Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-18 / 226. szám

6 MLMAGYIBOMBA*. Szeged, 1915. szeptember 18. már csak 300 koronát talált az asszonnynál. A hiányzó összeget az asszony postán és csomagokban a fiának küldte. A tolvaj asszonyt pénteken a szegedi ügyészség fogházába szállították. — Henny Portén a világhírű szőke szépség az idei első bemutatkozása, szintén a szegedi Korzó-moziban lesz, éppen ugy, mint Psylander első föllépése. Henny Portén e kiváló művésznő Alexandra cimü 4 felvonásos páratlanul szép és megható drámában szerepel az idén először. A film csak szegedi bemutatója után, hétfőn kerül a fővárosban műsorra. Azt hisszük, hogy azt honorálja is Szeged város közönsége, mert ilyen kivételes helyzetben csakis a szegedi Korzó-mozit részesitik a fővárosi kölcsönvállalatok, úgyszintén a budapesti nagy mozgószinházak is, amelyeknek a szegedi bemutatás előnyére válik. 0EBafcaaBasB0B.a.naa<SB«2B.aBaaRB«BHBBaaaF3ii2aSj!5B3594as ítélet a sándorfalvai bünpörben. — Másfél évi börtön Járossynak, nyolc hónapi börtön Dékán Máriának. — (Saját tudósítónktól.) Öt napig tartó tárgyalás után pénteken véget ért a sándorfalvai malom gyujtogatói büntporének tárgyalása. A szegedi királyi törvényszék büntető tanácsa csütörtökön befejezte a fordulatokban gazdag, pikáns részletekben bővelkedő és hihetetlenül izgalmas, összekuszált monstre bünpör szálainak kibogozását, meghallgatta a vád kemény és sziklaszilárd szavait és dr. Balassa Ármin védelmét; az apát féltő fin remegő liangu, de reménykedve bizakodó szavait és Dékán Máriának okos, halk beszédét. Az ötödik napon, pénteken aztán nem maradt más dolog bátra, csak az Ítélet kihirdetése. Járossy Sándorra, akit bűnösnek mondott ki a törvényszék, ránehezedett ólomsullyal az igazságszolgáltatás karja. Kilenc órára volt kitűzve az itélet kihirdetése. A folyosón az érdeklődők, védők, újságírók lázas izgalomban várták, lliogy megszólaljon az elnöki csengő. Járossy Sándor látszólag nyugodtan járkált a folyosón, csak az erősen figyelők vehették észre rajta, hogy az a külső nyugalom a végső idegesség letliargiája. A gyenge, beteg, tüdővészes Dékán Mária a vádlottak szobája* ban ült szótlenul, nyugodtan, a börtönőr mellett. Végre bevonulnak a terembe a törvényszék tagjai. A folyosón sétálók betódulnak a tárgyalóterembe; egy-két pillanatig izgalmas zaj hallik, aztán halálos csend. Igy telik el két-három perc az izgalmas várakozástól túlfűtött csendben, mikor feláll az elnök s tisztán esengő hangon szól: — őfelsége a király nevében! A teremben levők felállnak, felsőtestüket előrehajlitva lesik a következő mondatot: — A királyi törvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján bűnösnek mondja ki Dékán Máriát gyújtogatás bűntettében és ezért az enyhitő körülményék figyelembe vételével nyolc hónapi börtönre ítéli. A királyi törvényszék az Ítéletbe a vizsgálati fogságot beszáimitottnak veszi. Most következik az itélet indokolása. Minden egyes perc egy-egy végtelenség a második vádlottnak. Aztán vége van ennek is és az elnök folytatja: —i Bűnösnek -mondja ki a törvényszék Járossy Sándort mint (bűnrészest és ezért egy évi és hat hónapi börtönre ítéli. Halotti csend támadt e szavakra a szobában; csak Járossy kiáltott fel artikulátlan hangon és a fia. aki mint önkéntes káplár, katonai parancsnoksága engedélyével védte az apját, borult az asztalra megindultan. Az arcát a kezeibe rejtette. A tárgyalás folyama alatt most először változik el Dékán Mari is; hangosan sir. Zokogva tördeli: — Ár...tatlan vagyok!... Járossy Sándor, közben komolyan rosszul lett. Orvos téritette magához. Aztán következett az indokolás. A mérnököt nem hajtogatásért Ítélték el, hanem bimrészességért. A törvényszék beigazoltnak látta, hogy a gyújtogatás eszméje tőlo származik, de