerülve, Georgia önként lépett a vele egy vallású Oroszország protektorátusa alá, 1783-ban ugyanis II. Kata­Un és Heraklius, Georgia királya szerződést kötött egymással, amelynek alapján a király a cárnő vazallusa lett, de ugy, liogy országá­nak teljes autonómiát és független kormány zást biztosított. I. Sándor halála után azonban Oroszország már nem tartotta be ezt a szer­ződést és Georgia autonómiáját fokozatosan megszüntette. A georgiai egyház önállóságát, melyet még az ázsiai hódítók is mindig tisz­teletben tartottak, Oroszország a. georgiai nép egyházi törvényei ellenére és annak beleegye­zése nélkül eltörölte. Ezzel megszegték az oro­szok a szerződés 8. pontját, amely kifejezetten ezt tartalmazza: „Az orosz szent s/.inód'us sem­miféle körülmények között sem fog beleavat­kozni a georgiai egyház, ügyeinél" Akik ilyen önkénykedések ellen s'kra szállottak, azokat, erőszakkal és Szibinába való száműzetéssel némították el. Ettől az időtől fogv i a georgiai nép sorsa kizárólag az orosz hivatalnokok ön­kényétől függ. A bíróságok előtt a tárgyalá­sok tudatlan tolmácsok segítségével, kivétel nélkül orosz nyelven folynak. A georgiai nyel­vet száműzték az iskolából, ugy, hogy az is kola az cldurvitás és lealázás eszközévé vált. Az egyházi nyelv is az orosz a georgiai helyett. — A georgiai nép beesületérzése mélyen meg van sértve, léte fenyegetve, legelemibb jogaitói megfosztották és vallását elnyomták. Azért a georgiaiak sohasem tettek le arról a gondolatról, hogy az orosz járom alól felsza­badítsák magukat. Egy évszázad óta tölti el ez a gondolat a nemzetet. Az 1905-iki forrada­lom alaít a georgiai nép autonómiájának az 1783-iki szerződés keretében való visszaállítását követelte, a georgiai papság pedig egyházá­nak au-tokefeliáját. Ezekre a jogos követelé­sekre az orosz kormány tűzzel és vassal felelt. A kormány parancsára a kozákok rátámadtak Tií'liszben papjainkra és megkorbácsolták őket. Hogy a georgiai népet elhallgattassa, az orosz kormány a konstantinápolyi görög pát­riárkához fordult, hogy az ismerje el a geor­giai egyház au tökeiéi iája megszüntetésének jogosságát, ámde Joacliim patriarcha megta­gadta- ezt azzal az indokolással, hogy a geor­giai egyház sokkal régibb, minit az orosz és hogy annak függetlenségét a szent atyák zsi­nati évszázadok óta állandóan elismerték. — Ennek dacára minden eszközzel folyik a georgiaiak eloi'oszitása. A georgiai templo­mokból és zárdákból elrabolták a műemléke­ket és az egyház egyéb kincseit. Sok millió értékű papi birtokainkat egyszerűen eltulaj­donították. A georgiai állami birtokokat /szét­osztották orosz gyarmatosok közt. 1912-ben pedig az ország szivének, a gorii kerületnek 30 ezer parasztbirtokát akarták kisajátítani azon a címen, hogy az orosz kormány itt tü­zérségi gyakorlóteret akar létesíteni. — Csak a georgiai sajtó egyhangú, energi­kus tiltakozásának és Európa közvéleményé- j nek köszönhető, ihogy az orosz kormány elállott ettől a borzasztó tervétől, — 18GG ban ugyancsak az emiitett szerző­dés megszegésével ibeve/ették az általános véd- ­kötelezettséget és a georgiai ezredket Orosz­ország északi részében helyezték el, amelynek Magy. Tudományos Szinház TFR Szombaton és vasárnap SZENZÁCIÓ! 