Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-17 / 225. szám

Szeged, 1915. szeptember 17. í)«LMÁGYAEöRS£m 3 jó eredményt értünk el. Az ellenséges ütege­ket Csiszárliknál elnémítottuk. E !hó 14-én ugyanezek az ütegeink el­pusztítottak ellenséges tüzérséget, amely Sed il Balhrnál a kikötő mellett volt fölállítva. A többi 'hadszintéren nem fordult elő jelentő­sebb esemény. (Közli a miniszterelnöki sajtó­osztály.) Nyugaton nincs lényeges harctéri esemény. Berlin, szeptember 16. A nagy főihadi­szállásról jelentik: A nyugati hadszintéren lényeges esemény nem történt. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Vita az angol parlamentben az általános véd kötelezett­ségről. Asquith nyilatkozata a hadügyi helyzetről. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az an­gol alsóház ülésén a 250 millió font sterling hite! benyújtásánál Asquith miniszterelnök beszédet mondott. — Az eddig megszavazott hadi hitel — úgymond a miniszterelnök — 1265 millió font sterling. A napi hadi kiadás három és fél millió fontra (nyolcvanhét és fél millió koro­na) emelkedett. Az összes kiadások előrelát­hatóan a harmincöt millió font sterlinget nem fogják meghaladni. Az uj kétszázötven mil­liós hitel november harmadik hetéig tesz ele­gendő. A muníció gyártásra még uj munka­erők szükségesek. A háború kezdete óta a hadseregnél és a flottánál körülbelül hárorf\ millió ember teljesít szolgálatot. A katonai helyzetről nyújtott áttekintés után a miniszterelnök igy végezte beszédét: — Ez a háború a technika, a szervezet s a kitartás háborúja. A győzelem azé lesz, aki a legjobban van felfegyverkezve és a legki­tartóbb. Mi el vagyunk tökélve, hogy ilyenek leszünk. (Tetszés,) A miniszterelnök megemlítette még, hogy a más országoknak hitelezett vagy megígért kölcsönök összege 250 millió font sterling. Löwe unionista kérdezi, vájjon a kormány Párisnak a léghajótámadások elleni védő rend­szerét figyelembe vette-e és liajlandó-e Lon­donban is hasonló intézkedéseket tenni? Mac Kamara kijelenti, hogy a köz érdeké­ben erre a kérdésre válaszolhat. Asquith miniszterelnök közli a házzal, hogy a ház ezután hetenkint hétfőn, kedden és szerdán fog ülésezni. Dillon nacionalista felhívja a kormány figyelmét arra, hogy több alsóházi képviselő, 'aiki tiszti szolgálatot teljesít, nyilatkozatot tett közzé a védkötelezettség érdekében a saj­tóban. Kérdezi, vájjon megfelel-e ez annak az elismert elvnek, hogy aktiv tisztek aktiv poli­tikai kérdésben a nyilvánosság elé nem állhat­nak? Ha ezt tűrnék, akkor azt kérdezi, vájjon az altiszteknek és a közkatonáknak ugyancsak megengedik-e nézeteik nyilvánítását? Ova int attól, hogy a vitás kérdéseket a hadseregbe vigyék. Wedywood liberális kijelenti, hogy az egyenruhát viselő képviselők is igénybe veszik azt a jogot, hogy véleményüket nyilváníthas­sák. Goesd százados, liberális, aki az általános hadkötelezettség melletti nyilatkozatot szintén aláirta, kijelentette, hogy az aláíró tiszteknek nem volt szándékukban az agitáció! szítani, de nincs ok arra, hogy meggyőződésüket eltitkol­ják. Felszólítja a kormányt, hegy jelölje meg azt a napot, amelyen a véderőkérdés a házban tárgyalás alá kerül. Haplin unionista a véderőkötelezettség ré­gi hívének vallja magát, a döntést azonban szerinte a kormányra kell bizni. Hodqe (munkapárti vezér) kifejezi azt a reményét, hogy a kormány az agitáeiónak nem fog engedni. A főkövetelés nem annyira több katona, mint inkább több hadianyag. A had­kötelezettségért való agitáció fenyegeti a nem­zeti egységet és igen rossz hatást gyakorol a szövetségesekre. Bizik benne, hogy a kormány határozottan ki fogja jelenteni, hogy az álta­lános védkötelezettség ideje még nem érke­zett el. Prince (liberális) szerint az általános véd­kötelezettség kérdésének parlamenti tárgyalása már. nem halasztható tovább, mert már a sajtó és a szakszervezeti kongresszus is tárgyalta, A lapok nyiltan közlik, hogy a miniszterek közül kik vannak az általános védkötelezett­ség mellett és ellene, és hogy kik az ingadozók. Lloyd-George nyiltan követeli, hogy a kor­mány, a parlament és a nemzet fogadja el az általános védkötelezettséget. Harcouri pedig választói előtt mondott beszédében kifejtette azokat az okokat, amelyek az általános véd­kötelezettség ellen szólanak. Csodálkozik, hogy a munkáspárt vezére feltétlenül bizalmat sza­vaz a kormánynak, holott a belföldön és a külföldön egyaránt mindenki tud arról, hogy a kormány kebelében egyenetlenség van. ~~*~Dalziel (liberális) kifejti, liogy a kormány­nak döntenie kell arra nézve, liogy Lloyd-Ge­orge-zsal, vagy Harcourttal ért-e egyet? A vita befejeztével Asquith miniszterelnök felszólította az aktiv tiszti szolgálatot teljesitö alsóházi képviselőket, hogy legyenek felelős­ségük tudatában és kijelentette, hogy a véd­erőügyének nyilvános vitatását sajnálatosnak tartja, mert a rapszodikus és felületes vita nem megfelelő módja e nehéz kérdés elintézé­sének. A kormány, ha határozni fog ebben a kérdésben, közölni fogja azt a házzal és akkor majd lehet vitát indítani. A német katonai léghajók London közepéig jutottak. Basel, szeptember 16. Az utolsó Zeppelin támadás alkalmával a bombák alaposan meg­rongálták az angol főváros üzleti negye iének nagy raktárházait és ám csarnokait. 