nem látja beigazoltnak, hogy a rábeszélés olyan intenziv lett volna, hogy a leány annak kényszerítő hatása alatt cselekedett volna. Dékán Mari gazdáján szerelemből segíteni akart és azért gyújtotta fel a malmot, liogy Járossy a biztosítási dij révén vagyonilag rendbe jöjjön. Enyhitő körülményül tudta be a törvényszók ezt Dékán Marinál is. Mig az itélet jogerőre emelkedik, szabadlábra helyezte a tüdő vészes leányt a törvényszék. Az itélet ellen ugy Járossy Sándor, mint a Dékán Mari védője felebbezést jelentettek be. Járossy Sándor elítélésével ez a komplikált bűnügy kétségtelenül még sokkal érdekesebbé vált. Épen ezért itt közöljük dr. Balassa Ármin védőbeszédét, amely logikusan öleli fel az öszszes tényeket: Tekintetes királyi Törvényszék! A vád Dékány Mária, Süli János, Hegedűs László és Lippainé Pávó Rozália vallomására van alapítva. Ezeket a bizonyítékokat a királyi ügyészség kjegészithetőnék tartja Járossy Sándornak Dékány Mária leveleivel szemben tanúsított ama magatartása által, hogy az 1911-iki gyujtogatási kísérlet után nem tett ellene feljelentést. Dékány Mária, Süli János, Hegedűs László és Lippainé Pávó Kozál vallomása alapján a bűnösség meg nem állapítható. Dékány Mária egyénisége lélektani rejtvény, amelyet a megfigyelő elmeintézet orvosai megoldani nem tudtak. Nem is annyira orvosszakértői, mint inkább kriminalisztikai kérdés. Önmagát teihelő beismerő vallomása a legnagyobb kétséggel fogadandó. A Bprts. 139. is megköveteli, hogy a beismerés mellett is összegytijtendők a bűnösség bizonyítékai, ha a beismeréshez kétség fér. A beismerés bizonyitó erejének első feltétele az, hogy kérdésre adott válasz legyen, mert ha önként tétetik, már ezáltal is gyanússá válik. Természetellenes, hogy valaki önmagát vádolja. Példák vaunak, liogy valaki önmagát vádolta csak azért, hogy egy másik súlyosabb /bűncselekménnyel szemben alibit teremtsen magának birói ítéletben, vagy házassági kötelékének fenntartása érdekében egy súlyosabb beszámítás alá eső cselekménnyel vádolta magát. Dékány Mária nyíltan vallja, hogy önmagát csak azért jelentette fel, hogy Járossy Sándoron bosszút álljon, mert az eltaszította magától. A bosszúból történt följelentés lehet indokolt, de mert bosszúból eredt, Dékány Máriának vallomása a felbujtás tényére nem lehet bizonyíték. Tárgyilag meg van cáfolva Dékány Máriának önmagát terhelő vallomása, mert valótlannak bizonyult az az állítása, hogy az udvaron volt létrát használta s azon ment fel a padlásra; más, módqn pedig ott föl nem juthatott. Névtelen levelek sorozata bizonyítja, Ihogy ő már 1911-ben meginditotta tervszerű zsarolását Járossy ellen. Nem hihető, hogyha Járosi Sándor őt már 1911-ben is bujtogatta volna, a birtokába került levelek tartalmának megismerése után is fenntartotta volna vele az összeköttetést. Dékány Mária azonban eltagadta Járossy előtt, liogy a leveleket ő irta, csak a főtárgyaláson ismerte el; azt állította Járossy előtt, hogy valamelyik irigye irta azokat. A levelekben Süli Jánost nevezte meg a malom felgyujtója gyanánt, a malom leégése után. Biróságon kivül tanuk előtt is névszerint Lippainé Pávó Rozál, Hegedűs László és Farkas István előtt is Sülit nevezte meg gyújtogató gyanánt. A levelekben meggyanúsítja a nyomozást vezető csendőrőrmestert, mindenkit gyanusit, nemcsak Járossy Sándort. Az ilyen egyéniségnek hitelt adni nem leliet s az ilyen tanuk az alkalmatlan tanuk közzé sorozandók. W • RORZO MOZI Igazgató: VAS SÁNDOR. Telefon 11-35. Szombaton és vasárnap, szept. 18. és 19-én Az első Henny Portén sláger! Alexán Nagy dráma 4 felvonásban. •••• fanlig, mint jffsta Jfidsm Vígjáték 2 felvonásban. Harctéri felvételek. Valamint az uj kisérő műsor. Előadások szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap d. u. 2 órától éjjel 12 óráig.