Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-19 / 227. szám

Szeged, 1915. szeptember 19. ÜÉLMAGYARORSZAG. 7 — Vizsgálat a szegedi gázgyárba*. A szegedi gázgyár tudvalevőleg idegen vállalat tulajdona. A gázgyárhoz igy Geduly Gyula miniszteri tanácsos személyében miniszteri biz­tost rendeltek ki. Geduly Gyula a napokban vizsgálatot tartott a gázgyárban, ahol mindent a legnagyobb rendben talált. — A Nővédő Egyesület zászlója. Kedves levél érkezett a Szegedi Katolikus Nő védő Egyesület elnökségéhez Prágából. Az ott állo­másozó egyik gyalogezred magyar bajtársai nevében irta a levelet egy szegedi zászlós, kér­ve az elnökséget, hogy miután a századuk harcba vonul, magyar címerrel ellátott zászló alatt óhajtanának a hazáért harcolni. Az egye­sület elnöksége kész örömmel teljesítette vitéz bőseink e kedves óhaját s azonnal gondoskodott zászlóról. A zászlót, mely Prága felé máris út­ban van, egyik oldalán Szűz Mária képe, a másik oldalon pedig a magyar címer díszíti és a pápa sziliéiből álló szalag. Az elküldés előtt a zászlót Várhelyi József tb. kanonok bel­városi esperes plébános megáldotta. Isten se­gítsen benneteket, a Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület, — jelmondat van a záslóra hímezve. — Evv szeded! it»o?l fírazgttfőfa n* el­pusztult felvidéki falvnkért. Vas Sándor, a szegedi Korzó-mozi igazgatója a Vidéki Mozi­sok Országos Szövetségéhen indítványozta, hogy a szövetség építsen fel egy elpusztult fel­vidéki falvat. A szövetség az indítvány követ­keztében komolyan foglalkozik a tervvel, hogy a Kárpátokban 100.000 korona költséggel fel­épit egy felvidéki falut. A mozisok egymás közt már megállapították -azokat az összegeket, melyekkel egybegyűl a 100.000 korona. A szö­vetség a falut önálló tervek ala.pján építteti fel az összes szükséges épületekkel. — Adományok. A Szegedi Katholikus Nő­védő Egyesület ez utón is bálás köszönetet mond a tisztikórháza részére kapott következő adományokért: Szegedi cipő-, csizma- és pa pucs-szövetkczet 300, Szeged-Csongrádi Taka­rékpénztár és Albertényi Andor 100—100, özv. Holtzer Jakabné 50, N. N. 40, Gárgyán Imre egy évi templomatyai tiszteletdija cimón 32, Molnár Elemérné 30, N. N., Végmann Béla, Végmann Lipót, Reök Ivánné, N. N., Kronies Vladimír, N. N„ Kup Gyuláné 20—20, Varga József 10 koronát; báró Gerliczy Félix 2 mala­cot, Reök Ivánné 24 kg. lisztet, Vass Andrásné zöldbabot, Torlai ArtiP'né 50 darab süteményt, 5 1. paradicsomot, dr. Rósa Pál 185 darab süte­mányt, özv. Vajdáné Vcrinszky Sarolta 16 pár harisnyát, 12 darab zsebkendőt, Meskó Antalnó 14 darab zsebkendőt, Simkó Elemérné 1 kosár almát, Fluck Dezsőné kosár almát, 6 pár haris­nyát, Pillichné Szendrői Hona zöldbabot és baracklekvárt, özv. Faragó Ödönné 4 párnát huzattal, ördög Józsefné szilvát és barackot, Wickl Aladárné 6 pár harisnyát, 3 1. lekvárt, Georgievits Sándorné 2 kosár almát, 6 darab tököt, Fiscber Izsó 26, Varga Borbála 4, Römer Miklósné 4, Magyar Balázs 2, Szalin Tivadarné 4, Davidovits Sándorné 2, Schachtiz Illésné 4, özv. Rósa Jánosné 8 pár harisnyát és 12 darab zsebkendőt, Juhász Ella üveg baracklekvárt, 6 darab zsebkendőt, 2 párnahuzatot, Sebők Lili­ke 8 pár harisnyát, 2 inget, 8 darab zsebkendőt, 2 kispárnát, 1 botot s szerzámokat, Réti-áruház 6, Szeli Tivadarné 6, Bartos Lipótné 12, dr. Berkes Dezsőné 12, Havas Ferenené 12, dr. Rusz Gu-sztávné 15 darab zsebkendőt, Englaender Józsefné 10 darab citromot és 12 darab zseb­kendőt, Szűcs Mariska 2 kosár almát és 12 drb. zsebkendőt, Sziráky Viktória almát, Hunyadi Júlia 2 kosár szőlőt. — Dréher szegedi vezérképviselete. Dréher kőbányai serfőzdéjének szegedi vezérképvisele­tét férje elhalálozása folytán Brecher Albertnó vette át és azt a régi cég alatt folytatja. — A gvermek-k halála. Özvegy Bitó Já­nosné ez év januárjában két kiskorú gyerme­két egyedül hagyta lakásában. Az ajtót rájuk zárta. Közben tűz ütött ki és -a füsttől a gyer­mekek megfulladtak. A szegedi kir. törvény­szék szombaton tárgyalta, az ügyet. A