'Megbiz­ható jelentés szerint a st.-gallei hires csipke­gyár áruháza is nagy kárt szenvedett a Zep­pelinek bombáitól. Mintlhogy ez az áruház az angol jegybank palotájának közelében van, nyilvánvaló, bogy a német katonai léghajók London közepéig jutottak el. (M. T. I.) Tárgyalások az Arabic elsiüyeszfésc miatt. Berlin, szeptember 15. Szikratávírón je­lenti a Wolff-íigynökség washingtoni tudó­sítója: Az Associated Press jelenti: Gróf Bcrnstorff német nagykövet és Lansing kül­ügyi államtitkár félórás tanácskozást folyta­tott az Arabic elsülyesztésével teremtett helyzet dolgában. Általában azt hiszik, hogy mielőtt még az Egyesült-Államok megkezdik a formális tárgyalásokat, szükséges lesz, hogy Németország megerősítse azt a kije­lentését, hogy a tengeralattjáróknak személy­szállító gőzösök elleni támadásait beszünteti. (M. T. I.) Szegedi honvédek ünne­pélyes bevonulása Brodyba. (Saját tudósítónktól.) Egyike a. legked­vesebbeknek az a levél, amelyet itt közlünk. Raffai János irta, ötödik ihonvédgyalog­ezredbeli katona, aki katonás egyszerűség­gel és rövidséggel irja meg dicsőséges har­cainkat Galíciáiban egészen Brodyba; rvaló bevonulásiunkig. A levél a következő: Isten segítségével abban a kedvező, il­letve kellemes helyzetben, vagyok, hogy pi­henőnket felhasználva leírja,m az utóbbi na­pokban történt eseményeket, azokat a dol­gokat amelyek, ugyhiszem, minden honfi­társunkban örömet, megelégedést fognak kelteni. Augusztus 28-án reggel a Bug folyó melletti védőállásunkban nagy mozgolódás­ra, sürgés-forgásra .ébredek. Az álom igaz, kissé nehezen hagyott el, mert nálunk az a divat, hogy mint denevérek, éjjel nézünk utána annak, amiből élünk, vagyis: éjjel éb­ren vagyunk, nappal alszunk. Már mindenki talpon volt ekkor, mindenki mosolygó arc­cal, örömmel j ár-kel. A lövészárokban még nem tudunk semmit, de valami belső ösztön sejteti velünk, hogy itt nagy dolognak kel­lett történni. Nem is firtatjuk tovább a dol­got, hanem egyszerűen kiugrálunk az árok szélére, — ezt ugyan máskor fejünk koc­káztatása nélkül nem tettük volna meg. Nem is, történt más, minthogy faképnél hagyott bennünket a muszka. No ez ugyan szép dolog, nincs más liátra, mint hogy utá­nuk kell most .mennünk. ,Nem is gondolko­zunk sokáig, hanem rögtön indulunk is. Át­kelünk a Búgon, meleg van, de ezt még fo­kozza az ,a 300 darab töltény is, atait szemé­lyenkiut egy-egy emiber kapott. Állandóan a sarkában vagyunk a muszkának, alig hogy egyik faluból kimegy, mi rögtön beme­gyünk. Ezekből azt következtetem, hogy ö sem fázik. Másnap utolértük őket, este a legna­gyobb csendben rajvonalba fejlődtünk egy hosszú nedves csatorna szélén, ahol beástuk magunkat. Az oroszok azonban eközben bo­lond módra tüzeltek, ugy pattogott körülöt­tünk a golyójuk, imint amikor odabaza ku­koricát pattogatnak. De bennünk kárt nem tett egyik sem, kivéve egy-két könnyebb se­besülést. Augusztus 31-én este megtámadtuk állá­sukat. Az erdő mélyében voltunk beásva. Csendben sorakozva, egymást fogva, nehogy elszakadjunk egymástól az erclő sűrűjében, megyünk ki az \erdőhől, már ki van hirdetve a legénység előtt, hogy roham lesz. (Nyugod­tan, de azért némi szorongással nézünk eléje a ibekövetkezendőknek. Az oroszok: azonban támadásunkat be sem várva, a falut fel­gyújtva megint megfutottak. A magyar baka rohamától félnek. A (következő, faluban megint megállottak, itt •erős ágyútűzzel próbáltak bennünket visz­szaverni. Ez már nekünk sem tetszett, vá­laszul azonban aznap este innen is kivertük őket, de most már egészen a határon tml. Útjában gyújtogatva szaladt ki Galícia te­rületéről, mi pedig ünnepélyesen bevonul­tunk Brodyba, hol a lakosság ünneplőbe öltözve valósággal örömmámorban úszott. Diadalkapu stb. stlb. evés-ivás mind olyan dolog, ami a bakát a harctéren igen ritkán szokta érni. Ez, várt ránk Bródyban, ez a pihenő azonban már a kiállott szenvedések után szükséges is volt, mert bizony állan­dóan ázni, fázni, sarat taposni, az, sem jó dolog. Most pihenésünk alatt szivesen gon­dolok haza, visszaemlékezve az elmúlt jó időkre, amit egy időre nélkülözni kell.

Next

/
Thumbnails
Contents