5 Harctéri felvételek. Dickens világhírű regénye Twist Olivér nyomán. Büntigyi történet 5 részben. Előadások: 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap d. u. 2 óráfói folytatólag. Gyermekjegyek csak az első előadásokon érvényesek. Szerdán, csüförfökön.A FILMIPAR zord éghajlatát enyhe klímához szokott fiaink nem birták el. A legtöbben elpusztultak közü­lök, vagy tuberkulótikusan kerültek ihaza. Es ez a néip a jelenlegi háborúban háromszázezer katonát volt kénytelen harcba küldeni a né­metek, osztrákok és törökök ellen. — Az ellenségeskedés kitörésekor fennen hirdették, liogy ezt a háborút a civilizáció és a kis nemzetek jogainak az érdekében indítot­ták. Elhisszük, liogy a civilizált, világ ebben a hiszemben van, ámde amikor az orosz kor­mány ezt állítja, ini ezen csak keserűen mo­solygunk. Meg vagyunk róla győződve, hogy Oroszország a háború után ép ugy fogja foly­tatni az oroszitás munkáját, mint eddig. Mi most ez uton megkíséreljük, hogy a georgiai nép szenvedéseit a. müveit világ ,szeme elé tár­juk és azon reményünknek adunk kifejezést, liogy teljesen pártatlanul alkotja meg iléletét Oroszországról. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET 0000 SZÍNHÁZI MŰSOR: SZOMBAT: Vándor,fecskék, operett (Páros). VASÁRNAP délután: Betyár kendője. VASÁRNAP este: Vándorfecskék, operett, (Páratlan). Vár.dor'ecskék. E cim alatt operettnek nevezett valamit- játszottak ma első előadásban a szegedi színházban. A szövegét Méreg Adolf irta, a zenéjét pedig Zerkovitz Béla szerezte. A közönség talán kíváncsi arra, liogy mint készül az ilyen operett? Elmondjuk. Zerkovitz Béla találkozik .az utcán Mérey Adolffal. Köszöntik egymást és Mérey Adolf azt mondja: — írjunk operettet. — Inba tünk — válaszol Zerkovitz. — Nekem van egy pár kabaré nótám, még a kezdés idő­szakából, majd odaadom és alnboz lehet szöve­get fabrikálni. — Mikor kaphatom meg? — kérdezi lázas türelmetlenséggel Mérey. — Akár azonnal —1 mondja Zerkovitz. Mé­rey kézhez kapja a kabaré nótákat és nyomban hozzálát a fabrikáláshoz. Nem telik bele 24 óra és kész a mestermü, az operett, amelyben a sok és gyönyörű szó között van egy olyan is, ami százszor szebb, mint a kéjgáz ésí ez a tündéri, bűbájos szó: a lila/frász. Kell ennél szebb? Nem, ennél szebbet még Mérey Ad olt sem tud ki­fundálni többet. Az operett a szinházi ügynök­höz kerül, az ügynök eladja a vidéki igazga­tóknak, a vidéki színigazgatók pedig beadják a publikumnak. Terjeszteni kell a. kultúrát, mert hiszen tudvalevőleg a kultura a kenyere min­den színigazgatónak. És iszinrekeriil a Vándor­fecskék, a nagyszerű operett, amelyben jönnek­mennek az alakok és az egyszeri darab instruk­ciójának megfelelően rossz vicceket mondanak és azlt, hogy lilafrász. Tánc, éjjeli zene,1 meg miegymás következik közben és ami az újsütetű operetteknél elmaradhatatlan: a betétszerkesz­tés. Ennek a műveletnek köszönhető, Ibogy a Zerkovitz-féle operettben a kötéltáncosnő Hu­bay Jenő „Cremonai hegedűs" cimü operájából énekel egy áriát és hogy a zeneszámok között egy kis poézis is előforduljon, néhai szegény Dartkó Pistának a „Lemondás" cimü miidalát is előadja. Amint, látható, az operett zeneszerzője jó társaságba került. A szegény fecskék, a Ván­dorfecskék pedig a szegedi színházba. Minden részvétünk a -színészek iránt, akiknek ilyenbfel­adat jutott osztályrészül. Nekik játszaniok kell mindent, akár akarnak, akár nem, ha a müve-

Next

/
Thumbnails
Contents