törvény­szék Bitónét felmentette. Az ügyész az Ítélet ellen felebbezett. A szegedi háborús szerelmek. A hátsoreban kötött házasságok. — A rcmantika hajnalán. (Saját tudósítónktól.) Erről keveset hallot­tunk még, pedig ugy van, — a lányok, a szép és csinos és kedves szegedi lányok a korzón sé­táló fehér és f eke terüli ás lányok keserűen pa­naszkodnak. És ugyan miért panaszkodnának, ha nem azért, hogy — nem mehetnek férjhez. A nők, a lányok titkos óhaja tudvalevőleg mindenkoron a férjhezmenetel volt és most, egy véres, nagy világháború közepette, amikor százezrével pusztulnak el a délceg és vidám és k os fiatalok, ugyan mitől félhetnének job­ban a fiatal lányok, mint attól, hogy ha vége lesz a háborúnak — pártában maradnak. Ezért állnak a nők valamennyien a béke pártján és bizony, ha rajtuk állana, már régen béke lenne, ami — valljuk be mi is — talán nem is ellen­kezne túlságosan a mi kíván,ságainkkal sem. De igy, hogy még mindig folyik a vér, a nők okosabbak, semmint nagyon hangoztatnák pa­naszaikat és más uton próbálják biztositarii óhajaikat. Finom, szép, kedves szerelmeket sző­nek a harctérre távozott kedves fiukkal és a szivük melegében ébresztgetik, ápolják, a le­mondással együtt a — romantikát, a modern időkiből száműzött kedves emlékű romantikát. Nagy része van ebben — természetesen — -an­nak a hatásnak is, amit a milliók pusztulásá­nak néma szemlélete gyakorol a tömegek és igy -a nők lelkére is. Az emberek mindinkább job­bak, türelmesebbek lesznek egymás iránt és éledni kezd a vallásosság is. A bábomba induló apának, férjnek, vő­legénynek gyöngéd búcsúja övéitől, az itthon­maradottak szívből jövő, aggodalomtól remegő érdeklődése a távoli véres csatákban harcoló hozzátartozójuk iránt, szerelmes szivü -ifjak­nak lángoló vágyódástól áthatott Írásai, derék bőseinknek megható versei mind egy szebb, tisztább életnek kedves szavú előhírnökei. A szerelemben a liáboru óta n-agy és döntő szere­pe van a romantikának. Erről a romantikáról akarunk statisztikai adatokkal beszélni. Beszélő számok fogják elmesélni, hogy mely szerelmek értek révbe és hány boldog mátka.pár várja a háború végét. Fájdalom, az eltitkolt rokonszenvről és a csendes szerel­mekről nem készült statisztika és -a lopva adott csókokat nem volt lehetséges kimutatásba fog­lalni. A házasságokról azonban hiteles kimuta­tás készült. — Istenem, mind elviszik -a fiukat! — só­hajtják — titokban — naponkint a szegedi leá­nyok és az első pillanatban tényleg gondolko­dóba esünk mindannyian. Tényleg, mi lesz ezzel a sok szép leánnyal — kérdezzük önma­gunktól. Hiszen a partik, amelyek körül az ál­mok és számitások liálóit -szőtték, szétfoszlottak, elmultak. És még jobban kiül a homlokunkra, a gond, ha megnézzük a -statisztikát; a béke és liáboru évének statisztikáját; a leányok komolyan fél­hetnek itt. Szegeden. Ahogy a liáboru kitört, a szegedi férfiak nem tódultak olyan tömegesen az anyakönyvvezető szobájába, a házasság­kötési terembe, mint régen; a százon felüli há­zasságkötések mintha sohasem lettek volna. Elmultak, nyom nélkül; a férfiak a harctérre siettek, anélkül, hogy a szerelmeseiket az oltár elé vezethették volna; a házasságból nem, csak legfeljebb -a buesucsókokból kértek. A szegedi anyakönyvi hivatal adatai szerint 1913. augusz­tus 1-étől 1911. julius 31-éig 818 házasságot kö­töttek, viszont 1911. augusztus 1-étől 1915. julius 31-ig már alig 581 volt a házasságkötések szá­ma. És, ba megfigyeljük a havonkénti kimu­tatásokat, látni fogjuk, hogy a házasságköté­sek száma fokozatosan csökken; a háború más­fél éve alatt nem kötnek annyi házasságot, mint a béke egy évében. És ez, bizony, komoly ok az aggodalomra. [i] Vasárnap, szeptember bó 19-én. A DANMARK-gyár ezídei remeke. m [IL 3 részben. A közismert és kedvelt dán szinészekkel. @ 0 ül fi] Háborús felvétel. 0 0 ÖU 0 I] A 0 0 I] !ÍH Vígjáték 2 felvonásban. Előadások vasárnap 2 órától kezdve. — Gyermekjegyek * csak az első előadásokon érvényesek. 0 ÜL

Next

/
Thumbnails
Contents