Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-19 / 227. szám

V \ > 8 DÉLM AGY ARORSZ Á G, Szeged, 1915. szeptember 19. De nézzük azt a kimutatást, amely azt tünteti fel, ihogy hónapok szerint mennyi volt Szegeden a házasságkötések száma: Békeév. Háborusév, Augusztus 68 65 Szeptember 62 40 Október 55 62 November 102 61 December 18 58 Január 68 66 Február 152 53 Március 29 37 Április 37 25 Május 100 62 Június 87 23 Julius 40 29 Összesen 818 581 Hanem a iányol kárpótolni igyekeztek magukat a sok mindenért, amit a háború elvett tőlük. A remény helyébe, mint fentebb emiitettük, .jött a romantika. Nagyon régen, anyáink idejében fontos és kedves szerepe volt az emlékkönyveknek. Idők folyamán azonban az emlékkönyvek elvesztették minden jelentőségüket s mint szerelmi segédeszközök egyáltalán nem jöhettek számításba. Épen ngy kimentek a divatból, mint a hoszszu levelek s a Poesie lapjainak helyét elfoglalták a kétpeslevelezőlapok. Az anziksz sokkal modernebb dolognak bizonyult s nélkülözte mindama levendulás szépségeket, amelyeket az emlékkönyv magába rejtett. A képeslap gyorsan hóditott és már azért is szimbolikus volt, mert változott, mint a divat. Egy sebesült tiszt egy szegedi urileány emlékkönyvébe lázasan és reszkető hetükkel a következő verset irta: Haló csillagfény, ó tekints le Az éj sötétjihől ma rám Halvány remények drága kincse Enyhítsd a lázas éjszakám. Oly messze, messze ínég a reggel, S párnák nehéz dagálya nyom m o z G o TELEFON 807. Vasárnap, szeptember hó 19-én 13 m A m Csepreghcj Ferenc népszínműve nyomán filmre alkalmazta Janovlcs Jenő dr. B Előadják: m vendégjátékával a kolozsvári Nemzeti szisibáz művészei. Uá m S Ki EÜ A Folytatólagos előadások 2 órától. 13 Hímezd be hüs ezüst szövettel Fehér halotti paplanom. Sugarad szent arany szövetje Hintsen vigasztaló kegyet, S amire reggel majd letűnsz te, Haló sugár én is megyek. És a sebesült tiszt az emlékkönyv e lapjának alján feltüntetett jegyzék szerint reggelre csakugyan meghalt. CAS2BBBBASBAAAHBAAASBEA>9BAAAABABBAS0BSTBBAA£ISA«BU3> Angol imák és angol egyházpolitika. Az angolok mindenkor ugyancsak értettek hozzá, mint takarják el reálpolitikai brutalitásaikat vallásos és erkölcsi mezzel. Álszentcskedö jámborságtikkal iparkodtak mindenkoron lelketlen katmárpolitikájukat összhangba hozni Legújabb egyházi imáik mintapéldányai ennek. A háború kezdetén például az istentisztelet Végén rendesen ezt imádkoztak : — Urunk, Istenünk! most a mieinkért imádkoztunk; de szent terveidnek megfelelőn imádkozni akarunk ellenségeinkért is. A német császár elméjét az őrület éjszakájába 'borítottad1, a német trónörököst arra indítottad, hogy öngyilkosságot kíséreljen meg, szüntesd meg most oh Urunk és Istenünk a te haragodat és légy ismét irgalmas velünk szemben! Az egyik hivatalos imában ez fordul elő: — Mutasd meg Németországnak és a császárának, milyen igazságtalan dolog, jogos ok nélkül háborúba kezdeni. Világosítsd fel őket, hogy semmin sem lehet a te áldásod, ami nem tőled indul ki és győzd meg őket arról, ihogy fegyver által pusztulnak el mindazok, akik fegyverhez nyúlnak. Az 1915. január 10-iki imanap erősen gazdasági és pénzügypolitikái tartalmú volt. Az istentiszteleten memcs'ak az elért sikerekért, a brit szigeteknek a háború borzalmaitól való teljes megóvásáért, hanem a nagy pénzintézetek és kereskedelmi házak hazaszeretetéért is rebegtek hálaimákat, mivel Isten segítségével minden nagyobb pénzügyi rázkódtatásnak elejét tudták venni. Hálát moricL íak a tengeri hatalomnak, amely biztosítani tudta az éllemiszer bevitelét. Egy másik imában hálával adóztak a gyarmatok lojalitásáért, amelyeket a német saij'tó iNagybrittania Vazallusainak csúfol. Végre belefoglalták az imájukba a semleges államok közvéleményét. Egyházpolitikai tekintetben is iparkodik Anglia pillanatnyi helyzethez alkalmazkodni. A szentszékkel diplomáciai kapcsolatot létesítettek, ami az ujabb időkben az 1867— 1873. évi időszak leszámításával egyedül álló eset. Egyelőre ugyan nincs még meg az állandó diplomáciai képviselet a Vatikánnál, mert Howard Henry, a korábbi ihágai követ, Angliát nem mint követ fogja Rómában 'képviselni, hanem mint meghatalmazott miniszter a háború tartamára, de az első léipés megtörtént, még pedig amint minden oldalról kiemelik, — Anglia kezdeményezésére. Az indító okok nyilvánvalóak: az antantnak nem voltak tulajdinképeni képviselői a Vatikánnál. Olaszország és a pápaság viszony'a ismeretes, Franciaország már régebb idő óa ellenséges lábon áll Rómával, Oroszországnak az allasa pedig, mint skizmátikus államának és mert rfagyon is türelmetlenül viselkedik az, oroszországi római katholikus egyház iránt, nagyon nehéz. Anglia telhát biztosítani akarja az antant számára a nagy befolyású római klérus rokonszenvét. (Milyen eredménnyel, mutatják XV. Benedek pápa őszinte törekvései a békére és tárgyilagos nyilatkozatai, a melyekre ae antant-sajtó minduntalan felszisszen.) Közeledést keresett azonban Anglia az orosz ortodoxiához is. Az angol sajtó több izben nyomatékosan mutatott rá arra, hogy a Hig'h Clhurche tagjaiból álló bizottság tanulmányozza az orosz egyházi intézményeket, amelyek nem is különböznek valami nagyon az angol egyházéitól. Nagyon sok dolog meg éppenséggel nagyon is rokonszenvesnek mutatkozik, ugy hogy ia kél egyház eseitegés Későbbi egyesülése egyáltalán nem kizárt dolog. caBBOBarsasSBsaaaBBaBaaBaaaBBasBBaaBaaBaBaBaaaaaiiaa Háromszoros gyilkosság Álsóíanyán. — A béres rémtette. — (Saját tudósítónktól.) Borzalmas gyilkosság történt az alsótanyai Domaszék kapitányságban. Kirí Imre 17 éves béres meggyilkolta gazdájának Kisguczi Györgynek a menyét, egy 25 éves asszonyt és ennek két kis gyermekét. A háromszoros gyilkosságot a legállatinsabb kegyetlenséggel hajtotta végre és azután még ő maga ment el a szomszédokhoz azzal a mesével, hogy jöjjenek segítségre, mert két idegen ember gyilkol a tanyán. A jól kieszelt mesét azonban a rendőrség nem hitte el és a fiatalkora gyilkost leleplezte. Az eset részleteiről az alábbiakban számolunk be: Sass Lajos alsótanyai rendőrbiztos telefonon jelentette szombat reggel a rendőrség 'biiuügyi osztályának, hogy egy fiatal asszonyt 'kétapró gyermekével együtt a hajnali órákban meggyilkoltak. A gyilkosság Kisguczi György tanyáján történt. Kisguczi György a Domaszék 320. száma alatt lakik. A háború idejére hozzáköltözött gyermekeivel együtt a menye, Kisguczi Miihályné Szűcs Erzsébet, akinek az. ura a harctéren van. Az asszony 25 éves, gyermekei közül Rózái 6, József 5, Ferenc pedig bét és fél esztendős. Az öreg Kisguczi a feleségével szombaton már éjfél után fölkelt, fél négykor bejöttek korán a városi hetipiacra. Reggel aztán Kiri Imre, a Kisguczi-tanya bérese rémihirrel csődítette össze a szomszédokat. Elmondotta, liogy két ismeretlen ember tért be hajnalban hozzájuk. Öt megbízatással el akarták küldeni a tanyáról, majd liogy nem ment, megfenyegetve elkergették. Mikor visszatért, már nem voltak ott, ellenben Kisguczi Mihályné és két gyermeke meg voltak gyilkolva. A szobában csakugyan elvágott nyakkal, holtan feküdt az ágyban Kisguczi Mihályné. Mellette az ötéves fia, teljesen érintetlen egészségben. A nyomozás későbbi adatai fogják kidireiteni, liogy a gyilkos miért nem bántotta ezt a fiút, amikor a másik két gyerekkel példátlanul brutálisan bánt el. A nagyobbik és a legkisebb gyerek a nagyszülőknél szoktak aludni, ott voltak az éjjel is. A tettes, az asszonynyal végezve, átment az öregek közvetlen közelben levő külön házikójába s itt folytatta munkáját. A kis Rozál feje teljesen le volt vágva eitörzséről, a szoba földjén feküdt. Orrán, arcán zúzódások. A két és féléves Ferenc nyakán mély szúrás tátongott, amely pilanatok alatt vethetett véget az életének. Épen ilyen szúrás érte az alvó Kisguczi Mihálynét, akinek feje is össze volt zúzva baltával. A gyilkosságot a zöldfás iskolából telefonálták meg az alsóközponti rendőrségnek, a honnan Sass Lajos rendőrbiztos dr. Pártos Zoltán tiszti orvossal kiment a több kilométer távolságban levő belyszinre. Legelsőnek Kiri Imrét hallgatta ki. A suhanc, akinek apja Domaszék 229. szám alatt lakó napszámos, Sassnak is ép ugy elmondta a két idegen utasról szóló történetet, mint a szomszédoknak. Mivel magaviselete gyanúsnak tűnt föl, egyelőre őrizetbe helyezték. A bűnügyi osztályban dr. Rorbola Jenő rendőrkapitány, az osztály vezetője vette föl a gyilkosságról szóló jelentést, majd értesitve az esetről a vizsgálóbiróságot, délelőtt tiz órakor Magay Lajos vizsgálóbíróval kiment a helyszínére, liogy a nyomozást maga vezesse. Mire a vizsgálóbiróság kiért a tanyára, előkerült a gyilkos is, még pedig az első gyanú